Andor Csaba

 

 

 

Zólyomi József

 

 

 

 

Amikor 1990-ben a Madách Imre kézirati katalógus elkészítésével meg­­bíztak, még a Palóc Múzeum igazgatójaként fogadott Zólyomi Jó­zsef Balassagyarmaton. Aztán évekig nem találkoztunk, csak köz­vet­le­nül az I. Madách Szimpózium előtt jelentkezett ismét. Akik ott voltak, bi­zonyára emlékeznek még az előadására azokról a tanúkihallgatási jegy­zőkönyvekről, amelyeket a Rákóczy Jánost bújtató Madách Imre bir­tokain vettek fel. Nem sokkal korábbi felfedezéséért a Nógrád me­gyei Madách-pályázaton első díjat kapott.

      A pályázat másik első helyezettje én voltam. Különös módon jel­i­génk­ben is csupán egyetlen betű eltérés volt: Zólyomi József régiesen, cz-vel írta a település nevét, az ő jeligéje tehát “Parócza” volt, míg én a mai írásmód szerint a “Paróca” jeligét használtam. A jeligék azo­nos­sá­ga nem volt véletlen, mivel témánk is egyezett: Zólyomi József új le­vél­tári források alapján, míg én a korábban publikált szövegek alapján vizs­gáltam, hogy kiket bújtatott Madách Imre. (Mint ismeretes, Rá­kó­czy János bújtatásának fő helyszíne éppen Paróca volt.) Emlékszem, a fur­csa egybeesés hallatán többen is megkérdezték, tudtunk-e egymás pá­lyázatáról? Nos, nem tudtuk, sőt: ha jól emlékszem, az ered­mény­hir­de­tés volt a második alkalom, amikor Zólyomi Józseffel személyesen ta­lálkoztam.

      Zólyomi József 1933. június 1-jén született Herencsényben. Is­ko­lá­it Nagysallóban, majd Balassagyarmaton és Újpesten folytatta, az EL­TÉ-n pedig a néprajz szakot végezte el. Úgy látszik, pontosan tudta, mit akar, pályájának egyszerűsége erről tanúskodik. Rögtön az egye­tem elvégzése után a Palóc Múzeumba került, amelynek 1960-tól 1991-ig, nyugdíjazásáig az igazgatója volt, s közben egy évtizeden át egy­ben megyei múzeumigazgató.

      A számos könyv és tanulmány felsorolásánál, életművének szakmai rész­leteinél talán többet mond az, hogy ifjú néprajzosként, határon in­nen és túl, a történelmi Nógrád megye valamennyi települését fel­ke­res­te. Az elmúlt években egyszer-egyszer a lakásán is meglátogattam őt. Min­dig örömmel számolt be újabb munkáiról, a népi textíliákkal kap­cso­latos gyűjtéséről, vagy a nógrádi falvakat bemutató kis­mo­no­grá­fi­ák­ról. Néhány éve szülőfalujáról, Herencsényről írt könyvet, amely sok egyéb érdekesség mellett, az ugyancsak herencsényi születésű Lisz­nyai Kálmán születési időpontját végre a keresztelési anyakönyv alap­ján pontosan közölte.

      Évekkel korábban szóba került egy második előadás lehetősége a Ma­dách Szimpóziumon. Ennek témája a csalomjai Majthényi-bir­to­kok­kal kapcsolatos kutatás lett volna. Éveken át vártam, hátha egyéb el­foglaltságai mellett talál időt erre is, de ez a fontos kutatás most már ta­lán örökre terv marad. Kétséges ugyanis, hogy lesz-e valaki, aki ha­sonló előismeretek birtokában éppen ezen a területen kezd majd ku­tat­ni. Zólyomi József 2003. május 11-én hunyt el Balassagyarmaton.

Vissza