Asztalos Lajos

 A Tragédia galego változatának néhány megoldása,

ezek jellegzetessége

 

 

Három évvel ezelőtt arról szóltam, hogy hozzálátok a Tragédia galegóra fordításához. Két éve a munka kezdetéről, valamint a spanyol, a portugál és a galego változat egybevetéséről, tavaly a munka haladtáról meg a fordítás során felmerült kérdésekről számoltam be. Aki mindhárom szimpóziumon részt vett, most arra gondolhat, hogy ez az egész galego fordítás olyan, akár egy vég­telen mese. De nem így van, mert mondandómat ezúttal végre azzal kezdhetem, hogy – talán nem túlzás, ha a köl­tő sorait idézem – „Be van fejezve a nagy mű, igen”. Tévedés ne essék, ezzel nem a fordítás, hanem a mű nagyságára utalnék.

                Két évvel ezelőtt említettem, hogy költeményről lévén szó, el kellett dönteni, mi a lényeg, a külső vagy a mondanivaló. A spanyol és a portugál változat alapján magam is az utóbbi mellett döntöttem. Azzal a különbséggel, hogy a spanyol és a portugál változattal ellentétben a sorok száma se gyarapodjék. A galego azonban mégiscsak más nyelv, mint a magyar, és sehogy sem lehet sort sorra fordítani. Ennek ellenére, amennyire lehetett, arra is törekedtem, hogy a sorok bizonyos hosszúságon belül maradjanak. Így a legrövidebb tíz, a leghosszabb tizenhárom szótagból áll. Kalocsay Kálmán az eszperantó, és Octavian Goga a román változat fordítója megőrizte ugyan az eredeti alakját, engednie kellett viszont a sorok számát illetően. Így e két fordítás néhol megszaporodott. Ezek után meglepetés volt számomra, hogy a sorok hosszát illetően Déri Balázs a katalán változatban nagyjából a galegóhoz hasonló megoldást választott.

                Az eredeti kötött alakja tehát a lényeg megőrzése végett a galego változatban is elmaradt. Még a munka elején azonban azt tapasztaltam, hogy ezen a nyelven – szerkezete miatt – játszi könnyedséggel születnek a versek. Így né­hol arra kellett vigyázni, nehogy soron belül és a sorok végén túl sok rím kövesse egymást.

                Más változatok lényegében egyáltalán nem veszik figyelembe Madách gondolatjeleit. Pedig ennek a rövid szünetet jelentő írásjelnek megvan a maga szerepe. Előfordul, hogy az illető hős befejez egy gondolatot, s egy másikra tér. Ebben az esetben a gondolatjel elmaradása kifejezetten zavaró lehet. Ennek elkerülése végett minden esetben tiszteletben tartottam az eredetit.

                 Természetesen tudatában vagyok annak, hogy ezt galego anyanyelvűnek is át kell olvasnia. Ezt a munkát Gonzalo Navaza barátom el is vállalta s remélem, miután nemrég el is küldtem neki a teljes anyagot, október végére az általa tett megjegyzések nyomán elkészül a végleges változat.

 

                                                               Be van fejezve a nagy mű, igen.

                                                               A gép forog, az alkotó pihen.

(első szín, 13–14. sor, Az Úr)

galegóul:

                                                               A grande obra, si, está acabada.

                                                               A máquina marcha, o creador descansa.

                                                               ’a nagy mű, igen, be van fejezve.

                                                               A gép működik, az alkotó pihen’.

 

                                                               Ah, sírjatok testvéri könnyeket,

                                                               Győz a hazugság – a föld elveszett. –

(második szín, 340–341. sor, Égi kar)

galegóul:

                                                               Ai, ai, lágrimas fraternais chorade,

                                                               Perdeuse a terra – a mentira vence. –

                                                               ’ah, ah, testvéri könnyeket sírjatok,

                                                               elveszett a föld, a hazugság győzött’.

 

                                                               Mért él a pór? – a gúlához követ

                                                               Hord az erősnek, s állítván utódot

                                                               Jármába, meghal. – Milljók egy miatt.

(negyedik szín, 630–632. sor, A rabszolga)

galegóul:

                                                               – Millóns por un.

                                                               ’milliók egyért’, ’milliók egy miatt’.

 

                                                               Nem a kakas szavára kezd viradni,

                                                               De a kakas kiált, merthogy virad. –

(hetedik szín, 1631–1632. sor, Lucifer)

galegóul:

                                                               Non amence porque o galo canta,

                                                               Senón o galo canta porque amence.

                                                             ’nem virrad, mert a kakas szól (szó szerint ’dalol’),

                                                               hanem a kakas szól, mert virrad’.

 

                                                               Minő csodás kevercse rossz s nemesnek

                                                               A nő, méregből s mézből összeszűrve.

                                                               Mégis miért vonz? mert a jó sajátja,

                                                               Míg bűne a koré, mely szülte őt.

(nyolcadik szín, 2073–2076. sor, Ádám)

galegóul:

                                                               Que mestura admirable da maldade,

                                                               Da nobreza é a muller: velena e mel.

                                                               Mais żcomo nos atrae? Porque é boa,

                                                               Seu mal está no tempo que naceuna.

                                                               ’mily csodálatos keveréke a rossznak,

                                                               a nemesnek a nő: méreg és méz.

                                                               de hogyan vonz bennünket? Mert jó,

                                                               az ő rosszasága a korban van, amely szülte őt.’

 

                A névmás bővelkedő használata, vagyis az, hogy kiemelt – részeshatározó vagy tárgyesetben álló – főnév vagy névmás mellett a hangsúlytalan névmás megfelelő alakját is kitesszük, a galegónak, akár a spanyolnak, meg a többi újlatin nyelvnek egyik sajátossága. Jelen esetben ez a tárgyeset nőnemű a-ja, magyarul ’őt’. A galego további jellegzetessége, hogy ezt, amennyiben kettőshangzóban végződő szóhoz tapad, egy n előzi meg.

 

                                                               Óh, hallom, hallom a jövő dalát,

                                                               Megleltem a szót, azt a nagy talizmánt,

                                                               Mely a vén földet ifjúvá teszi.

(nyolcadik szín, 2138–2140. sor, Ádám)

galegóul:

                                                               ˇAi!, o oio xa o canto do futuro,

                                                               Atopei a palabra, o gran talismán,

                                                               Que a terra vella rexuvencerá.

                                                               ’ó, hallom már a jövő dalát,

                                                               megtaláltam a szót, a nagy talizmánt,

                                                               mely a vén földet megfiatalítja.’

 

                A galego verselés sajátja, hogy amennyiben egy adott szó az előző szó szóvégi magánhangzójával kezdődik, a két szótag egynek számít: az o oio ese­tében tehát az o és az oio eleje egybeolvad.

 


 

                                                               Szép a magasból, mint a templomének,

                                                               Bármily rekedt hang, jajszó és sóhaj

                                                               Dallamba olvad össze, míg fölér. –

                                                               Így hallja azt az Isten is, azért

                                                               Hiszi, hogy jól csinálta e világot.

                                                               De odalent másképp hallanók,

                                                               Hol közbeszól a szív verése is.

(tizenegyedik szín, 2599–2605. sor, Lucifer)

galegóul:

                                                               Do alto, como o canto de igrexa –

                                                               Sexan laios, suspiros, voces roucas,

                                                               Chegan as alturas como melodía. –

                                                               Así os oe tamén Deus e cre

                                                               Que fixo ben este mundo. Mais abaixo,

                                                               Onde intervén o latexo do corazón,

                                                               Oiramolo do distinto xeito.

                                                               ’a magasból, mint a templomi ének,

                                                               legyenek jajszók, sóhajok, rekedt hangok,

                                                               dallamként érkeznek a magasba.

                                                               Így hallja őket Isten is és (azt) hiszi,

                                                               hogy jól csinálta e világot. Ám lent,

                                                               hol közbejön a szív verése,

                                                               másképpen halljuk azt.’

 

                                                               A cél, megszűnte a dicső csatának,

                                                               A cél halál, az élet küzdelem,

                                                               S az ember célja e küzdés maga.

(tizenharmadik szín, 3724–3726. sor, Ádám)

galegóul:

                                                               O fin é o termo da loita gloriosa,

                                                               O fin é a morte, a vida é loita,

                                                               E o fin do home é a loita mesma.

                                                               ’a cél a dicső csata vége,

                                                               a cél a halál, az élet küzdelem,

                                                               s az ember célja maga a küzdelem.’

 

                                                               Ha nagy Hunyad nem méltó nép körében

                                                               Jő a világra, hogyha szerecsen

                                                               Sátornak árnya reszket bölcsején:

                                                               Mi lesz első hőséből a keresztnek?

(tizennegyedik szín, 3888–3891. sor, Lucifer)

galegóul:

                                                               Se o gran Hunyadi non nace no seo…

                                                               ’ha a nagy Hunyadi nem születik a kebelében.’

 

                Itt szükségesnek volt lábjegyzetben rövid magyarázatot adni arról, ki volt Hunyadi János és mikor élt, hiszen a galego olvasónak erről nincs tudomása.

 

                                                               Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!

(tizenötödik szín, 4141. sor, Az Úr.)

galegóul:

                                                               Dixenche, home: ˇloita e confia!

                                                               ’mondtam neked ember, küzdj és bízzál.’

 

                A galegónak a magyartól eltérő sajátossága, hogy a ’mond’ ige esetében a beszélőnek azt is hozzá kell tennie, kinek. Így kerül a dixen ’mondtam’ végére a che ’neked’.

 

 

 

                                                     vissza