Jegyzetek
1. Madách Aladár cikke a Rejtelmes Világ c. spiritiszta folyóirat (szerk. br. Mikos János, Bp.) I. évfolyamában, 1897. nov. 21. és 28-án (8. és 9. sz.) jelent meg, két részben.
2. Lyrai – azaz lírai. Az idegen szavak helyesírását, hogy M. A. tanulmányának régies hangulatát némileg megőrizzük, meghagytuk az eredeti állapotban. Így meghagytuk pl. a transcendens, logicus, sarcasmus stb. szóalakokat. A magyar szavakban korszerűsítettük a helyesírást, hogy ezzel is könnyítsük az olykor így is nehezen értelmezhető, mai fogalmainkhoz nehezen igazítható szöveg megértését.
3. Occult – azaz okkult, latin szó, jelentése rejtett, titokzatos. Egyébként M. A. egyik fontos törekvése éppen az idegen szavak magyarítása, különösen saját szakterületén, a spiritizmuson belül. Tragédia-cikke előtt a Rejtelmes Világ-ban (1897. okt. 24., 4. sz.) „Nevezzük magunkat magyarul” c. nyelvművelő írásában igen figyelemre méltóan indokol: mivel a magyar nem rokona a nyugati nyelveknek, a beáramló idegen szavak tönkretehetik nyelvünk eredeti szépségét. Ezért cikkében egész kis nyelvújítási szótárt állít össze – magyarításait, valódi szótárrá alakítva itt közöljük:
autosuggestio – önsugallás; clairvoyance – tiszta látás; decadens – visszahanyatló; hypnotizálás, hypnózis – bűvölés, bűválom; intuitio – szemlélet; katalepsia – merevgörcs; lethargia – mélyálom; magus – varázsló, materialista – anyagelvű, medium – szellemközeg (medium hypnotikus befolyás alatt: bűvközeg); mysticizmus – titok elv, normális állapot – földiéber állapot; occultizmus – rejtett elv; spiritiszta – szellembúvár, spiritualista – szellemelvű; suggestio – sugallás; telepathia – messzehatás; trance – túléber állapot.
4. Karl du Prel báró, német filozófiai író (1839–1899), aki munkásságában a spiritizmust igyekezett tudományosan igazolni, mindemellett Darwin, Hartmann és Schopenhauer nézeteihez is hajlott. Egyik fő munkatársa volt 1886-tól a Sphinx című spiritiszta folyóiratnak. Számos műve közül az itt idézett címe: Psychologie der Lyrik (1880).
5. Taglejtések azaz gesztusok valóban kifejezik, a mimikával egyetemben, az ember lelkiállapotát, s a költői nyelv is gyakran él a gesztusok felidézésével képeiben. Ugyanakkor korántsem ilyen kizárólagos, kitüntetett szerepet játszanak, mint az M. A. fejtegetéséből következik. vissza a szöveghez
6. Hypnosis és hypnotisált – görög eredetű szavak. A hipnózis kifejezésre ma nem nagyon használják az elbűvölés, megbűvölés, megigézés magyar szinonímákat.
7. Autonomatice – valószínűleg sajtóhiba, a szó: automatice, azaz automatikusan, önműködőleg.
8. A rózsaujjú Hajnal Homérosz Odüsszeia c. eposzának híres jelzős szerkezete (És hogy a rózsásujjú Hajnal kélt ki a ködből… – a nyolcadik ének első sora, Devecseri Gábor fordításában). A kép jelentéséről közölt fejtegetés viszont kissé gyermeteg, nem túl meggyőző, akár Du Prel-től, akár M. A.-tól származik.
9. Antropomorphizmus – az antropomorfizmus (görög–latin) szó a természet jelenségeinek emberi alakkal és tulajdonságokkal való felruházását jelenti.
10. Intuitio – a latin intuíció szó ösztönös megérzést, felismerést, a dolgok mélyére való bepillantást jelenti, filozófiai értelemben pedig az igazság előzetes logikai okfejtés nélküli, közvetlen, élményszerű felismerését. A M. A. által használt szemlélet szó ma nem megfelelője az intuíciónak. vissza a szöveghez
11. Microcosmos és macrocosmos – a görög szavak közül a mikrokozmosz az ember világát, mint a nagyvilág kicsinyített képmását jelenti, a makrokozmosz a világegyetemet v. világmindenséget magát.
12. Sic – így! Az idegen szavak és nevek helyesírását még Göthe esetében is M. A. cikkének eredeti formájában hagytuk meg.
13. Az Ember Tragédiája – Madách művének címét M. A. cikkének, a korban megszokott helyesírásával közöljük mi is.
14. Orthodox – a görög–latin eredetű szót ma általában a görögkeleti vallás követőire értik, de jelenthet a szó valamely tan lezárt dogmáihoz betű szerint ragaszkodó embert is, M. A. ebben a jelentésben használja többször is.
15. Tisztuló hely, később tisztító hely a purgatórium megnevezése M. A.-nál. vissza a szöveghez
16. Az „emberi elme hármas irányáról” – már 1881-ben megjelent filozófiai ihletésű költeményének, a Hangok a pusztán c. kötetnek jegyzetében hasonlóképp foglalja össze M. A. lélektani „rendszerét”, melyet Paris, A. J.: Nagy Harmónia c. műve alapján fogalmazott meg. A kérdést újra földolgozza A Szellembúvárlat Irányeszméi c. összefoglaló spiritiszta munkájában is. (Bp., 1899., 169–170. l.) Érdemes az első, rövid jegyzet teljes szövegével megismerkednünk: Szerző által követett lélektan szerint az emberi lélek elemei a hat szeretet: önérdek, szerelem, szülői-, testvéri, gyermeki- és emberszeretet. Ezek a lélek affectionalis irányát képezik s az agy alsó részében székelnek. Az intellectualis irány a homlokon van s elemei a perceptio, penetratio, analyzatio, reflexio, combinatio, distributio. E két irány összműködése eszközli az ihleti (intutionalis) tehetségek fejlődését, melyek az agy felső részében működnek s jelenleg eddig ismeretlen tüneményekben nyilvánulnak. E tünemények a lélek-búvárok figyelmét kezdik általánosan felkölteni. Elemei: intuitio, inspiratio, aspiratio, determinatio, justificatio és centralizatio. E három irány (affectionalis, intellectualis és intuitionalis) összhangja a harmonia vagyis a lélek igazi megingathatatlan egyensúlya.
17. Aether – görög–latin szó, ejtsd: éter, filozófiailag az egész világmindenséget betöltő, elméletileg feltételezett anyagi közeget jelenti, általános értelemben világűrként, levegőként is értelmezhető.
18. Clairvoyant – francia szó, ejtsd klervoájan, jelentése: tisztánlátó, élesen látó ember. A clairvoyance a spiritizmusban azt az önkívületi állapotot jelzi, amelyben a médium másoktól nem látott személyeket, dolgokat vél látni. Általános értelemben a szó ihletett látást, különleges kitaláló érzéket jelent.
19. Primum mobile – jelentése: Első Mozgó. Ez a kilencedik ég, a kristályég Dante Paradicsomában, hol az angyali karok találhatóak. Ezen túl már csak az Empyreum van, a Nyugalom és Végtelenség tere, ahonnan az Isten szemléli világát.
20. Érzékít – megjelenít, ábrázol, érzékletessé tesz. Az érzékít alapszó M. A. szótárában. vissza a szöveghez
21. Az „hármas irányról” ld. 10. sz. jegyzetünket! Az előtte szereplő idegen szavak ismerete ma általános, s azonos is M. A. értelmezésével, így nem szorul magyarázatra.
22. Sarcasmus – azaz szarkazmus, görög–latin szó, csípős, maró gúnyt jelent.
23. Lux – fény, latin. M. A. Lucifer nevének jelentésére (fényhozó) utal.
24. religio religi! – latin, jelentése: a vallás különös tekintettel vétessék figyelembe.
25. Wagner Faustnak, a tudósnak famulusa. Gretchen Faust szerelme a mű első részében. vissza a szöveghez
26. Hoc opus dici potest polysensuum – lat., jelentése: e művet többértelműnek lehet nevezni. Si vero accipiatur opus allegorice subjectum est homo – jelentése: ha a művet allegorikusan értelmezzük, akkor a szubjektum az ember.
27. Virgilius azaz Vergilius Dante vezetője a Pokolban és a Purgatóriumban, Beatrice pedig a Paradicsomban.
28. Az átjáró a Pokol 34. énekének második felében jelenik meg, az utat a másik féltekére, a Purgatóriumba a 70–139. sorig írja le Dante.
29. Fogalmazat a koncepcióra (=ötlet, elgondolás, egy mű alapeszméje, egy műben megnyilvánuló nézőpont) kiötlött M. A.-i szó.
30. Az idézett sorok valóban „nyers” fordítások, valószínűleg magának M. A.-nak a megfogalmazásában. A Paradicsom 33., záró énekének sorai Babits Mihály fordításában a következők:
„Óh, örök Fény, magadban ülve boldog!
Magadat érted csak, s magadtól értve
magadat értőn szereted s mosolygod.
(124–126. s. – M. A. első 2 sora)
S ama körforgás, amely így megértve
olyannak látszott, mint a visszavert fény,
amint sokáig néztem bele kérdve,
magában, s színét színeibe rejtvén
a mi képünknek festődött keretté,
hogy csak azt néztem, minden mást felejtvén.
(127–134. – M. A. 3–4. s.)
Miként a mérnök, ki a kört szeretné
megmérni, töpreng, hogy titkába lásson,
de mérő elvét hasztalan keresné:”
(133–135. – M. A. 5–6. s.)
[…]
„Csüggedtem volna, lankadt képzelettel,
de folyton-gyors kerékként forgatott
vágyat és célt bennem a Szeretet, mely
mozgat napot és minden csillagot.” vissza a szöveghez
(142–145. – M. A. 7–10. s.)
31. Rochas, Albert – párizsi orvos, akinek itt említett „bizonyítási” kísérletéről A Szellembúvárlat Irányeszméi (Bp. 1899) c. könyvében is részletesen beszámol M. A.
32. Doppelgänger – német szó, jelentése alakmás, hasonmás, a spiritizmus az élő személynek a hallucinációs állapotban látni vélt második alakját érti rajta.
33. Szellem-más (astrál-test vagy aetheri test) – M. A. szómagyarítása az egyik spiritiszta alapfogalomra, a halál után is továbbélő átszellemített testre. A későbbi vörös-más és kék-más az asztrál-test „felépítésére” utal.
34. Medium, aura – a spiritizmus latin szakkifejezései ma már átmentek a köztudatba, M. A. szómagyarításai e tárgyban (szellemközeg, gőzkör) annál kevésbé. A latin aureola szó dicsfényt, fénykoszorút jelent.
35. P. o. – példának okáért, M. A. rövidítése. vissza a szöveghez
36. vehiculum – lat. szó, a tudományban a kifejezés valamilyen nem anyagi jellegű dolog, jelenség szállítóját, hordozóját jelenti.
37. Bűvdarancs – a darancs a magyar tájszótár szerint göröngyöt jelent. A szövegösszefüggés alapján itt ez értelmetlen. Az újabb vizsgálat kiderítette, hogy sajtóhibáról van szó, a d felfordítva nyomott p volt. A szó tehát bűvparancs, s már érthető is a szöveg.
38. clair-audiance – fr. szó, a „tiszta hallás” értelmezése a spiritizmusban a clairvoyance (tisztán látás) kiegészítéseként fogható fel, ld. 18. sz. jegyzetünket.