Jegyzetek

1.    Krasznahorkai László: Háború és háború. Magvető, Bp. 1999 vissza a szöveghez

2.    Krasznahorkai László: Megjött Ézsaiás. Magvető, Bp. 1998vissza a szöveghez

3.    Krasznahorkai László: Az urgai fogoly. Széphalom Könyv­mű­hely, Bp. 1992vissza a szöveghez

4.    Zsadányi Edit: Krasznahorkai László. Kalligram, Pozsony, 1999vissza a szöveghez

5.    Pilinszky János: Intelem. In: P. J.: i. m. 131–132.vissza a szöveghez

6.    Olasz Sándor: A kivezető út melankóliája. Krasznahorkai László: Há­ború és háború. Forrás, 2001. január, 95.vissza a szöveghez

7.    Zsadányi Edit i. m. 158.vissza a szöveghez

8.    Bényei Tamás: Honlap. Krasznahorkai László: Háború és há­bo­rú. Holmi, 1999. október, 1309.vissza a szöveghez

9.    Szilágyi Márton: A vég, amelyet nem lehet feledni. Krasz­na­hor­kai László: Háború és háború. Bárka, 2000. 1. 92.vissza a szöveghez

10.  Olasz Sándor i. m. 93.vissza a szöveghez

11.  Bényei Tamás hivatkozott tanulmányában a “világregény” ki­fe­je­zést más, szakszerűbb értelemben használja. Idézünk: “A Háború és háború Fuentes TERRA NOSTRÁ-ját, Pynchon V-jét és Rushdie SÁ­TÁNI VERSEK-jét idéző világregény…” Felfedezhető benne e mű­faj sajátos paradoxona: “az »új« világregény monumentalitása épp a nem-egész-elvű világ »világlása«, az összefüggésekre, hi­e­rar­chiákra és bináris ellentétekre épülő világfelfogás hiányában lét­rejövő sajátos epikus formáció.” (1305.)vissza a szöveghez

12.  Szilágyi M. i. m. 89.vissza a szöveghez

13.  Szilágyi m. i. m. 89.vissza a szöveghez

14.  Bene Kálmán kiváló, ötletes munkájára szeretnék itt hivatkozni a Tra­gédia líraiságával kapcsolatban: Madách Imre: A Tragédia da­lai. Az ember tragédiája lírai ciklusai. Bába, Szeged, 2000vissza a szöveghez

15.  Szilágyi M. i. m. 90.vissza a szöveghez

16.  Szilágyi M. i. m. 90.vissza a szöveghez

17.  Szilágyi M. i. m. 90.vissza a szöveghez

18.  Madách Imre: Az ember tragédiája. Madách Irodalmi Társaság, Cseszt­ve–Budapest, 2002. A szöveget gondozta Bene Kálmán, 165.vissza a szöveghez

19.  Samuel Beckett: Hogy megint csak bevégezni. Ford. Barkóczi And­rás. In: S. Beckett: Előre Vaknyugatnak. Európa Kk. Bp. 266.vissza a szöveghez

20.  Madách I. i. m. 59.vissza a szöveghez

21.  Madách I. i. m. 173.vissza a szöveghez

22.  Olasz S. i. m. 96.vissza a szöveghez

23.  Kölcsey F. i. m. 118.vissza a szöveghez

24.  Jelen írás lezárása után olvastuk el az interneten Keresztury Tibor és Székely Judit interjúját az íróval (http://www.litera.hu/nagyvi­zit/print-00000252.html). Krasznahorkai László az Északról hegy… ke­let­ke­zé­sé­ről vall, de már a következő regényt is elő­re­jel­zi. Ebből az in­ter­jú­ból idézek: “Három évig tanulmányoztam a klasszi­kus ma­te­ma­ti­kai halmazelméletet, a botanika néhány külön­le­ges ágát, köztük a bry­o­lógiát, a mohákra vonatkozó tant, a tör­té­ne­ti meteorológiát, a ja­pán könyvtörténetet, a japán ko­los­tor­é­pí­té­szet történetét,, kris­tály­fizikát és kristálymorfológiát, ásványtant és még sok egyebet […], mire ez a könyv megszületett. S az egész megy tovább, mert már benne vagyok egy újabb, a most be­fe­je­zet­tel azonban pár­hu­za­mos regényben, mely egyrészt megfelel a klasszi­kus regényről al­kotott elképzeléseinknek, de amelynek egy kö­zös vonása lesz emev­vel, hogy tudniillik a tárgya közös: ugyan­az a kyotói kolostor és annak kertje. Meg az imént említett ta­nul­má­nyok is sokkal rész­le­tesebb formában támasztják majd alá azt az épületet, mely re­mé­nye­im szerint valóban regény lesz: hő­sök­kel, magyar álla­pot­rajz­zal, sorssal, végzettel, komikummal és szá­na­lommal.”vissza a szöveghez