Jegyzetek

 

1.          A „törvényes és tökéletes” szabadkőművesi szakkifejezés szokásos rö­vidítése. Akkor ilyen a páholy, ha van legalább hét „mestertagja”, és meg­kapták egy elfogadott nagypáholy „védelmét”, vagyis működési en­gedélyét. Vissza a szöveghez

2.          Szabadkőművesi szakkifejezés a páholy összejöveteli helyére, il­le­tő­leg annak arra a helyére, ahol a páholy vezetői foglalnak helyet. Vissza a szöveghez

3.          A belső jegyzetekben a szabadkőművesek az évszámot 4000 évvel Krisz­tus születése előtti időponttól számítják. Vissza a szöveghez

4.          „A Világegyetem Nagy Építőmesterének Dicsőségére”, szokásos sza­bad­kőművesi kifejezés. A Jóistent nevezik ezzel a képes kifejezéssel. Vissza a szöveghez

5.          Belső használatra szolgáló szabadkőművesi kifejezés, „szabad­kő­mű­ve­si páholynak” jelentéssel. Vissza a szöveghez

6.          A Magyarországi Jánosrendű Nagypáholy, majd 1886 után a Ma­gyar­or­szági Szimbolikus Nagypáholy hivatalos, belső terjesztésű lapja. Vissza a szöveghez

7.          „az előttünk szent számokban” kifejezés egyezményes, belső hasz­ná­lat­ra szolgáló szabadkőművesi rövidítése. Vissza a szöveghez

8.          Ha a felvett tag a szabadkőművesi tudás kívánt mértékű birtokába jut, ak­kor kerül sor a „magasabb fokba” avatásra. Ezt nevezik „díj­e­me­lés­nek”. Vissza a szöveghez

9.          A felvételre jelentkező személyt nevezik így. Vissza a szöveghez

10.        A „testvér” szó belső használatú rövidítése. A szabadkőművesek így ne­vezik egymást. Vissza a szöveghez

11.        A szabadkőművesek legfőbb végrehajtó és törvényhozó szerve a „Szö­vetségtanács”. Ennek a kifejezésnek egyezményes, belső hasz­ná­la­tú rövidítése ez. Vissza a szöveghez

12.        A középkori építőcéhekre való utalással bevezetett képes kifejezés. Azt jelenti, hogy tárgyalnak a kérdésről. A páholy vezetőjének ke­zé­ben az összejövetelek alkalmával kalapács van, és ezzel szokott egyez­mé­nyes jeleket adni. Vissza a szöveghez

13.        Egy ország szabadkőműveseinek főhatósága, a Nagypáholy egyez­mé­nyes, belső használatú rövidítése. Vissza a szöveghez

14.        A Duna folyásának irányát véve bal parti a pesti és jobb parti a budai ol­dal. Vissza a szöveghez

15.        Az „érdemes” szabadkőművesi megszólítás rövidítése. Ezzel szokták il­letni a páholy vezetőjét. Állandó jelző erre a tisztségviselőre. Vissza a szöveghez

16.        „testvéri üdvözlettel az előttünk szent számokban” képes, belső hasz­ná­latra szolgáló szabadkőművesi kifejezés. Vissza a szöveghez

17.        Egy ország szabadkőműveseinek élén álló, választott vezetőnek ez a „nagy­mester” címe van. Ezt rövidíti a most látott 5 betű. Vissza a szöveghez

18.        A „testvérek” szó belső használatú rövidítése. Így szólítják egymás a sza­badkőművesek. Vissza a szöveghez

19.        Udvariassági, belső használatra szolgáló szabadkőművesi üdvözlési for­ma rövidítése: „testvéri szeretettel üdvözöl”. Vissza a szöveghez

20.        A páholy élén álló, választott tisztségviselő a „főmester”. Ezt rövidíti az itt látható pár betű, egyezményesen. Vissza a szöveghez

21.        Az összejövetel végén hagyomány szerint beszédet mondanak, néha vers­ben megfogalmazva. Ezt azért nevezik „láncbeszédnek”, mert köz­ben a szabadkőművesek csoportja láncot fűz. Vissza a szöveghez

22.        A „szabadkőművesi” kifejezés rövidítése, belső használatra. Vissza a szöveghez

23.        A szabadkőművesek felesége, özvegy édesanyja, özvegy vagy ha­ja­don nőtestvére lehet „nővér”. A nővérek számára minden páholy rend­sze­rint tart barátságos összejövetelt. Ez a „nővérmunka”. Vissza a szöveghez