Bene Kálmán

 

A Madách Könyvtár Madách-összkiadása elé

 

 

A Madách Könyvtár közel 30 kötetében eddig a tanulmányok, bib­li­o­grá­fiák, műfordítások, Madáchhoz kapcsolódó szépirodalmi al­ko­tá­sok, és a Madách-dokumentumok mellett nem szerepelt je­len­tő­sé­gé­hez mél­tó arányban Madách saját szövegeinek kiadása. Társaságunk el­ső év­tizedében néhány verse mellett csupán a Tragédia új, pon­to­sí­tott szö­vegű kiadását, s a főmű szövegváltozatait, szöveg­ma­gya­rá­za­ta­it je­len­tettük 1999-ben, a MK 13. és 14. köteteként.1 A Tragédián kí­vül a töb­bi Madách-írással mindeddig rendkívül mostohán, mél­tat­la­nul járt el a magyar könyvkiadás: gyűjteményes kiadásaihoz eddig csak há­rom­szor írták oda az összes jelzőt,2 ráadásul ebből a háromból két al­ka­lommal indokolatlanul, jogtalanul. Többé-kevésbé teljes össz­ki­adás­nak eddig ugyanis csak a Halász Gábor-féle 1942-es kétkötetes, 2200 ol­dalnyi munka nevezhető, az első, 1880-ban kiadott Gyulai-féle összes művei inkább válogatott műveknek, szigorúan megrostált vá­lo­ga­­tásnak nevezhető csupán, a Tankönyvkiadó 1994-es összes drá­má­i­ból pedig a drámatöredékek hiányoznak.

Úgy gondoljuk, hogy a Madách Irodalmi Társaság és könyv­so­ro­za­ta, a Madách Könyvtár akkor tesz eleget feladatának teljes mér­ték­ben, ha nemcsak ápolja a Madách-kultuszt, ha nemcsak -ról, de -tól is igyek­szik minél teljesebb képet nyújtani, vagyis: ha Madách munkáit is kiadjuk. A Madách-szakirodalom gyarapítása mellett legalább ugyan­olyan fontos a Madách-életmű rendelkezésre bocsátása, hoz­zá­fér­hetővé tétele, már csak azért is, mert a Halász Gábor-féle össz­ki­a­dás a közkönyvtárak nagy részében már hiányzik, vagy csak ol­va­só­ter­mi példány van belőle.

2003-tól, ha Isten és társaságunk anyagi helyzete megengedi, évi 2 kö­tettel elindítanánk a Madách-életmű kiadását. A kb. 250–300 ol­da­las­ra tervezett könyvekből előzetes elképzeléseink szerint egy 12 kö­te­tes, 4–6 év alatt megvalósuló életmű-kiadás állna össze. A sorozat ter­vezett felépítése a következő:

 

DRÁMÁK

 

I. kötet

ZSENGÉK

                COMMODUS

                NÁPOLYI ENDRE

                (kb. 185–210 oldal)

 

II. kötet

REFORMKORI DRÁMÁK

                FÉRFI ÉS NŐ

                CSAK TRÉFA

                JÓNÉV ÉS ERÉNY (drámatöredék)

                (kb. 200–215 oldal)

 

III. kötet

ÁTDOLGOZOTT DRÁMÁK

                CSÁK VÉGNAPJAI 1843 és 1861

                MÁRIA KIRÁLYNŐ

                II. LAJOS (drámatöredék)

DRÁMAVÁZLATOK

                BRUTUSOK

                ATILLA FIAI vagy más az ótörténetből,

                ANDRÁS ÉS BORICS

                (kb.340–380 oldal)

 

IV. kötet

A „NAGY MŰ” ÁRNYÉKÁBAN

                A CIVILIZÁTOR

                MÓZES

                TÜNDÉRÁLOM (drámatöredék)

KÉTES HITELŰ

                JÓZSEF CSÁSZÁR

                (kb. 290–330 oldal)

 

V. kötet

AZ EMBER TRAGÉDIÁJA

                Bevezetés: A szövegközlés elveiről

                A DRÁMA FŐSZÖVEGE

                Utószó: A Tragédia születése

                (kb. 225–240 oldal)

 

VI. kötet

AZ EMBER TRAGÉDIÁJA

                SZÖVEGVÁLTOZATOK

                Szó- és szövegmagyarázatok

                (kb. 180–200 oldal)

 

PRÓZA

 

VII. kötet

ELBESZÉLÉSEK

                DULO ZEBEDEUS KALANDJAI

                ECCE HOMO

                HÉTKÖZNAPI TÖRTÉNET

                KRÓNIKA KÉT PÉNZDARAB SORSÁRÓL

                A KOLOZSIAK

                (kb. 175–200 oldal)

 

VIII. kötet

ÉRTEKEZÉSEK

                MŰVÉSZETI ÉRTEKEZÉS

                ESZMÉK LÉLIÁRÓL

                AZ AESTHETIKA ÉS A TÁRSADALOM VISZONYOS BEFOLYÁSA

                A NŐRŐL, KÜLÖNÖSEN ESZTÉTIKAI SZEMPONTBÓL

PUBLICISZTIKA

                TÖRVÉNYHATÓSÁGI DOLGOK

                VITACIKKEK

                SZABADELVŰSÉG ÉS TÁBLABÍRÓ POLITIKA

                TRENCSINI, MÁSKÉNT TEPLICI FÜRDŐK

                BESZÉDEK

                ÜDVÖZLŐ BESZÉD

                MEGYEI ÉLET

                ORSZÁGGYŰLÉS

                FELJEGYZÉSEK (a konkrétan az egyes művekre vonatkozó
                vázlatokat az adott mű kötetében közölnénk!)
     (kb. 220–260 oldal)

 

VERSEK

 

IX. kötet

VERSEK 1.

                LANTVIRÁGOK (zsengék)

                NÓGRÁDI KÉPCSARNOK (társszerzőkkel)

                (kb. 140–170 oldal)

 

X. kötet

VERSEK 2.

                KÖLTEMÉNYEK. (Az 1863–64-ben összeállított versciklusok).

                (kb. 330–380 oldal)

 

LEVELEZÉS

 

XI. kötet

MADÁCH IMRE LEVELEI

                (kb. 200–250 oldal)

 

XII. kötet

A MADÁCH IMRÉHEZ ÍRT LEVELEK

                (kb. 200–250 oldal)

 

Engedjék meg, hogy ehhez a tervezethez néhány kiegészítő meg­jegy­zést tegyek. Az első hat részben a legfontosabb Madách-műfajt, a drá­mákat adnánk ki, majd két-két kötetnyi prózát, verset és levelezést kö­zölnénk. Mint látják, a műfajok mellett a keletkezési sorrend és bi­zo­nyos tematikai szempontok döntötték el, hogy mi kerüljön egy-egy könyv­be. A felosztást lehet vitatni, ám ebben egyszerű, praktikus okok is szerepet játszottak, mint pl. a Madách Könyvtár eddigi da­rab­ja­inak megszokott mérete és terjedelme. Az például kétségtelen, hogy az 1., a 2. és a 3. kötet minden drámája a reformkorban keletkezett, ám ezek közül az első kötet két darabja a reformkori születés mellett két­séget kizáróan, a közmegegyezés szintjén zsengének minősül, a 3. kö­tet darabjai pedig egyúttal (valamilyen szinten) átdolgozott drámák is. (Igaz, hogy az alapmű és az átdolgozás teljes egészében csak a Csák végnapjai esetében van meg, de tudjuk, hogy a Mária királynő 1855-ben átdolgozott szövegének volt, csak elveszett a reformkori el­ső változata, s úgy sejtjük, hogy a II. Lajos előzménye lehetett a Ver­bő­czy c. drámaterv és néhány soros töredék, tehát ez az 1855-ös II. La­jos-jelenet is lehet, hogy újraírás, vagy átdolgozás.)

Sokan vitathatják, hogy miképp kerül ebbe a tervezetbe a József csá­szár c. dráma.3 Nos, ez a mű, sejtésem szerint igen nagy va­ló­szí­nű­ség­gel Madách harmadik drámapályázati kudarca, s noha Szász Ká­roly Madách halála után két évvel, a dráma keletkezése után három év­vel 1866-ban örökbe akarta fogadni: bejelentette ki- és előadatását, át­dolgozta (és mennyire más stílusban és mennyire gyengébb mi­nő­ség­ben!) szövegét, titokzatos módon mégis elállt a mű kiadatásától és be­mutatásától. A miért-re az évvége táján megjelenő drámaszöveget kö­vető tanulmányomban kísérelek meg válaszolni, „Ki írta a József csá­szár-t?” címmel. Ha az ezt követő egy-másfél évben valaki két­sé­ge­ket kizáróan bebizonyítja, hogy itt csupán a legtökéletesebben si­ke­rült Madách-epigon alkotásról van szó, a jelenleg kétes hitelűként szá­mon tartott dráma kikerül a kötetből.

Természetesen, egy újabb kontroll után a főmű szövegét és annak szö­vegváltozatait is megjelentetjük ismét. Az ellenőrzés mindig hoz fel­színre valami hanyagságot. Nemrég vettem észre, hogy a lehető leg­pontosabbnak vélt főszövegünk még mindig tartalmaz két hibát: az egyik egy érthetetlenül elnézett sajtóhiba a 2724. sor után az uta­sí­tás­ban Leveles szín atatt áll alatt helyett, a másik a 2911. sor első szava: If­jonton, a helyes Ifjontan helyén. Ez egyébként a legkorszerűbb, leg­pon­tosabb szövegűnek tartott Kerényi-féle kiadás 264. hibája volt,4 ezt eddig még nem vettük észre.

A Tragédia közel 100 százalékos készültségi állapota mellett a töb­bi dráma kiadásának előkészítése is igen jól áll: többször el­le­nőr­zött szövegük, gyakran szövegváltozatokkal és szöveg­ma­gya­rá­za­tok­kal együtt már megtalálható az OSZK-ban, a Magyar Elektronikus Könyv­tárban5 (MEK). Andor Csaba Hírlelőjével szemben az itt olvas­ha­tó, innen kinyomtatható drámák nem azonosak Halász Gábor össz­ki­adásának szövegével: valamennyiben korszerűsítettem a helyesírást, el­lenőriztem a szöveget, újabb kiadások tanulságait is felhasználtam, mi­előtt ezeket a drámákat a MEK virtuális könyvespolcára helyeztem vol­na. Csupán a kéziratokkal való összevetés és egy utolsó ellenőrzés hi­ányzik még, hogy ezek a drámák a tervezett kötetekbe kerüljenek. Per­sze, a szövegváltozatok és -magyarázatok tekintetében még van pó­tolni és kiegészítenivaló.

A további hat kötet előkészítése még csak 30–50%-osnak be­csül­he­tő: a Madách-szövegek már a számítógépben vannak, ám az el­le­nőr­zés, sajtó alá rendezés, a jegyzetek elkészítése nagyon hézagos még.

Itt szeretném felvázolni az egyes kötetek felépítésének sémáját. Min­den kötet egy rövid 10–25 oldalas tanulmánnyal (előszóval) indul, amely a kötetben szereplő műveket röviden, közérthetően igyekszik majd bemutatni. Ezután következik a mű(vek) kritikailag pontosított, több­ször ellenőrzött szövege, majd a szövegváltozatok és szö­veg­ma­gya­rá­zatok közlése zárná a sort. Minden kötetben az adott művekre vo­nat­ko­zó válogatott bibliográfiát is közlünk. A jegyzetekben utalunk a kö­zölt mű kéziratának, kiadásainak adataira is. A jegyzetek a MEK-ben kö­zölt drámaszövegek után információs fájl-okban találhatóak, ezek kö­zül pl. az 1843-as első Csák végnapjai, a Mózes vagy A ci­vi­li­zá­tor jegy­ze­tei szinte már a Tragédiá-hoz hasonlóan teljesek, kiadásra éret­tek.

 

Befejezésül kérem a szimpózium résztvevőit, a Társaság tagjait, hogy a Madách Könyvtár tervezett vállalkozását, Madách Imre összes mű­veinek új összkiadását erkölcsileg mindenképp, ám ha lehetséges tu­dásával és esetleg anyagilag is támogassa. Itt szeretnénk meg­hir­det­ni a Madách-összkiadás előfizetését is: aki 2003-tól minden év május 30-ig 2000 Ft-tal támogatja társaságunkat, az ugyanazon év folyamán meg­kapja a kiadás abban az évben esedékes két kötetét. Kérem a hall­ga­tóságot, hogy a mellékelt előfizetési felhívást terjessze, s lehetőleg nyer­jen meg minél több támogatót az ügynek.

 

Jegyzetek

 

1.    Madách Imre: Az ember tragédiája. I. Főszöveg. Madách Könyv­tár 13. Szeged–Bp. 1999. 177 l. és Madách Imre: Az em­ber tra­gé­di­ája. II. Szövegváltozatok, kommentárok. Madách Könyv­tár 14. 242 l. A Madách-kutatás segítésére adtuk ki ebben az évben a köl­tő fiának, Madách Aladárnak is a verseit – MK 26. Bp. 2002. 229 l. vissza a szöveghez

2.    Gyulai Pál (szerk.): Madách Imre összes művei I–III. Pest 1880., 1984–1895. (II. kiadás.), Halász Gábor (szerk.): Madách Imre összes művei. I–II. Bp. Révai kiadás, 1942 és Madarász Imre (szerk.): Madách Imre összes drámái I–II. Bp., Nemzeti Tan­könyv­kiadó, 1994. vissza a szöveghez

3.    A drámáról a VI. Madách Szimpózium kötetében, Szász Károly ke­ze nyoma a Tragédián – a Tragédia hatása Szász Károlyra cím­mel írtam már. (Madách Könyvtár 16., Bp. 1999. 15–57. l.) A Jó­zsef császár-ra, jelenlegi tudásom szerint a kétes hitelű megjelölés il­lik leginkább, hiszen száz százalékos, megdönthetetlen bi­zo­nyí­té­kom sem Madách, sem Szász szerzőségére nincsen – ugyan­ak­kor a közvetett bizonyítékok igen erősen valószínűsítik, hogy Ma­dách Im­re a pályázati dráma írója. A sajtó alá rendezett dráma és a róla szó­ló tanulmány 2002 végén, vagy 2003 elején jelenik meg. vissza a szöveghez

4.    Igaz, hogy a 263 hibás szóalakból 210 a verseléssel kapcsolatos volt: tehát, Kerényi szöveggondozási elveihez igazodva, mai he­lyes­írásúvá változtattuk azokat a hosszú, vagy rövid ma­gán­hang­zós (esetleg mássalhangzós) szóalakokat, melyek mai he­lyes­í­rás­sal is ugyanazt a szótaghosszúságot jelölik. (Egy példa: a 810. sor­ban Tisztult-ra javítottuk Kerényi kiadásának Tisztúlt szó­a­lak­ját, hiszen a sorkezdő szó mai és régi alakjában is spondeus!) 53 eset­ben viszont komolyabb sajtóhibáról, téves szövegről volt szó, eh­hez jön hozzá az ifjonton helyén az ifjontan a 2911. sorban. vissza a szöveghez

5.    A szövegek a MEK-ből letölthetőek, nyomtathatóak. Elérési út a kö­vetkező: www.mek.iif.hu (ezen belül: Humán területek, kultúra / Szépirodalom / Klasszikus magyar irodalom / Madách Imre). vissza a szöveghez

 

vissza