Jegyzetek
1. A szakirodalom vallomása – Andor Csaba: Házasság előtt, válás után. Madách Imre szerelmei. Szerelmes magyar írók sorozat, Bp., 2003.: elsősorban Lónyay Etelka életrajzi vonatkozásait ismerteti (41–54.), illetve idéz Palágyi Menyhért: Madách Imre élete és költészete. Bp., 1900., Becker Hugó: Madách Imre életrajza. In Magyar Szemle 1899. 21–35. sz., Radó György: Így élt Madách Imre. Bp., 1990. írásaiból.
A következő Andor Csaba: A siker éve: 1861. Madách élete. Bp., 2000 című monográfiája: ebben kitér a Lant-virágokra (28–31.): saját költség, kis példányszám; méltatás nincs, 1840 nyarán jelent meg, illetve ismerteti a Lónyay Etelka-szerelmet.
Kerényi Ferenc: Madách-versek a tanulószobából? című kísérőtanulmányában [a Lant-virágok hasonmás kiadása. H. n. (Salgótarján), é. n. (1985)] csupán annyit ír feladatunkhoz kapcsoltan: “kettős témaköre, a szabadság-hazaszeretet és a szerelem” (8.).
Balogh Károly: Madách az ember és a költő. Bp., é. n. (1934.) című művében a Lantvirágok (!) (26–27.) kapcsán életrajzi adalékokról szól, pl. Etelke 14 éves – Madách 17; két versből idéz, de érdemben nem tárgyalja.
Voinovich Géza: Madách Imre és Az ember tragédiája. Bp., 1914. könyve Lónyay Etelkáról ír (19–22.), szerelmi történetről beszél; “A rendesen másolt kézirati füzet czíme előbb Lant-szikrák volt.” (20.); Bajza, Eötvös, Kölcsey “akkor divatozó érzelgős lyrának tompa visszhangjai” (21.); két versből idéz.
Palágyi Menyhért: Madách Imre élete és költészete. Bp., 1900. munkájában Lónyay Etelkát mutatja be (50–56.), sok mellébeszélés; Lant-virágok Athenaeum iskolája (55.); még 65–75.: 69.: L-v.: július, zöld borító; 70.: Bajza-hatás; 71.: “elejétől végig Etelkának van szentelve”; hat versből idéz; szerelmi történetet tételez fel – időbeliség! vissza a szöveghez
2. Lásd Kiss József: A Versek (1842–1844) kiadásának története, in Petőfi Sándor Összes Költeményei (1844. január – augusztus). Kritikai Kiadás. Sajtó alá rendezte Kiss József, Ratzky Rita, Szabó G. Zoltán. Bp., 1983. A legfontosabb információ: “Versek. 1842–1844. Budán, 1844. (november)”; a tervezett 109-ből 55; évenkénti bontás, de keletkezés szerint nem; más tematika nincs. vissza a szöveghez
3. Horváth Károly: Madách Imre. Nagy magyar írók sorozat. Bp., 1984. Lónyay Etelka Adeline (15–18.). vissza a szöveghez
4. i. m. 17. vissza a szöveghez
5. Horváth Károly: Madách Imre. Nagy magyar írók sorozat. Bp., 1984. Később hosszan idéz a Lónyay-levélből; “végtelenbe vetített szerelemfelfogás” (17.); nem emel ki szerelmes verset, csak két nem oda illőt: Hős nő, Róma. Ebben egyetért Sőtér István: Álom a történelemről. Madách élete. [1965] In Félkör Bp., 1979. című tanulmányával – Lant-virágok (208.) – fontosabb az 1840-ben Lónyay Menyhértnek írt levél –, illetve a korábbi Sőtér megállapításokkal (Sőtér István: Madách Imre. [1955] In Félkör Bp., 1979. – lírája Bajza, Eötvös, Tompa (146.). vissza a szöveghez
6. Bővebben Horváth János A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig. Bp., 1978. vissza a szöveghez
7. Andor Csaba: Madách szerelmi költészetének taxanómiája című tanulmányában írja (in III. Madách Szimpózium, Balassagyarmat–Szügy–Kékkő 1995, Salgótarján–Budapest 1996) “a Lant-virágok verseit később sem változtatta meg, nem is akarta bevenni; “Etelka-versek…: Kertben Etelkéhez, Nyilvános titok, Búcsú érzetek, A hűtelen és az Utóhang.” (43.) vissza a szöveghez
8. Andor Csaba: Házasság előtt, válás után. Madách Imre szerelmei. Szerelmes magyar írók sorozat, Bp., 2003. Gyűjteményében részletesen beszél erről, majd idézi Palágyi Menyhért, Harsányi Zsolt (Ember küzdj’!… Bp., 1932. I. k.), Horváth Károly és Radó György munkáiból a vonatkozásokat (69–93.). Balogh Károly: Madách az ember és a költő. Bp., é. n. (1934). Dacsó Lujzáról a 27–29. oldalon ír; két verset említ, jelzi, hogy a Beteg kedvesemhez eredetileg Beteg Lujzámhoz címet kapta. vissza a szöveghez
9. Pándi Pál–Pálmai Kálmán: Petőfi Sándor. Nagy magyar írók sorozat. Bp., 1973. 87–89., 322. vissza a szöveghez
10. Csekély német tudásom már önmagában is kizárja, ám az igazi probléma más: a szakirodalom [Németh Előd: A német irodalom története. Bp., 1987; különösen 294–297. (Bürger), 456–458. (Uhland), 463–465. (Immermann) oldalak; a Világirodalmi lexikon 1–19. Bp., 1970–1996. vonatkozó részei] már egy ható érték-kánon alapján működnek. Tehát szinte lehetetlen megismerni azt a másod-sokadrangú német szentimentális-biedermeier költészetet, amelynek könyvei és kötetei fél évszázadig versenyeztek a magyar irodalmi alkotásokkal – s melyeknek lefordítását saját korában semmi nem kényszerítette, hiszen minden művelt személy olvasta a német irodalmi nyelvet. vissza a szöveghez
11. Árpás Károly: Adalékok a cikluskompozíció kérdéséhez I. (Baka István ciklusai alapján.) Dunatáj 1993/2–3. Még Ady ciklusairól Árpás Károly: A cikluskompozíció kérdéséhez. Adalékok Jókai és a 20. század kapcsolatához. In “Modernnek kell lenni mindenestül” (?) Irodalom, átértelmezés, történetiség. [Kollégáink: Ilia Mihály és Vörös László hatvanadik születésnapjára] Szerk.: Szigeti Lajos Sándor Szeged, 1996. vissza a szöveghez
12. Andor Csaba: Madách szerelmi költészetének taxanómiája. In III. Madách Szimpózium. Balassagyarmat–Szügy–Kékkő, 1995, Salgótarján–Budapest, 1996. vissza a szöveghez
13. A szöveget a Verstár ’98. A magyar líra klasszikusai. Félszáz költő összes verse. Arcanum Adatbázis Bp., é. n. kiadásában vizsgáltam. vissza a szöveghez
14. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849. Összeállította Endrődi Sándor, Bp., 1911., 43. vissza a szöveghez
15. i.m. 44. vissza a szöveghez
16. Baranyi Imre dolgozatában (Madách költői indulásának előzményei. In Madách-tanulmányok. Szerkesztette Horváth Károly, Bp., 1978) éppen erre utal, s ugyanazt a levelet vizsgálja pszichológiai, mikrofilológiai eszközökkel, melyet korábban Sőtér István is kiemelt. A Lónyay-barátság szerepe a romantikus élet-kultusz, -élmény megélése. vissza a szöveghez
17. Horváth Károly: Madách Imre. Nagy magyar írók sorozat. Bp., 1984. vissza a szöveghez
18. Horváth János: Petőfi Sándor. Bp., 1922. vissza a szöveghez