A Társaságról

A Madách Irodalmi Társaság nem sokkal a rendszerváltozás után, az 1990-es évek elején szerveződött Andor Csaba és Grosschmid Péter kezdeményezésére. Első szimpóziumára 1993-ban Andor Csaba áldozatos munkája nyomán kerülhetett sor, amint az ő kezdeményezésére indította útjára a Társaság a Madách Könyvtárat is, amelyben 1995-től 2019 elejéig 105 kötet látott napvilágot, ugyanezen idő alatt a sorozaton kívül további 37 művet jelentetett meg a MIT. Madách Imre összes műveinek kritikai igényű kiadását szintén magára vállalta a civil szervezet, hiszen az 1940-es évek, Halász Gábor vállalkozása óta nem próbálkozott ezzel senki. (!)

A Társaság motorja, lelke megalakulása óta Andor Csaba volt, egyik legnagyobb bázisa pedig Szeged, elsősorban az egykori Juhász Gyula Tanárképző Főiskola (jelenleg SZTE JGYPK) néhai Magyar Irodalom Tanszéke, de Budapest és az ország számos szeglete ugyancsak képviselteti magát a Társaságban, amely a határainkon túlról (főként Szlovákiából és Erdélyből) szintén nem egy tagot tudhat soraiban.

Az I. Madách Szimpóziumot évről évre újabbak követték, melyekre 2004-ig minden alkalommal kizárólag Madách szűkebb pátriájában, Nógrád megyében került sor, mindig szeptember végén, október elején, két egymást követő napon – és mindmáig ez a szimpóziumok legfőbb helyszíne és időpontja. Az évek során azonban mind több előadó, egyre színesebb dolgozattal jelentkezett a soros szimpóziumra, ezért volt szükség arra, hogy a Társaság egy nappal megtoldja szakmai tanácskozását. Először 2005-ben bővült a szimpózium (akkor a XIII.) tavaszi ülésszakkal, melynek Szeged, a Tanárképző Főiskola Magyar Irodalom Tanszéke adott helyet, csakúgy, mint a következő esztendőben. 2007-ben és 2010-ben a tavaszi szimpóziumot Algyőn tartottuk, 2008-ban Kecskeméten. Azóta minden évben tartunk tavaszi ülésszakot az Alföldön, sőt, XIX. Szimpóziumunkat 2011 tavaszi kecskeméti ülésszakot követően ősszel először nem Nógrádban, hanem Szegeden rendeztük. 2014-ben, a költő halálának 150. évfordulóján több rendezvényre készülünk, s több kiadványunk jelenik meg majd. „Madách-évünket” a XXII. Szimpóziumunk tavaszi, kecskeméti ülésszakával indítjuk áprilisban.

Több mint egy évtizede a Társaság szobát bérel Balassagyarmaton, a volt megyeháza épületében, amely vendégszobaként és a Társaság anyagainak archívumaként egyaránt működik. Időközben a szoba kicsinek és kevésnek bizonyult, és sem Nógrádban, sem Budapesten nem sikerült újabb, nagyobb és jobb székhelyet találni, pályázatainkat elutasították, kéréseink a támogatás növelésére süket fülekre talált.

Ekkor fordult a Társaság szegedi bázisa, a MIT egyik legfontosabb támogató csoportja felé. Sajnos a Társaság szegedi „kutatóbázisa” is megszűnt – a főiskolai tanárképzést, s vele együtt az Irodalom Tanszéket letörölte a térképről az a reform, melyet egy olasz város nevével szokás összekötni. Bologna miatt tehát eltűnt a szegedi kutatócsoport háttérintézménye, a tagok szétszórattak a főiskolai kar és a bölcsészkar különböző intézményeibe.

Szerencsére a jogutód, a Szegedi Tudományegyetem JGYPK Tanítóképzőjének Magyar Szakcsoportja felkarolta a másfél évtizede itt folytatott Madách-kutatások ügyét, újraalakulhatott az Intézetben a kutatócsoport, s az egyik tanári szobát 2010-ben megkapta bázisának. Ez a szoba az otthona a Digitális Madách Archívumnak is, hivatalosan 2010. április 22-étől. – Milyen célok vezették a kutatócsoportot ennek az „intézménynek” a meg- és kialakításához? A Madách Irodalmi Társaság vezetője, Andor Csaba már első szimpóziumunkon, 1994-ben Save Madách című előadásában előállt azzal az ötlettel, hogy használjuk ki a modern technika és az internet lehetőségeit a Madách-kutatásban. Ezért alakítottuk ki néhány év múlva a Madách Irodalmi Társaság honlapját. Ezután 1997-ben egy komplex tervet mutatott be, az általa elképzelt Madách Intézet koncepciója azonban nem valósulhatott meg az anyagi és erkölcsi támogatás hiányában. Ezért módosította, szűkítette elképzeléseit, s 2002-ben közzétette a DMA koncepcióját. Ez már nem maradt az ötlet szintjén, hiszen az általa gyűjtött Madách-anyagra alapozva Szegeden elkezdhettük a DMA rendszerének kialakítását, felépítését. Jelenleg a Digitális Madách Archívum feltöltöttsége már figyelemre méltó: több mint 60 GB méretű szöveg-, kép- és hang-dokumentum kereshető benne egy meghatározott rendszerben, a tartalomjegyzék 2250 címet ölel fel. (Minderről bővebben tudósít honlapunk Digitális Madách Archívum című rovata.)

A Társaság szervezete

A Madách Irodalmi Társaság közhasznú jogállású civil szervezet.

A Társaság döntéshozó szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.

A Társaság tagja lehet bárki, aki írásbeli nyilatkozatban kijelenti, hogy a Társaság Alapszabályában foglaltakat ismeri, annak rendelkezéseit elfogadja, valamint belépésével egyidejűleg az éves tagdíjat befizeti. (Belépési nyilatkozat)

A Társaság ügyvezető szerve a Vezetőség, amely 3 tagból áll: az Elnök, az Elnökhelyettes és a Titkár. A Társaságot az Elnök képviseli, aki önállóan jogosult a Társaság nevében jogokat szerezni és kötelezettségeket vállalni, valamint képviseli a Társaságot hatóságok és egyéb harmadik személyek felé.

A Vezetőség összetétele 2012 októbere óta: Bene Zoltán elnök, Dr. Máté Zsuzsanna elnökhelyettes és Dr. Varga Emőke titkár.

Tagdíjat, illetve a pártoló tagok pénzbeli hozzájárulását a Madách Irodalmi Társaság bankszámlájára, a 16200106-00118853 számlaszámra lehet átutalni. (A közleménybe, kérjük, írják be: MIT-tagdíj, vagy MIT pártoló tag hozzájárulása.) Amennyiben soron következő adóbevallása idején szeretné támogatni Társaságunkat, kérjük, hogy az SZJA-bevalláshoz mellékelt rendelkező nyilatkozatra írja rá a Madách Irodalmi Társaság adószámát: 

18066452-1-06

Köszönjük!