Asztalos Lajos
A Tragédia újabb, végső galego változata
Három évvel ezelőtt örömmel számoltam be arról, hogy elkészült a Tragédia galego változata. Azt is elmondtam, tudatában vagyok annak, hogy ezt galego anyanyelvűnek is át kell olvasnia, ki kell igazítania. Ezt a munkát galego barátom, az író, költő Gonzalo Navaza vállalta, s reméltem, miután elküldöm neki a teljes anyagot, még az év, 1999 október végére észrevételei nyomán elkészül a végleges változat.
Ebből, sajnos, semmi sem lett. 2000 márciusában fejezte be az első öt színt, azzal a megjegyzéssel, hogy rövidesen elkészül a többi is. Tudtam, hogy elfoglalt ember, ezenkívül korábbi, súlyos gépkocsibalesete következményeit is kezeltetnie kell, ezért hónapokig nem zavartam, remélve, csak lesz annyi ideje, hogy a munka végére érjen. Amikor 2000 őszén eziránt érdeklődtem, úgy ki volt zökkenve az egészből, hogy neki úgy rémlett, már be is fejezte. Munkája megkönnyítése végett elküldtem neki a Tragédia húsz változatát tartalmazó kompaktlemezt.
Újabb várakozás után tavaly tavasszal kiderült, hogy elkészült az első kilenc szín. Ismét hónapokig elakadhatott, mert ősszel még mindig itt tartott. Egy meghívás nyomán fölmerült a lehetőség, hogy Asztúriába utazzam. Ezt az alkalmat ki kellene használni a Tragédia befejezésére, gondoltam, és megkérdeztem tőle, e célból fölkereshetném néhány napra? Lehet, hogy nem lelkesedett ajánlatomért, de minden további nélkül benne volt.
Erre az útra, rajtam kívül álló okok miatt, többszöri halasztás után végül az idén, 2002 áprilisában került sor. Így jutottam el barátom városába, Vigóba. Asztúriába utazásomig hat nap állt rendelkezésünkre. Mondhatni azonnal munkához láttunk. A kilencedik szín valóban megvolt, ezért a tizediket a végére hagyva, a tizenegyedikkel, a leghosszabbikkal kezdtük. Nagy öröm volt számomra, hogy költőként, Gonzalo valósággal beleélte magát. Lelkesedéssel dolgozott. A munka kedvéért egy teljes napot az egyetemről is kimaradt. A hatodik nap sikerült a végére érnünk, de a tizedik színre már nem volt időnk. Ezt utólag, a nyáron küldte el.
Annak idején, amikor a Tragédia fordításához láttam, el kellett döntenem, mi a lényeg: a külső vagy a mondanivaló. A spanyol és a portugál változat alapján utóbbi mellett döntöttem. Azzal a különbséggel, hogy ezekkel ellentétben a sorok száma se gyarapodjék. A galego azonban mégiscsak más nyelv, mint a magyar, és sehogy sem lehet sort sorra fordítani. Ennek ellenére, amennyire lehetett, arra is törekedtem, hogy a sorok bizonyos hosszúságon belül maradjanak. Így a legrövidebb tíz, a leghosszabb tizenhárom szótagból állt. Nos, most ezt föl kellett adnunk. Gonzalónak az volt a véleménye, hogy csakis arra törekedjünk, a galego változat olyan legyen, mintha Madách e nyelven írta volna. A sorok száma végül csak kis mértékben gyarapodott, ugyanis néhány esetben másfél-két magyar sorból a galegóban egy lett. Tekintsünk el Madách gondolatjeleitől is, vélte Gonzalo, mivel a galego drámaköltészetben ezt nem alkalmazzák. Annak ellenére, hogy a rövid szünetet jelző írásjelnek megvan a maga szerepe: előfordul, hogy az illető hős befejez egy gondolatot, s egy másikra tér. Ez esetben a gondolatjel elmaradása kifejezetten zavaró lehet.
Végső soron nagyrészt átdolgoztuk az első változatot. Az első tíz, Gonzalo által átdolgozott színt immár itthon néztem át, észrevételeimet jeleztem. Mondandómat most azzal zárhatom, hogy – talán nem túlzás, ha három év múltán ismét a költő sorait idézem – „Be van fejezve a nagy mű, igen”. Ez természetesen nem a fordítás, hanem a mű nagyságára utal.
A galego közönség tájékoztatására a kötetet Madách rövid életrajzával egészítettük ki. Ezek után sor kerülhetett a nyomtatásra.
A következőkben az eredeti magyar, továbbá az első és az újabb változat azonos sorait, valamint ezek magyar megfelelőjét hasonlítom össze.
Be van fejezve a nagy mű, igen.
A gép forog, az alkotó pihen.
(első szín, 13–14. sor, Az Úr)
Az első galego változatban:
A grande obra, si, está acabada.
A máquina marcha, o creador descansa.
‘a nagy mű, igen, be van fejezve.
A gép működik, az alkotó pihen’.
Az új változatban:
A grande obra, si, está rematada.
O creador repousa, xa a máquina se move.
‘a nagy mű, igen, be van fejezve.
Az alkotó pihen, a gép már működik’.
Ah, sírjatok testvéri könnyeket,
Győz a hazugság – a föld elveszett. –
(második szín, 340–341. sor, Égi kar)
Első változat:
Ai, ai, lágrimas fraternais chorade,
Perdeuse a terra – a mentira vence. –
Új változat:
ˇChoremos, choremos fraternais lágrimas!
A mentira venceu, a terra está perdida!
‘Sírjatok, sírjatok testvéri könnyeket!
A hazugság győzött, a föld elveszett!’.
Mért él a pór? – a gúlához követ
Hord az erősnek, s állítván utódot
Jármába, meghal. – Milljók egy miatt.
(negyedik szín, 630–632. sor, A rabszolga)
Első változat:
– Millóns por un.
‘milliók egyért’, ‘milliók egy miatt’.
Az új változatban az eredeti három sorából négy lett, a gondolatjel a negyedik sor elejéről elmaradt:
Millóns por un.
Nem a kakas szavára kezd viradni,
De a kakas kiált, merthogy virad. –
(hetedik szín, 1631–1632. sor, Lucifer)
Első változat:
Non amence porque o galo canta,
Senón o galo canta porque amence.
‘nem virrad, mert a kakas szól (szó szerint ‘dalol’),
hanem a kakas szól, mert virrad’.
Új változat:
Non vén o día porque o galo cante,
o galo canta porque vén o día.
‘nem jön a nappal (nem virrad), mert a kakas
szól (szó szerint ‘dalol’),
a kakas szól, mert jön a nappal’.
Minő csodás kevercse rossz s nemesnek
A nő, méregből s mézből összeszűrve.
Mégis miért vonz? mert a jó sajátja,
Míg bűne a koré, mely szülte őt.
(nyolcadik szín, 2073–2076. sor, Ádám)
Első változat:
Que mestura admirable da maldade,
Da nobreza é a muller: velena e mel.
Mais żcomo nos atrae? Porque é boa,
Seu mal está no tempo que naceuna.
‘mily csodálatos keveréke a rossznak,
a nemesnek a nő: méreg és méz.
de hogyan vonz bennünket? Mert jó,
az ő rosszasága a korban van, amely szülte őt.’
Új változat:
¡Que mestura admirable de maldade
e nobreza é a muller! Veleno e mel.
Mais ¿como nos atrae? Porque é boa,
O seu mal é do tempo en que naceu.
‘mily csodálatos keveréke a rossznak,
a nemesnek a nő! Méreg és méz.
de hogyan vonz bennünket? Mert jó,
az ő rosszasága a koré, amelyben született.’
Óh, hallom, hallom a jövő dalát,
Megleltem a szót, azt a nagy talizmánt,
Mely a vén földet ifjúvá teszi.
(nyolcadik szín, 2138–2140. sor, Ádám)
Első változat:
ˇAi!, o oio xa o canto do futuro,
Atopei a palabra, o gran talismán,
Que a terra vella rexuvencerá.
‘ó, hallom már a jövő dalát,
megtaláltam a szót, a nagy talizmánt,
mely a vén földet megfiatalítja.’
A galego verselés sajátja, hogy amennyiben egy adott szó az előző szó szóvégi magánhangzójával kezdődik, a két szótag egynek számít: az o oio esetében tehát az o és az oio eleje egybeolvad.
Új változat:
¡Ai, xa sinto os cantos do futuro
atopei a palabra, o exacto talismán
que ha rexuvenece-la vella terra.
‘ó, érzem (hallom) már a jövő dalát,
megtaláltam a szót, a pontos talizmánt,
mely a vén földet megfiatalítja.’
Szép a magasból, mint a templomének,
Bármily rekedt hang, jajszó és sóhaj
Dallamba olvad össze, míg fölér. –
Így hallja azt az Isten is, azért
Hiszi, hogy jól csinálta e világot.
De odalent másképp hallanók,
Hol közbeszól a szív verése is.
(tizenegyedik szín, 2599–2605. sor, Lucifer)
Első változat:
Do alto, como o canto de igrexa –
Sexan laios, suspiros, voces roucas,
Chegan as alturas como melodía. –
Así os oe tamén Deus e cre
Que fixo ben este mundo. Mais abaixo,
Onde intervén o latexo do corazón,
Oiramolo do distinto xeito.
‘a magasból, mint a templomi ének,
legyenek jajszók, sóhajok, rekedt hangok,
dallamként érkeznek a magasba.
Így hallja őket Isten is és (azt) hiszi,
hogy jól csinálta e világot. Ám lent,
hol közbejön a szív verése,
másképpen halljuk azt.’
Új változat:
No alto, coma cántico de igrexa,
todo laio, suspiro ou ben voz rouca
ascende ata as alturas coma unha melodía.
Así o recibe Deus, por iso cre
que fixo ben o mundo. Pero abaixo,
onde o bater dos corazóns importa,
percibímo-las cousas de moi distinto xeito.
‘a magasban, mint templomi ének,
minden jajszó, sóhaj vagy akár rekedt hang,
dallamként száll a magasságba.
Így kapja (hallja) Isten, s ezért (azt) hiszi,
hogy jól csinálta a világot. Ám lent,
hol a szívek verése számít,
egészen másképp halljuk a dolgokat (azokat).’
A cél, megszűnte a dicső csatának,
A cél halál, az élet küzdelem,
S az ember célja e küzdés maga.
(tizenharmadik szín, 3724–3726. sor, Ádám)
Első változat:
O fin é o termo da loita gloriosa,
O fin é a morte, a vida é loita,
E o fin do home é a loita mesma.
‘a cél a dicső csata vége,
a cél a halál, az élet küzdelem,
s az ember célja maga a küzdelem.’
Új változat:
O final é o termo da loita gloriosa,
o final é a morte, e toda a vida é loita,
e o sentido do home é esa loita mesma.
‘a cél a dicső csata vége,
a cél a halál, s az egész élet küzdelem,
s az ember célja maga a küzdelem.’
Ha nagy Hunyad nem méltó nép körében
Jő a világra, hogyha szerecsen
Sátornak árnya reszket bölcsején:
Mi lesz első hőséből a keresztnek?
(tizennegyedik szín, 3888–3891. sor, Lucifer)
Első változat:
Se o gran Hunyadi non nace no seo…
‘ha a nagy Hunyadi nem születik a kebelében.’
Itt szükséges volt lábjegyzetben rövid magyarázatot adni arról, ki volt Hunyadi János és mikor élt, hiszen a galego olvasónak erről nincs tudomása.
Új változat:
E se o gran Hunyadi non nacese no seo…
‘ha a nagy Hunyadi nem születik a kebelében.’
A lábjegyzet természetesen megmaradt.
Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!
(tizenötödik szín, 4141. sor, Az Úr.)
Első változat:
Dixenche, home: ˇloita e confia!
‘mondtam neked ember, küzdj és bízzál.’
A galegónak a magyartól eltérő sajátossága, hogy
a ‘mond’ ige esetében a beszélőnek azt is hozzá kell tennie, kinek. Így kerül
a dixen ‘mondtam’ végére a che ‘neked’.
Új változat:
Xa cho dixen, home: ¡loita e confía!
‘már mondtam neked azt ember: küzdj és bízzál!’
A cho a che ‘neked’ és az o ‘azt’ összevonása.