Madách Imre élete

Madách Imre életének főbb eseményei

1823. jan. 20. A Nógrád vármegyei Alsósztregován (ma: Dolná Strehová, Szlovákia, Nagykürtösi járás) megszületik sztregovai és kelecsényi Madách Imre földbirtokos.

1823. jan. 21. Az újszülöttet megkereszteli Hliniczky Gáspár (katolikus) plébános. Keresztszülők: Bukva György evangélikus (!) lelkész és Czetvicz Antónia.

1827. júl. 20. Ippi, érkeserüi és bélmezei Fráter Erzsébet születése (református, Csécse, Nógrád vármegye).

1829-től Madách Imre magánúton végzi tanulmányait, vizsgáit a váci piaristáknál teszi le. Megtanul németül, franciául, szlovákul, angolul, latinul, ógörögül.

1831. júl. vége. A nagy kolerajárvány idején édesanyjával és nővérével Budán tartózkodik, a kordon miatt nem térhetnek haza.

1834. jan. 3. Meghal édesapja, id. Madách Imre császári és királyi kamarás.

1836 körül. Első szerelem (Cserny Mária).

1837 nyara. Öccsével, Madách Pállal közösen kéziratos hetilapot írnak “Litteraturai Kevercs” címen.

1837. okt. 1. Megkezdi tanulmányait a pesti egyetemen, ahol az első két évben bölcseletet, a harmadik évtől jogot hallgat. Évfolyamtársai: Andrássy Gyula, Lónyay Menyhért. Előfizet a Vörösmarty, Toldy és Bajza által szerkesztett Athenaeumra. Később főművében a folyóirat számos cikkét felhasználja. A “nyolcak” tagjaként részt vesz a “Mixtura” c. kéziratos lap készítésében. Tanul úszni, vívni, festeni, zongorázni, elsajátítja a faeszterga használatát.

1838 szoros barátságba kerül Lónyay Menyhérttel.

1839 Beleszeret barátja húgába, Lónyay Etelkába. Vereseket, drámákat ír. Megjelenik első verse a Honművészben.

1840 nyara. Megjelenik első könyve “Lant-virágok” címen; a 26 vers többsége Lónyay Etelkához szól.

1840. júl.–aug. Részben anyagi okok, részben a személyzettel való folyamatos konfliktus miatt felszámolják a pesti háztartást, ettől kezdve magánúton folytatja tanulmányait. Édesanyjával Pöstyénbe utazik, a felvidéki gyógyüdülőhelyen több hetet tölt, bálokba jár.

1840–1841 Madách Imre betegsége (köszvény) többször kiújul.

1841. júl. Megjelenik a Regélőben a “Trencsini másként tepliczi fürdők” c. cikke.

1841 vége. Madách Imre Balassagyarmaton patvarista (joggyakornok) Sréter János alispán mellett.

1841 folyamán. Megírja a “Nápolyi Endre” c. drámát.

1842. jan. 16. Kinevezik tiszteletbeli aljegyzőnek.

1842. dec. 19. Megkapja ügyvédi oklevelét.

1842 folyamán. Megírja “Duló Zebedeus kalandjai” c. töredékben maradt elbeszélését, valamint “Jó név s erény” c. drámatöredékét. Elkészül a “Művészeti értekezés” c. munkája, amelyet benyújt a Kisfaludy Társaság pályázatára, de nem nyer díjat.

1841–1842 Megírja “Csák végnapjai” c. drámáját.

1843. jan. 9. Beiktatják Nógrád vármegye ügyvédeinek sorába.

1843 eleje. Megírja “Férfi és nő” c. drámáját.

1843. márc. A “Férfi és nő”-t és a “Csák végnapjai”-t benyújtja az MTA drámapályázatára; díjat nem nyer.

1843. szept. Az országgyűlés helyszínére, Pozsonyba utazik barátjával, Szontagh Pállal. Beleszeret szemerei Matkovich Idába.

1843. nov. 14. Kinevezik táblabírónak.

1843 folyamán. Megjelenik első (Szontaghgal közösen írt) cikke a Pesti Hírlapban. Meghal Lujza, megismerkedik Fráter Erzsébettel, félbeszakad Cserny Máriával való kapcsolata, szerelmes lesz losonczi Gyürky Amáliába.

1844 eleje. Befejezi a “Csak tréfa” c. drámát.

1844. febr. vége. Matkovich Ida szerelmes Madách Imrébe, és visszavárja őt Pozsonyba. Eközben Madách egy losonci bálon a már korábban is ismert Fráter Erzsébetbe beleszeret.

1844 ápr.–máj. Madách és Kossuth vitája (Társalkodó, Pesti Hírlap) a telekdíjakról.

1844 vége. Átköltözik Csesztvére.

1844 folyamán. Cikkei jelennek meg a Pesti Hírlapban, Petőfi hatására utaló verseket ír, egy-egy szerelmes verset ír Huszár Máriához és P.-hez. A Fráter Erzsébettel való kapcsolat háttérbe szorítja a többi szerelmet. Fráter Erzsébet hazautazik édesapjához Cséhtelekre (Bihar vármegye, Hargitai járás), év végétől leveleznek.

1845. febr. Madách Cséhtelekre utazik.

1845. márc. 16. Madách Imre és Fráter Erzsébet eljegyzése Cséhteleken.

1845. júl. 20. A menyasszony 18. születésnapján Csécsén házasságot köt Fráter Erzsébettel.

1845 folyamán. Tudósításai jelennek meg a Pesti Hírlapban “Timon” álnév alatt, megírja “Az Ecce Homo” c. elbeszélését.

1846. jan. 18. A centralista és szabadelvű Madách cikke: “Válasz a nyílt levélre a centralizáció ügyében” címmel megjelenik a Jelenkorban.

1846. júl. 15. Nógrád vármegye tisztújító gyűlésén közfelkiáltással Madách Imrét választják meg katonai főbiztosnak.

1846. aug. 31. Csesztvén megszületik és meghal Madách első gyermeke, Madách Imre, akit nagyanyja, Majthényi Anna keresztel meg. [Megjegyzés: végszükség esetén a katolikus egyház megengedi, hogy a keresztelést (esketést, utolsó kenetet) ne felszentelt pap végezze el.]

1847. jan. Madách és Szontagh belép az Ellenzéki Körbe.

1847. okt.–nov. Madách Imre Szontagh Pállal és Pulszky Frenccel közösen megírja a “Nógrádi Képcsarnok” c. epigramma-gyűjteményt, amelyben a Nógrád megyei tisztikar (benne önmaguk) karikatúráját nyújtják át báró Vay Miklósnak, aki a nádort, István főherceget kísérte magyarországi útján.

1848. jan. 1. Madách Imre második gyermekének, Madách Aladárnak a születése.

1848 eleje. Megírja a “Kolozsyak” c. elbeszélést.

1848. ápr. 8. Madách Imre főbiztost betegsége miatt ideiglenesen helyettesítik.

1848. aug. 21. Kinevezik abba a bizottságba, amelynek feladata nemzetőrök és újoncok kiállítása.

1849. febr. 3–4. A Balassagyarmatot elfoglaló császári csapatokkal érkező báró Majthényi László királyi biztos berendeli a megye tisztikarát, akik (így Madách Imre is) felesküdnek a magyar államfőre (I. Ferenc Józsefre). Az eskütételen csak Madách Imre öccse, Pál nem vesz részt.

1849. febr. 11. Kinevezik az árvaügyek intézőjének.

1849. ápr. 14. A honvédek és gerillák által elfoglalt Balassagyarmatra érkező Repeczky Ferenc, Kossuth Nógrád megyei kormánybiztosa hazaárulónak minősíti a báró Majthényi László irányításával működő tisztikart, így többek között Madách Imrét is, s felfüggeszti őket állásukból.

1849. ápr. 21. Nógrád vármegye választmánya a felfüggesztett tisztviselők többségét, köztük Madách Imrét visszahelyezi hivatalába.

1849. jún. 6. Madách Imre az orosz csapatokkal szemben általános népfelkelésre szólítja fel több nógrádi település lakosságát.

1849. aug. 16. Marosszlatina mellett román rablógyilkosoknak esik áldozatul nővére, annak férje és egyik gyermeke.

1849. okt. 1. Tüdőgyulladásban meghal öccse, Madách Pál.

1849 ősz. Gracza Antal és Záhony István honti gerillákat bújtatja Csesztvén. A salgótarjáni fegyverletétel után a gerillák fegyvereket rejtenek el Alsósztregován.

1850. febr. vége. Madách Károllyal Szegedre utazik meggyilkolt nővére hagyatékának ügyében.

1850 eleje. Udvardy Pétert rejtegeti birtokán.

1850. júl. 14. Id. Madách Imréné osztályegyezséget köt gyermekeivel, ennek értelmében az “ősi” birtok, Alsósztregova, a legidősebb fiút, Madách Imrét, az anyai birtokrész, Csesztve, Madách Károlyt illeti meg.

1851. jún. 7. Megszületik lánya, Jolán.

1851. dec. vége–1852. jan. eleje. Madách Imre Pesten találkozik Kossuth titkárával, a halálra ítélt Rákóczy Jánossal, akit magával visz Csesztvére, majd Parócán álnéven erdőkerülőként alkalmazza őt.

1852. aug. Rákóczy János rejtegetése miatt letartóztatják Csesztvén. Előbb Balassagyarmatra, majd Pozsonyba szállítják.

1852 ősz. Pozsonyi fogsága idején férjével együtt meglátogatja őt későbbi nagy szerelme, Veres Pálné.

1853. jan. Átszállítják Pestre, az Újépületbe.

1853 eleje. A börtönben (krétával az asztallapra) verseket ír és memorizál, majd megírja “Az ember tragédiája” első változatát “Lucifer” címen.

1853. ápr. 2. Megszületik lánya, Anna-Borbála (Ára).

1853. máj. Szabadlábra helyezik, de nem hagyhatja el Pestet.

1853. aug. 20. Hazatérhet a családjához Csesztvére.

1853. szept. vége. A korábban kötött osztályegyezségnek megfelelően családjával visszaköltözik Alsósztregovára.

1854. márc. 30. Madách Imre hadbírósági perének ítélethirdetése Pesten.

1854 első fele. A házaspár kapcsolata megromlik, Fráter Erzsébet elköltözik Alsósztregováról.

1854. júl. 25. A Heves megyei Ecséden aláírják a válási szerződést.

1854 nyara. Fráter Erzsébet kísérletet tesz a házasság helyreállítására, sikertelenül.

1854. szept. Fráter Erzsébet visszatér lányáért, Jolánért Alsósztregovára, majd vele együtt édesapjához utazik Cséhtelekre.

1855. jan. 1. Megkezdi a “Mária királynő” átdolgozását.

1855. szept. 17. Megkezdi “II. Lajos” c., töredékben maradt drámájának írását.

1855 ősz. Madách beküldi a “Mária királynő”-t a Tomory pályázatra; díjat nem nyer.

1856–1857. Az ember tragédiája második változatának keletkezése.

1858 körül. Madách megismerkedik Schönbauer Karolinával, a csesztvei Majthényi-birtok intézőjének későbbi feleségével.

1859 eleje. Megírja “A civilisator” c. színművét.

1859. febr. 17. Megkezdi “Az ember tragédiája” egyetlen fennmaradt változatának írását.

1859. ápr. 12. Egykori évfolyamtársa, báró Balassa Antal meghívására a kékkői várban részt vesz a Nógrád megyei gazdasági egylet előkészítő tanácskozásán. Több társával együtt megbízzák őt az alapító okirat elkészítésével.

1859. júl. 9. Schönbauer Karolinának törvénytelen gyermeke születik, akit másnap Schönbauer Anna névre keresztelnek. A családi hagyomány szerint az apa Madách Imre.

1859. aug. 11. Részt vesz Szécsényben a gazdasági egyesület alakuló ülésén, az ideiglenes választmány tagja lesz.

1860. márc. 26. Befejezi “Az ember tragédiája” írását.

1860. jún. 9. Megkezdi “Mózes” c. drámájának írását.

1860. nov. 5. Szécsényben részt vesz a gazdasági egyesület alakuló közgyűlésén.

1861. jan. Részt vesz Nógrád megye Bizottmányának első közgyűlésén; több feladattal is megbízzák.

1861. jan.–márc. Madách választási “hadjárata”; vezetője Frenyó Nándor nógrádszentpéteri evangélikus lelkész.

1861. márc. 12. Balassagyarmaton kinyomtatják “Politikai hitvallomás” c. választási röplapját, amelyben a 48-as eszmékért száll síkra. A röplap központi gondolata a szabadkőművesség (francia forradalom) jelszava: Szabadság, egyenlőség, testvériség.

1861. márc. 20. Egyhangúlag megválasztják a balassagyarmati választókerület országgyűlési képviselőjének.

1861. ápr. 6. Részt vesz az országgyűlés megnyitásán.

1861. máj. 28. Nagy tetszést arató beszédet mond az országgyűlésen “A felirat vagy határozat kérdésében”. A határozati párt mellett érvel [“tigrisek” (a mai politikai szóhasználatban a “héják” megfelelője)]. Beszéde révén mint politikus országos hírnévre tesz szert. (Irodalmi törekvéseiről szűk baráti körén kívül ekkor még senki sem tud.)

1861. máj. 29. Beszéde megjelenik a Magyarország mellékletében.

1861. jún. 26. Beválasztják a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó országgyűlési bizottságba.

1861. júl. 20. után. Elviszi Arany Jánosnak “Az ember tragédiájá”-t.

1861. aug. Megírja “A nemzetiségek ügyében” c. beszédét, amelyet azonban az országgyűlés berekesztése miatt már nem tud elmondani.

1861. szept. 12. Arany János levelet ír Madách Imrének; művét kiemelkedőnek tartja, kisebb nyelvi és verselési kérdésekben segítségét ajánlja fel.

1861. szept. 28. Befejezi a “Csák végnapjai” átdolgozását.

1861. okt. 3. Elküldi a “Csák végnapjai”-t Arany Jánosnak.

1861. okt. 31. Arany János felolvassa a Tragédia első négy színét a Kisfaludy Társaságban; a mű sikert arat.

1861 vége. A sajtóban szárnyra kap a hír, hogy rövidesen egy remekmű jelenik meg “Az ember tragédiája” címmel. A szerző nevét egyetlen lap sem közli. (Megjegyzés: az eljárást akár ragyogó reklámfogásnak is tarthatnánk, valójában azonban Arany tapintatában rejlik a magyarázat: egyik levelében Madách beleegyezését kérte neve nyilvánosságra hozatalához, s amíg azt nem kapta meg, addig csak a művet “reklámozta”.)

1862. jan. 12. körül. Megjelenik “Az ember tragédiája” első kiadása. (A mű – a “Lant-virágok”-hoz hasonlóan – nem kerül könyvárusi forgalomba. A Kisfaludy Társaság pártoló tagjai a tagdíj fejében illetménykötetként kapják meg a szerző főművét.)

1862. jan. 26. A Pester Lloydban megjelenik Dux Adolf német nyelvű ismertetése a műről és a 3. szín szemelvényes fordítása.

1862. jan. 30. A Kisfaludy Társaság tagjává választják.

1862. márc. 27. Arany János a Kisfaludy Társaságban bemutatja Madách Imrét, aki felolvassa “Az aesthetica és a társadalom viszonyos befolyása” c. székfoglalóját.

1862 eleje. Beküldi a “Mózes”-t az MTA Karácsonyi Guidó-pályázatára.

1862. aug. 7.–11. Arany János meglátogatja Madách Imrét, akivel Csesztvén, majd Alsósztregován időznek, végül Szliácsra utaznak.

1862. nov. eleje. Utoljára találkozik feleségével Nagyváradon, ahonnan magával viszi lányát, Jolánt Alsósztregovára.

1862 folyamán. Több elemző tanulmány jelenik meg a Tragédiáról, így Szász Károlyé és Erdélyi Jánosé.

1863. jan. 13. Megválasztják az MTA levelező tagjának.

1863. márc. 15. körül. Megjelenik a Tragédia második, tetemesen javított kiadása, amely már Arany javításai mellett Szász Károly javításait is tartalmazza.

1863. szept. 30. Arany János ismét együtt tölt néhány napot Madách Imrével Csesztvén és Alsósztregován.

1863 folyamán. Ludovic Rigoudaud franciára fordítja a Tragédiát (a fordítás nem maradt fenn), Molnár György, a Budai Népszínház igazgatója tervbe veszi a Tragédia színrevitelét (a terv nem valósult meg). A “Részvét könyvé”-ben megjelenik három verse.

1864 eleje. A “Tündérálom” c., befejezetlenül maradt művén dolgozik.

1864. ápr. 18. A beteg költő helyett Bérczy Károly olvassa fel a székfoglalót az Akadémia ülésén: “A nőről, különösen aestheticai szempontból” címmel.

1864 nyara. Madách egy nyárilak építésébe kezd a Parócához tartozó Imre-dombon, ahová a hagyomány szerint utolsó szerelmével, Borbálával kívánt volna visszavonulni.

1864. szept. eleje. Utoljára ül lóra.

1864. szept. vége–okt. eleje. A beteghez megérkezik Péczely Ignác (az íriszdiagnosztika felfedezője), Kovács Sebestény Endre (a kor leghíresebb sebésze) és Pongrácz Mihály losonci orvos.

1864. okt. 4. Lediktálja végrendeletét Szontagh Pálnak.

1864. okt. 5. Hajnali 1 és 2 óra között meghal. A halál oka szívelégtelenség (ödéma).

1864. okt. 7. Temetése Alsósztregován.

Vélemény, hozzászólás?