Jegyzetek
1. Madách megelőzte korát – állapítja meg Szegedy-Maszák Mihály (1980) – amennyiben a később elszaporodó ellenutópiáknak igen korai változatát teremtette meg. Megjegyezzük, hogy a pozitív vagy negatív jelentés az adott „utópiában” megjelenített tartalmak függvénye. A köznyelvi használat arra hajlik, hogy a utópisztikushoz az irreálist, a megvalósíthatótól elrugaszkodott minőséget jelöljön e szóval. Hanák Péter Közép-Európa, Közép-Európa! című történelmi esszésorozatának – talán e köznyelvi jelentéstartalmat provokálva – adta a Ragaszkodás az utópiához (Liget könyvek, Budapest,1992) kötetcímet. A pozitív jelentés holdudvarába beleérthetjük a nosztalgikust, a vágyottat, a soha fel nem adható reményeket. Vissza a szöveghez
2. A falanszterbeliekhez hasonlóvá átalakuló Lucifer az ezredik falanszterből való tudósjelöltként mutatkozik be. Vissza a szöveghez
3. Madách Imre: Az ember tragédiája. Szerk.: Kerényi Ferenc. Matúra Klasszikusok. 113 p. Ikon Kiadó, Budapest, é. n. Az idézeteket e kiadás alapján közöljük. Vissza a szöveghez
4. A falanszter nemzetközi szó, a magyarba a franciából kerülhetett át, esetleg német közvetítéssel. Vissza a szöveghez
5. Ilyen, Fourier gondolatait is terjesztő lapok voltak pl. a La Phalange, a La Démocratie Pacifique. Leconte de Lisle (1818–1894) is ebben publikálta az antik mitológiai motívumokból építkező, a köztársasági és szocialista szimbólumokat népszerűsítő költeményeit. Fouriert a szürrealisták egyik vezére, André Breton is sokra tartotta. Vissza a szöveghez
6. Szegedy-Maszák Mihály: Történelemértelmezés és szerkezet Az ember tragédiájában. In.: Világkép és stílus. Magvető Kiadó, 1980. 319– 367. Vissza a szöveghez
7. Szegedy-Maszák Kölcsey Mohács című esszéjére és Kemenczy Márton: A polgár (Atheneum, 1841. II. 881.) című művére utal. Vissza a szöveghez
8. i. m. 343–344. Vissza a szöveghez
9. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994. Vissza a szöveghez
10. i. m. 151. Vissza a szöveghez
11. Szerb Antal: A világirodalom története. 266–267. Magvető Könyvkiadó. Budapest, 1973. Vissza a szöveghez
12. Morus: Utopia. Officina Könyvtár 9. Budapest, 1942. Fordította: Geréb László. Vissza a szöveghez
13. Bálint György: Rabelais. In. A toronyőr visszapillant. I. Magvető Kiadó. Budapest. 1966. 666–667.p. Vissza a szöveghez
14. Choay, Francoise: La rčgle et le model. Paris, 1980. Vissza a szöveghez
15. i. m. 19. Vissza a szöveghez
16. Utalhatunk például Eldorádó helyszínére Voltaire Candide-jában, a 18. századi irodalomra jellemző utópikus elemekre, amelyek a „vadember” természetes életminőségének és a civilizáció hatásainak szembeállítását célozzák. A romantika elvágyódás motívumaiban, „boldogságtájain” is fellelhetőek az utópia elemei. Jókai Senki szigete a fegyver és pénz nélküli pozitív utópia egyik példája, ahova az addigi kettős életét feladó Tímár Mihály csak saját imitált halála árán vonulhat vissza. A „boldogságutópiák” egyik példájaként utalhatunk Petőfi A szerelem országa című versére. (Koltó, 1847. október). E „boldogságsivatag” látomásban az álom olyan paradicsomi vidéket tár fel, ahova „vágyszomjasan” lép be az arra tévedő, s ahol az ifjú emberek mégis mérges füveket keresnek, s mindenütt „Dúlt arcok és öngyilkolás!… / Csupán csak a táj és az ég mosolygott.” Vissza a szöveghez
17. i. m. 123. Vissza a szöveghez
18. Orwell, G: 1984. Ford. Szíjgyártó László. Európa Kiadó, Budapest, 1989. Vissza a szöveghez