Andor Csaba
Egy elfelejtett életrajzi forrás: Harsányi Zsolt
Amikor Radó György az életrajzi krónikát megírta,1 munkájában Harsányi Zsolt ismert életrajzi regényét2 is feldolgozta. Érdekes módon a regényírással kapcsolatos cikkeit nem, jóllehet az Új Időkben 1932-ben számos írásban számolt be az életrajzi kutatással kapcsolatos részeredményekről. Mivel azokban nem szerepelt új adat a regényben közöltekhez képest, s különösen nem szerepelt időponthoz köthető esemény, ezért valóban nem is volt szükség ezek feldolgozására. Egy fontos írás azonban elkerülte Radó Györgynek s persze minden más kutatónak is a figyelmét, amely pedig számos ponton eddig nem ismert eseményeket közöl, ill. pontosít. Ez az életrajzi forrás egy (évszám nélkül megjelent) Tragédia-kiadás utószavaként olvasható,3 amely a “Magyar halhatatlanok” sorozatban jelent meg. Az alábbiakban az ott közölt “új” életrajzi információkra szorítkozom. Ezek némelyike ugyan a regényben is megtalálható, ott azonban nem minden esetben világos, hogy az írói fantázia milyen részletekkel egészítette ki a tényeket.
1838. március 13. Özvegy Madáchné fiainál van látogatóban Pesten, itt éri őket a nagy árvíz.
1838. április. A fiúk táncolni tanulnak.
1843. április. Dacsó Lujza egy Imrével tett kiránduláson ibolyaszedés közben a földre ül, meghűl, hashártyagyulladást kap, rövid betegség után meghal.
Ez utóbbi információ megbízhatósága ellen azonban több érv is szól. Mindenek előtt az, hogy Dacsó Lujza nevű személy a vonatkozó evangélikus anyakönyvben (Alsófehérkút) nincsen, jóllehet abban a Dacsó család minden ismert tagjának születése, s többségüknek a halála is, megtalálható, s Harsányi határozottan keszihóci születésűnek és “protestáns” vallásúnak mondja Lujzát. Másrészt Madách versei szerint a lány megismerkedésüktől kezdve folyamatosan és halálosan beteg, ami persze nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy egy merőben más természetű heveny betegség okozta volna a halálát. Különböző megfontolások alapján szinte biztosra vehető, hogy Harsányi az értesülését attól az özv. Pongrácz Györgynétől szerezte, aki a 20-as, 30-as években Budán nagy szalont tartott fenn, s aki egyszersmind Keszihóc jelentős részét birtokolta, fogadott lánya, Dacsó (eredetileg Sevcsik) Kamilla pedig a család utolsó férfi tagjának, Dacsó Pálnak volt a fogadott lánya. Az információ tehát a családhoz igen közel álló személytől ered, az a tény azonban, hogy az egyetlen szóba jöhető házaspárnak, Dacsó Ádámnak és Nedeczky Juliannának, legalábbis Keszihócon éppen Lujza nevű lánya nem született (sőt más nevű, 1843 táján elhunyt leánya sem!), s hogy az evangélikus halotti anyakönyv sem tartalmazza a nevét, még tovább menve: az evangélikus anyakönyvekben a Lujza keresztnév az adott korszakban még a keresztszülők rovatában sem szerepel, kétségessé teszi az értesülés megbízhatóságát. Az információ egyetlen újdonsága egyébként a hónap közlése; a regényből ez nem állapítható meg, s Balogh Károly is csupán 1843 tavaszát említi, Harsányi családi értesülésére hivatkozva.4
1844 június. Madách Imre Nógrád megye közgyűlésén beszédet mond, amelyben bírálja az 1843-as országgyűlésen a vegyes házasságok ügyében született határozatra érkezett királyi rezolúciót.
Radó szerint ezt a beszédet április 22-én tervezte elmondani Madách Imre, mivel azonban a megyegyűlési jegyzőkönyvek a felszólalásokról semmiféle információt sem közölnek, így lehetséges, hogy Harsányi más forrás alapján korrigálta a dátumot, de persze a tévedés vagy pontatlanság lehetősége sem kizárt. Az biztos, hogy az április 22. és 27. közötti közgyűlést követően csak május 3-án tartottak kisgyűlést, majd ezt követően júniusban csak egyetlen napon, 24-én ismét közgyűlést (Losoncon),5 ha tehát az április 22-ével kezdődő héten (amikor hat napon át tartott a közgyűlés) idő hiányában nem kerülhetett sor a beszéd elmondására, akkor erre legközelebb június 24-én nyílt lehetőség.
1845. június 27. Imre jobban van. Ötezer forintot vesz fel a családi pénztárból esküvője költségeire. Pár napra Pestre utazik menyasszonyával és Fráter Pállal bevásárolni.
Ismeretes, hogy Madách heteken át betegeskedett, s a már pünkösdkor Csécsére érkező menyasszonyát sokáig nem tudta meglátogatni. Fráter Erzsébet június 18-án írt levelében invitálja vőlegényét, hogy 24-ére Pestre tervezett útjukra menjen velük. Mivel Madách Imre 24-én részt vett a megyegyűlésen, ahol egyébként Fráter Pállal is találkoznia kellett, így a betegség már nem lehetett oka a csécsei látogatás további halogatásának. Mármost itt két lehetőség van. Az egyik, hogy az előzetes tervnek megfelelően még aznap elindultak Pestre, s csak később, visszaérkezése után vette fel Madách Imre a családi kölcsönt. (Ötezer forint igen nagy összeg volt akkoriban, kizárt dolog, hogy ennyi pénzt vitt volna magával Pestre, a kisebb kiadásokat pedig más forrásból finanszírozhatta.) A másik lehetőség: elhalasztották az utazást 27-ére, s Imre előzőleg még visszatért, éspedig nem Csesztvére, ahol ekkoriban lakott, hanem nyilván Alsósztregovára, hiszen a “családi pénztár” minden valószínűség szerint ott volt. Harsányi közlése azért fontos, mert korábban inkább csak feltételezni lehetett a jegyespár pesti útját. Úgy látszik, a pénzfelvétel mellett más dokumentum is rendelkezésére állt Harsányinak, amelyből az utazásra következtethetett. (Ma a pénzfelvétellel kapcsolatos nyugtát – vagy ahogyan akkoriban nevezték: nyugtatványt – sem ismerjük.)
1846. december 21. Nógrádban a rossz termés folytán éhínség fenyeget. Az ellenzék ezt az alkalmat is fel akarja használni, hogy a nemesek adómentességének elvén rést üssön. A politikai küzdelemben elöljár Madách Imre, nagy beszédet tart a köznép mellett a közgyűlésen.
Minderről más forrásunk nincsen; ellenkező adat, ill. kizáró ok híján fel kell tételeznünk, hogy a beszédre valóban sor került.
Az 1847. január 11-i közgyűlésen Madáchnak mint főbiztosnak a neve számos üggyel kapcsolatban előfordul. Azt azonban eddig nem tudtuk, hogy egy igen fontos indítvány is az ő nevéhez fűződik:
1847. jan. 11. Madách Imre indítványára kimondja Nógrád, hogy szakít a követeknek adott merev utasítás eddigi rendszerével, és a diétán való szavazást lelkiismeretükre bízza.
A következő adat egészségügyi jellegű:
1847. febr. Madách Imre állandóan beteg. Tüdőbaja kiújult, váltóláz kínozza.
Politikai természetű a következő esemény:
1847. okt. 13. István főherceg az országban tett körútja alkalmával meglátogatja Balassagyarmatot, megjelenik a megyei közgyűlésen, amelyen a felgyógyult Madách Imre is részt vesz.
Rendkívül érdekes, s részben az életrajzi regénnyel is összefügg az alábbi két esemény:
1850. aug. 4. Madách Imrét perbe fogják mint Erős Mihály volt losonci polgármester, politikai üzelmekkel vádolt fogoly cinkostársát.
1850. aug. 5. Madách Imrét a pesti haditörvényszék kihallgatja. Nincs ellene bizonyíték. Szabadlábra helyezik.
Harsányi regénye csupán annyiban tér el ettől, hogy aszerint az 1849. aug. 1-jei losonci gerilla akcióval összefüggésben hallgatták ki Madách Imrét, éspedig azért, mivel tiszttartójának fiát, Bory Károlyt azonosítja a hatóság azzal a gerillával, aki az első halálos lövést leadta. (Más forrás szerint Gracza Antal volt az orvlövész.)
Talányos az alább következő két természettudományos jelenség közül az első:
1852. jan. 18. Holdszivárványt látnak Csesztvén.
1852. febr. 16. Kisebb földrengést éreznek Csesztvén.
Egyelőre nem világos, hogy a holdszivárvány miféle természeti jelenség lehet,6 s ehhez mérten apró zavaró tényezőnek tekinthetjük a téli időpontot. Fel kell tételeznünk, hogy mindkét esetben a családi levelezés elveszett vagy lappangó darabja lehetett a forrás. Érdekes, hogy Harsányi regényében az első információ Balassagyarmattal, míg a második általánosságban Nógrád megyével összefüggésben szerepel.
Madách letartóztatását pontosítja a következő két adat:
1852. aug. 18. Imrét egy Hoitsy Miksa nevű ellensége feljelentette, hogy Rákóczy Jánost rejtegeti. Rákóczy még idejekorán elszökik. Imrét letartóztatják Csesztvén és elviszik. Vele fogják el tiszttartóját, az öreg Bory Istvánt is.
1852. aug. 19. A fogoly megérkezik fedezet alatt Pozsonyba, ahol a Vízikaszárnya egy cellájában helyezik el.
Korábban már magam is fölvetettem, hogy Radó állításával szemben, aki szerint a letartóztatás pontos napját nem, csupán a hónapot ismerjük, valójában Harsányi regényéből kiderül, hogy az időpont aug. 18-a. Itt most a szerző megerősíti, hogy valóban erről a napról van szó. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy Hoitsy Miksa volt a feljelentő (lásd ezzel kapcsolatban Zólyomi József fejtegetését7), ill. ha ő lett volna, akkor sem Madách, hanem sokkal inkább Rákóczy János haragosáról van szó. Ma mindenképpen azt a feltevést kell valószínűbbnek tartanunk, amely szerint a feljelentés alapvetően Rákóczy János ellen irányult, noha logikus – és a feljelentő számára is előre látható – módon Madách letartóztatásához vezetett. Az sem túl valószínű, hogy Bory István éppen Csesztvén tartózkodott volna, bár ezt nem lehet kizárni.
1852. júl. 29. Madách Imre kérvényt intéz a hatósághoz, hogy ne Pesten, hanem Csesztvén és Sztregován internálják.
Ezt a kérvényt sem ismerjük, csak a néhány nappal későbbi következményt, hogy ti. tudatják vele: valóban hazatérhet Csesztvére. A következő esemény részletes leírásától eltekintek. Harsányi a házastársi konfliktust, az azzal kapcsolatos losonci bált és az ott történteket 1854. jún.-ra teszi.
1854. júl. 4. Madách Imre engedelmet kap a hatóságtól, hogy utazhassék válási ügye miatt.
Ehhez csak annyi megjegyzés kívánkozik, hogy a válás színhelye, Ecséd már Heves megyében van, ezért lehetett szüksége Madách Imrének engedélyre Nógrád megye elhagyásához.
1855. nov. 19. után. Deák Ferenc körlevelet küld szét, többek között Madách Imrének is, hogy adakozzanak Vörösmarty Mihály árvái javára.
Madách és Deák kapcsolatáról vajmi keveset tudunk. Ismeretes, hogy van egy Deák Ferenctől származó levél, amelyről provenienciája alapján feltehető, hogy Madách Imrének szólhatott.8 Néhány éve Kupa Mihály egy televíziós műsorban számolt be arról, hogy Deák Ferencnek szóló Madách-levéllel rendelkezik. Itt tehát egy harmadik levélről van szó, amely különösen az időpont miatt érdekes. Nem nyilvánvaló ugyanis, honnan ismerhette ekkor Deák Ferenc Madách Imrét, aki sem szépírói, sem politikai téren nem tett szert még országos ismertségre.
1859. okt. 3. Születik Mária, Veres Gyula leánya. Keresztapa Madách Imre. De a kisleány nemsokára meghal.
Itt az esemény más forrásból is ismert volt, a konkrét nap azonban – amelyet még anyakönyvi kutatással kell igazolni – nem.
1862. nov. A sztregovai plébános levelet kapott egy jólelkű nagyváradi katolikus paptól, hogy a Nagyváradon hányódó Madách Jolánkával kellene valamit csinálni. Anyja, aki fokról fokra züllik, és az ivásnak adta magát, teljesen elhanyagolja.
Az esemény egészen biztosan okt. 28-a előtti, hiszen 28-án már Pesten volt Madách, majd innen egyenesen utazott Nagyváradra a gyerekéért. Mindazonáltal érdekes a hírforrás megnevezése.
1864. aug. 10. Imre elhatározza, hogy biztosíttatja életét részint a Makovnyik Borka, részint egy természetes gyermeke javára.
Harsányi föltehetően az 1863. febr. 17-én Nagy Ivánnak írt levél információit keverhette az 1864. aug. 10-én Rákóczy Jánosnak írt levél tartalmával. Az előbbiben Madách valóban érdeklődik egy 24 éves, tehát nagyjából Makovnyik Jánosnéval egyidős személy, továbbá egy másfél éves gyermek javára kötendő életbiztosítás feltételeiről, míg a másfél évvel később levélből az derül ki, hogy a biztosítási szakmában tevékenykedő Rákóczy Jánosnak pénzt kell küldenie, mivel egyik váltója lejárt. Nem tudjuk, miből gondolta Harsányi, hogy a biztosítás valóban létrejött, s azt sem, hogy a kedvezményezettekkel kapcsolatosan honnan vette az információt. Mindezeket az információkat azonban, s főképp azok datálását, óvatosan kell kezelnünk. Bizonyos, hogy a legtöbb esetben mérvadó forrás állhatott Harsányi rendelkezésére, de az is nyilvánvaló, hogy az időpontot számos helyen elvétette. Csak egyetlen példa: Harsányi listájában Mikszáth születésének a napja ugyan pontos, ám az esemény az 1849-es évnél szerepel! Csakúgy – tehetjük rögtön hozzá, kisebbítve a tévedés súlyát – mint a vélhetően forrásul használt Szinnyei Józsefnél, akinek lexikonában szintén 1849. jan. 16-a szerepel.