Asztalos Lajos
A Tragédia első spanyol változata
Az Országos Széchényi Könyvtárban, a Kézirattár katalógusait végignézve, Andor Csaba a Tragédia egy spanyol fordítására bukkant. Utóbb kiderült, hogy Radó György is tudott róla. Andor Csaba egyik levelében Radónak a Filológiai Közlöny 1973. évi VI. számában megjelent Az ember tragédiája a világ nyelvein című írásából az alábbiakat idézi (56. old.):
“Néhai Németh Antal szóbeli közlése szerint ő, még mint a Nemzeti Színház igazgatója, értesítést kapott arról, hogy Madridban elkészült Az ember tragédiájának spanyol szövege és színpadi bemutatását is tervbe vették. Egyéb adat azonban – a fordító nevét is beleértve – erről a fordításról nem érkezett, a szöveg sorsáról sem tudunk semmit.
Az Országos Széchényi Könyvtár kézirattára azonban Fol. Hisp. 6. szám alatt Az ember tragédiájának egy írógéppel írt spanyol nyelvű szövegét őrzi, melynek fordítójaként Neuschloss Károly Marcell, a chilei egyetem tanára van feltüntetve; a példány érdekessége még, hogy hátlapján ez a bélyegzőlenyomat olvasható: »Oscar Beregi, 7965 Fareholm Drive. Hollywood 45, California«.”
Ezek szerint Beregi Oszkártól kerülhetett a borítón kézírással följegyzett Szilas Friedához a gépirat. Beregi Oszkár 1965-ben, Hollywoodban halt meg, s ha a gépiratot 1963-ban adták el az OSZK-nak, akkor maga Beregi Oszkár lehetett az, aki eljuttatta az említett hölgyhöz. Andor Csaba úgy véli, a Beregivel foglalkozó színháztörténészekhez kellene fordulni. Amint említette, talán Enyedi Sándor is adhat valamilyen ötletet. Kérdés, hogy ez közelebb visz-e a fordítóhoz.
Andor Csaba megígérte, amint ideje lesz, megnézi, hogy Németh Antal levelezésében van-e nyoma a korábbi spanyol fordításnak, illetőleg előadási tervnek. Levelezése több ezer tételből áll, talán ő maga sem igazodott ki benne, amikor az 1960-as években tájékoztatta Radó Györgyöt. Az anyag az OSZK-ban van, s így végig lehet nézni a jegyzéket.
Kérésemre Andor Csaba megnézte a budapesti telefonkönyvet, hátha nyomára lehetne bukkanni Szilas Friedának, aki 1963-ban, a kézirat eladásakor a XIII. kerületi Pannónia utcában lakott (14. szám, V. em.). De nem szerepel benne, s egyáltalán a Szilas nevűek közül senki sem lakik a Pannónia utcában. Amint írta, nem csoda, hiszen a gépirat papírja 40 éve porosodik, sárgul az OSZK-ban. Talán a chilei követségre kellene írni. Ezt előbb-utóbb úgyis megteszi, mert a szerzői jogok tisztázására illik legalább kísérletet tenni.
A gépirat borítóján csupán a hölgy Pannónia utcai címe szerepel, semmi egyéb. De ki tudja, mikor került hozzá a fordítás? Andor Csaba fölvetette, talán nem lenne rossz minden, a telefonkönyvben szereplő Szilasnak levelet küldeni, hátha valamelyiküknek a rokona a hölgy. Negyven év után azonban, amint említette, nem biztos, hogy az illető Neuschloss Károly Marcelről is tud valamit.
A Magyar Életrajzi Lexikon II. kötete (Akadémiai Kiadó, Bpest, 1982) három Neuschlosst említ. Számunkra Simon figyelemre méltó. 1821-ben született Vágvecsén, 1871-ben hunyt el Pesten. Faárugyáros és építési vállalkozó volt. Fakereskedését és ácsüzemét Pestre telepítve, út- és vasútépítkezést is vállalt. 1860-ban létrehozta az első magyar parkettgyárat. Vállalatainak vezetését halála után két fia, Ödön és Marcell vette át. (Irod.: Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői. Bp., 1887.).
1876-ban 33 szakférfiú, köztük Neuschloss Ödön és Marcell, megalapította az Épitő Ipar című műszaki hetilapot. 1894-ben 18. évfolyamánál tartott (Pallas, VI.).
Az 1890-es években Neuschloss Károly és fia budapesti cégének gőzfűrészmalma volt Gyaluban, a Hideg- és a Meleg-Szamos egyesülésénél (Pallas, III.). Ugyane cégnek nagy gőzfűrésze az Abaúj-Torna megyei Bodókán (Pallas, III.).
Fordítónk talán e két család egyikéből származott. Neve valószínűleg a csehországi Neuschloss település nevéből való (Pallas, XIII.).
A Tragédia fordításainak 1995. évi jegyzéke óta nem jelent meg újabb spanyol fordítás, vagyis csupán a Neuschloss- és a Pińera-féle létezik. Minthogy minden valószínűség szerint a Pińera-féle előtt készült, s minthogy arról a bizonyos madridi fordításról semmit sem tudunk, úgy vélem, mint fenti címben, Neuschloss Károly Marcel fordítását a Tragédia első spanyol változatának tekinthetjük.
Fordítónk a munkáját nem fejezte be. Az angyalok kara minden esetben kimaradt belőle. A rövid, mindössze néhány soros kötött versrészeket azonban, ugyancsak kötött formában, lefordította. Csak találgatni tudjuk, hogy a kimaradt részek átültetését későbbre halasztotta vagy valaki más közreműködésére számítva, nem is állt szándékában magyarítani.
Tény, hogy a kéziratot a fordító nem tekintette véglegesnek. Egyes helyeken belejavított, a gépelési hibákat is többnyire kijavította, egy helyütt néhány oldalt újra gépelt – az első változat is a kéziratban maradt.
A szöveg nyelvezetéből megállapíthatjuk, hogy Neuschloss Károly Marcel jól ismerte a spanyol nyelvet. Az irodalmit is. Igaz, a spanyolban az irodalmi, s ezen belül a költői nyelv igen közel áll a mindennapi nyelvhez. Néhány kifejezésből láthatjuk, hogy a költői nyelv sem volt idegen tőle.
Egy csupán felületes egybevetésből is kiderül, hogy fordítása több helyütt is jobb a kubai Virgilio Pińera munkájánál. Igaz, utóbbi nem a magyarból, hanem egy francia változatból fordította a Tragédiát. Neuschloss sem törekedett arra, hogy szóról szóra fordítson. Ezt amúgy sem lehet. Eléggé szabadon írta át a Tragédiát spanyolra. De csak annyira, hogy ezen a nyelven jó legyen, és közben a magyartól se távolodjék el túlzott mértékben. Helyenként mégis az eredetitől eléggé eltérő szót alkalmaz. Például az elnézed helyett nála szórakozol van (a könnyebb áttekinthetőség kedvéért a spanyol szövegrész magyar megfelelőjét mindenütt beljebb, az eredeti magyar szöveget pedig még beljebb kezdtük – a szerk.):
“Y te diviertes mientras él chapucea”
’Te szórakozol, miközben ő összecsap (kontárkodik)’
S elnézed néki, hogy kontárkodik,
(első szín, 92. sor, Lucifer)
Vagy:
“Mezcla las cosas y se imagina que es Dios”
’Keveri a dolgokat és magát Istennek hiszi’
Kotyvaszt, s magát Istennek képzeli
(első szín, 93. sor, Lucifer)
Pedig a ’kotyvalék’ jelentésű guisoteból arra következtethetünk, hogy az ebből képzett guisotear jelentése ’kotyvaszt’. Persze, fölmerül a kérdés, mikor készült a spanyol változat, s annak idején milyen magyar–spanyol szótár állt a fordító rendelkezésére? Egyáltalán, milyen szótárral dolgozott?
Vagy:
“Ya lo verás. La peste, lo sabes,”
Majd látsz utóbb, a poklosság, tudod,
(hetedik szín, 1498. sor, Lucifer)
El kell ismernünk, hogy egy-egy szónak nincs spanyol megfelelője, körülírással is csak nehézkesen lehet kifejezni. Ilyen esetben a legjobb valamilyen rokon értelmű szót keresni. Ilyen pl. az elles. Ezt Neuschloss Károly Marcell a megtanullal helyettesítette.
“Algún día, cuando lo haya aprendido
El hombre en su laboratorio, lo mismo hará.”
’Egy nap, amikor megtanulta (azt)
az ember az ő laboratóriumában, ugyanazt fogja tenni’.
Az ember ezt, ha egykor ellesi,
Vegykonyhájában szintén megteszi.
(első szín, 89–90. sor, Lucifer)
De lássunk néhány más szövegrészt is, ezúttal sorrendben.
“Por cierto, la gran obra está terminada.
La máquina gira, descansa su creador.”
A por cierto jelentése ’apropó’, ’erről jut eszembe’, de tekintsünk el ettől, és vegyük másképp:
’Hát igen, a nagy mű be van fejezve,
a gép forog, pihen alkotója’.
Be van fejezve a nagy mű, igen.
A gép forog, az alkotó pihen.
(első szín, 13?14. sor, Az Úr)
“Venid elementos!
Me debeis ayudar
El alma del hombre
Os quiero ganar.”
’Jertek, elemek!
Segítenetek kell,
Az ember lelkét
Akarom megnyerni tinektek’
Segítsetek
Ti elemek,
Az embert nektek
Szerezni meg. –
(második szín, 272–275. sor, Lucifer)
“ˇLágrimas fraternales debemos verter
Ganó la mentira – la Tierra se va a perder!”
’Testvéri könnyeket kell hullatnunk,
Győzött a hazugság – a Föld el fog veszni’
Ah, sírjatok testvéri könnyeket,
Győz a hazugság – a föld elveszett. –
(második szín, 340–341. sor, Égi Kar)
“żPara qué vive un pobre? – Transportar piedras
Para uno que es más fuerte que él. Y habiendo engendrando
Su sucesor, muere. – Millones por uno.”
’Miért él egy szegény? – Követ hord
Egy embernek, ki erősebb mint ő. S nemzvén
Utódot, meghal. – Milliók egyért.’
Mért él a pór? – a gúlához követ
Hord az erősnek, s állítván utódot
Jármába, meghal. – Milljók egy miatt.
(negyedik szín, 630–632. sor, A rabszolga)
“La madrugada no se debe al canto del gallo,
El gallo canta cuando siente la aurora llegar.”
’A hajnal nem a kakas dalának köszönhető,
A kakas dalol mikor érzi a hajnal jöttét.’
Nem a kakas szavára kezd viradni,
De a kakas kiált, merthogy virad. –
(hetedik szín, 1631–1632. sor, Lucifer)
“Ya estoy oyendo la canción del futuro,
Encontré la palabra, el gran talismán,
Que al mundo dará nueva vida.”
’Már hallom a jövő dalát,
Megtaláltam a szót, a nagy talizmánt,
Mely új életet ad a földnek.’
Óh, hallom, hallom a jövő dalát,
Megleltem a szót, a nagy talizmánt,
Mely a vén földet ifjúvá teszi.
(nyolcadik szín, 2138–2140. sor, Ádám)
“Desde las alturas parece hermosa
Como la canción en el templo que se forma de gritos
Y roncos gemidos, pero que, al confundirse
En las alturas, se convierten en una canción.
Así la oye también Dios
Que, por ello, cree que el mundo es bueno.
Mas desde abajo se oye otra cosa;
Allí se notan además los latidos del corazón.”
’A magasból szépnek tűnik
Akár a templomi ének, mely kiáltásokból
S rekedt nyöszörgésből alakul, de összeolvad
A magasban, és énekké alakul.
Így hallja ezt Isten is
És ezért hiszi, hogy jó a világ.
De odalent másképp hallatszik,
Ott a szív verése is észrevehető.’
Szép a magasból, mint a templomének,
Bármily rekedt hang, jajszó és sóhaj
Dallamba olvad össze, míg fölér. –
Így hallja azt az Isten is, azért
Hiszi, hogy jól csinálta e világot.
De odalent másképpen hallanók,
Hol közbeszól a szív verése is.
(tizenegyedik szín, 2599–2605. sor, Lucifer)
“Mas no importa. żLa meta qué es?
Es sólo el término de la batalla gloriosa.
La meta es la muerte, la vida es luchar;
La finalidad del hombre es la lucha como tal.”
’Nem számít. Mi a cél?
A cél csupán a dicső csata vége.
A cél halál, az élet küzdelem;
Az ember célja a küzdelem mint olyan (maga).’
Mit sem tesz. A cél voltaképp mi is?
A cél, megszűnte a dicső csatának,
A cél halál, az élet küzdelem,
S az ember célja e küzdés maga.
(tizenharmadik szín, 3723–3726. sor, Ádám)
“Si el gran Hunyadi no nace en un pueblo digno,
Sino en la cabańa de unos negros salvajes,
żQué hubiera sido en caso semejante,
Del héroe máximo de la cristiandad?”
’Ha a nagy Hunyadi nem születik egy méltó nép körében,
Hanem bizonyos vad feketék kunyhójában,
Mi lett volna hasonló esetben,
A kereszténység legnagyobb hőséből?’
Ha nagy Hunyad nem méltó nép körében
Jő a világra, hogyha szerecsen
Sátornak árnya reszket bölcsején:
Mi lesz első hőséből a keresztnek?
(tizennegyedik szín, 3888–3891. sor, Lucifer)
“Ya te dije, hombre: ˇlucha y ten confianza!”
’Már mondtam neked ember: küzdj és bízzál!’
Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál!
(tizenötödik szín, 4141. sor, Az Úr)
Minthogy a szöveg nem teljes, ráadásul a nyolcadik színből, a kézirat oldalainak számozása szerint ugyan nem, de egy oldal – a 45. és 46. oldal között, 59 sorral – mégis hiányzik, nem lehet megállapítani, összességében mennyivel hosszabb az eredetinél. De úgy tűnik, nem sokkal. Távolról sem annyival, mint Virgilio Pińera változata. Sort sorra fordítani természetesen nem lehet, hiszen a magyar és a spanyol két különböző nyelv. Általában utóbbi valamivel “bőbeszédűbb”, de helyenként “szűkszavúbb” mint a magyar. A galego fordítás után első pillantásra úgy tűnik, a spanyol ennél tömörebb. De ez nem általánosítható.
Madách gondolatjeleit a fordító nem vette át minden esetben. Csak találgathatjuk, miért.