Jegyzetek

 

1.          Szabolcsi Bence: A zene története. Zeneműkiadó, Bp., 1984. V. k. 347., 349–350. Vissza a szöveghez

2.          Horváth Károly: Madách Imre. Gondolat, Bp., 1984. 10. Vissza a szöveghez

3.          Kerényi Ferenc jegyzete. Madách Imre: Az ember tragédiája. Drá­mai költemény. Ikon, Matúra Klasszikusok, Bp., 1992. (A kötetet szer­kesztette, a mű szövegét sajtó alá rendezte és a jegyzeteket össze­ál­lította Kerényi Ferenc. A Tragédiából idézett sorokat is e kiadás alap­ján közöljük a továbbiakban.) Vissza a szöveghez

4.          Zeneelméleti, zeneesztétikai megállapításaimat Szabolcsi Bence: A ze­ne története c. ismert, máig egyedülállóan nagyrabecsült re­mek­mű­vén kívül Zoltai Dénes: A zeneesztétika története I. Ethosz és af­fek­tus. Bp., 1966. c. könyvének tanulmányozása alapján alakítottam ki, il­letve meghatározásaimat a Brockhaus–Riemann: Zenei Lexikon ide­vonatkozó szócikkeivel is összevetettem. Vissza a szöveghez

5.          Károli Gáspár fordítása, Jób könyve, 38, 7. Vissza a szöveghez

6.          S. Varga Pál: Két világ közt választhatni. Világkép és több­szó­la­mú­ság Az ember tragédiájában. Bp., Argumentum Kiadó, 1997. Vissza a szöveghez

7–8.      Éva édeni kötődésére, a „természeti szférával” való azo­no­sít­ha­tó­sá­gá­ra a teremtővel s ennek céljaival való szorosabb kapcsolódási pont­ja­i­ra többek között Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet, Barta Já­nos: Az ember tragédiája értelmezéséhez, Horváth Károly: Madách Im­re, Sőtér István: Álom a történelemről s legutóbb Eisemann György: Létértelmező motívumok Az ember tragédiájában című mun­ká­iban találunk igazolást.

7: Vissza a szöveghez 8. Vissza a szöveghez