Berényi Zsuzsanna Ágnes

 

A Madách-páholy története

 

 

I. A szabadkőművesség a feltörekvő polgárság mozgalmaként 1717. jú­nius 12-én alakult szervezetté Londonban. A polgárok szerették vol­na azt a helyet, amelyet a gazdasági életben szorgalmuk, ügyességük se­gítségével elértek, a társadalmi életre is kiterjeszteni. Ezért akarták a tár­sadalmi egyenlőség elvét érvényre juttatni. Ez természetesen csak ak­kor valósulhat meg, ha eltűnik a különbség az egyes társadalmi osz­tá­lyok között. Tehát a polgárok azt követelték, hogy ne a születési elő­jo­gok döntsenek a társadalmi hovatartozásnál, ezért az igazságos, elő­í­té­lettől mentes társadalom felépítőiként szálltak síkra az egyenlőség el­ve mellett. Csakis szabad polgárok számára harcolták ki a kö­ve­te­lé­se­iket, tehát a szabadság eszméjének is elkötelezett hívei voltak. An­nál is inkább, mert ipari és kereskedelmi tevékenységükhöz a szabad lég­körre szükségük volt. Együttes fellépésükkel érhettek el ered­mé­nye­ket, így tehát a testvériséget gyakorolniok, megvalósítaniok kellett.

                Az 1723-ban James Anderson anglikán lelkész által írt, a kö­zép­ko­ri építőcéhekre vonatkozó „kötelmek”-re támaszkodó „alkotmány” meg­követeli az istenhitet, a haza szolgálatát és azt, hogy össze­jö­ve­te­le­iken sem vallási, sem politikai kérdésekről nem eshet szó. Ezeket a kö­vetelményeket máig világszerte minden szabadkőműves kö­te­le­ző­ként elismeri. A magyar szabadkőművesség „alkotmánya” szerint a sza­badkőművesség filozofikus, emberbaráti és haladó intézmény, amely­nek minden tagja egyenlő. Csakis független és szabad, jóhírű fér­fiak lehetnek tagok.

                A mozgalom még a XVIII. században elterjedt előbb Franciaor­szág­ban, majd Amerikában és valamennyi angol gyarmaton, később egész Európában és a többi világrészen is. Magyarországra északról, Len­gyelországból került el a szabadkőművesség.1

II. Az első magyarországi páholy Brassóban, 1749-ben alakult meg „A Három Oszlophoz” címen. Ez a páholy is szoros kapcsolatban állt a felvidéki páholyokkal. Azok pedig a XVIII. században „Az Erényes Szarmatához” című lengyel nagypáholy „védelme” alatt ala­kul­tak meg. Nevükben megőrizték az alapító nagypáholy címét. Így ke­let­kezett az eperjesi „Az Erényes Utazóhoz”, a balassagyarmati „Az Eré­nyes Zarándokhoz” című páholy, valamint a miskolci „Az Erényes Vi­lágpolgárokhoz” páholy és néhány más, hasonló jellegű nevet vi­se­lő páholy. Már ezekből a példákból is látható, hogy a XVIII. századi ma­gyar – és nagyrészt más országokban létesült – páholyok nevében ilyen „ajánlás” ékeskedett.2 Ez feltételezésem szerint a középkor szo­ká­sát őrizte meg. Az uraság képviselte a jónak és szépnek minden for­rá­sát. A költők, írók és más írástudók csakis őtőle kaphattak meg­él­he­té­sükhöz némi hozzájárulást. Nem vehető ezért rossz néven az akkor igen finom, az alkotóművész büszkeségét a korabeli közfelfogás sze­rint nem sértő ajánlás a hűbérúrhoz.

                Ennek a középkori szokásnak mintegy továbbélése a pá­holy­ne­vek­ben található végződés. Élő személyhez csak „A Megkoronázott Re­mény­hez” című bécsi páholy nevében szólt az ajánlás. II. Józsefre utalt ez a név.

                Rendszerint valamilyen erényhez ajánlották a páholyt. Meg­fi­gyel­he­tő, hogy általában szabadkőművesi erényt választottak páholynevük aján­lásakor.

                A XIX. században vált divattá a személyről történő pá­holy­el­ne­ve­zés szokása. Ennek a személynek a tulajdonságait, esetleg valamelyik vagy néhány kiválasztott sajátosságát kívánták példájuknak tekinteni. Vol­taképpen tehát ismét tulajdonság lett a páholy neve, de a névadó sze­mély megtestesítette az illető tulajdonságot, mintegy névátvitellel. Ér­dekes, hogy gyakrabban adták nem szabadkőművesek nevét a pá­holy­nak, mint felavatott szabadkőművesekét! A páholy névadójának egész egyéniségét, esetleg némely vagy egy bizonyos tulajdonságát vá­lasztották példájukak. Előfordult, hogy a páholy névadójának teljes két­tagú neve lett a páholy hivatalos elnevezése, de gyakrabban történt, hogy a mintaképül választott személyiségnek csak a családnevét tar­tot­ták meg.

                A XVIII. században elterjedt páholynéven kívül még valamiféle sza­badkőművesi tulajdonságnak ajánlották a páholyt. „A Barát­ság­hoz”, „A Testvériséghez”, „A Bölcsességhez” és más tulajdonsá­gok­hoz.

                Legtöbbször a neve mellé jelmondatot is választott a páholy. Ez a jel­mondat igen gyakran összefüggött a páholy névadójával.

III. Így tehát nem mondható különlegesnek a budapesti „Madách-pá­holy” neve, amely 1902-ben alakult, jelmondata Az ember tra­gé­di­á­já­ból vett idézet, mégpedig a mű befejező mondata: „Ember küzdj és bíz­va bízzál!”

                Először 1902. április 19-én kelt körlevelük utal a 23-án fél 8-ra ter­vezett találkozóra. Az Andrássy útra, a Drechsler-féle vendéglő I. eme­leti termébe összehívott, „páholyunk beléletére vonatkozó ér­te­ke­zé­sünk folytatásaképpen újra” megrendezésre kerülő „barátságos va­cso­rára”. A „Szalai-féle társaságot” kell keresni.

                A páholy alapítási tervét elsőként 1902. május 17-én vetette fel Sza­lay Pál,3 a budapesti „Reform” páholy mestertagja,4 egy pá­holy­tár­sához intézett levelében. Ebben a levélben – teljes titoktartás mel­lett – örömmel tudatja, hogy egy másik páholytársuknak, Igmándy Mi­hálynak sikerült megnyernie a páholyalapítási terv számára egy fő­ren­diházi tagot, Szerencs Jánost, a „Könyves Kálmán, az Előítéletek Le­győzéséhez” című páholy tagját. Május 22-én terveik szerint a Bel­vá­rosi Kávéház földszinti helyiségében találkoznak, és onnan „tes­tü­le­ti­leg” mennek Szerencs János lakására, a Klotild palotába. Ezen a ta­lál­kozón összeállították a páholy programját, és május 31-én már „össze­állt” az alapító tíz szabadkőműves névsora:5

 

  1.          Dr. Admeto Géza ügyvéd                   6.          Marx Ferenc gyáros

  2.          Barakovich János banktisztv.            7.          Pollák Manó műépítész

  3.          Follinusz Emil HÉV titkár                    8.          Szalay Pál bankirodafőnök

  4.          Igmándy Mihály bizt.int. o. v.           9.          Szerencs János kir. tanácsos,

  5.          Kalmár Jakab szabadalmi                                 főrendiházi elnöki főtitkár

                mérnök                                                 10.         Willóner Zoltán banktisztv.

 

A névsort Szalay Pál ideiglenes titkár és Szerencs János ideiglenes fő­mes­ter írta alá. A tíz alapító tag közül nyolc érkezett a budapesti „Re­form” páholyból, egy a „Nächstenliebe”, egy pedig a „Könyves Kál­mán” páholyból történt kilépése után. A kilépést az „anyapáholy” el­fo­gadta, hiszen az új páholy alapítás céljával jött létre, és a sza­bad­kőmű­ves alkotmány erre az esetre a páholyt kötelezi a távozni készülő tag elengedésére.

                Szerencs János tagságát később a páholy arra használta, hogy a la­ká­sának címét „profán címként” adta meg.

                Eldöntötték és az alapító tagok aláírásával ellátva közzétették az új pá­holy programját. Madách Imrének, a nagy filozófus költőnek ne­vé­vel és annak magasztos szellemében óhajtja az új páholy a királyi mű­vé­szetet, vagyis a szabadkőművességet szolgálni, a hazafiasság je­gyé­ben.

                A magyar szabadkőművesség egészének feladataként jelölték meg azt, hogy az egységesítő filozofikus gondolkodás által tisztultabb fel­fo­gást ápoljanak, s ezt észrevétlenül, de törhetetlen kitartással a profán vi­lágban általánossá tegyék. Minél jobban tért hódít a profán világban a tisztultabb felfogás, annál sűrűbben fognak keletkezni a profánok ál­tal létesített jótékonysági, emberbaráti és liberális intézmények.

                Jelenleg csak egyes intézmények létesítésében merül ki – kü­lö­nö­sen nálunk – a szabadkőművesek tevékenysége. Összetéveszti legfőbb fel­adatát, hogy az emberi életet van hivatva érvényesíteni. Ahelyett, hogy a szabadkőműves szellem kiterjedne a páholyokon kívülre, a pro­fán felfogás beszüremlik a páholyba. Így a páholyok klubokká ala­kul­nak.

                Sajnálatos módon a program kénytelen megállapítani, hogy a „mi pá­holyaink jótékonysági intézmények.”

                A páholyoknak a társadalom nagy problémái diadalra juttatására, tár­sadalmi intézmények megváltoztatására, új rendszer bevezetésére nin­csen hatalma, befolyása, mert hiányzik a gyökér a magyar tár­sa­da­lom gerincét képező elemeiben. A mai társadalom hirdeti a li­be­ra­liz­must, de nem követi azt. Pedig az egyszerű: „az igazság ér­vé­nye­sí­tése min­­den téren és irányban.”

                Ezért a szabadkőművesi felvételkor rossz a jelenlegi elv, amely sze­rint minden becsületes, korrektül gondolkodó ember valamelyik pá­holy tagja lehet. A helyes az, ha csak azt veszik fel, akinek kiváló a jel­leme és szabadkőművesi módon gondolkodik (conditio sine qua non), és még a páholyra nyereséget jelent. Foglalkozási sokféleségre kell törekedni, hogy ne legyen túlsúlyban egyetlen foglalkozás sem a pá­holyokban.

 


                Törekedni kell a páholyok között az „összeműködésre”. A pá­ho­lyok tájékoztassák egymást, látogassák egymás összejöveteleit sűrűn. Kö­zös, egyesített munkákat legalább fővárosi szinten rendezzenek ket­tőt-hármat évente.

                Az első feladat a társadalom szabadkőműves szellemű irányítása, és csak második a jótékonyság. A jótékonyság mintegy követ­kez­mé­nye a szabadkőműves szellemnek.

                A „Madách” páholy programja nagy visszhangra talált a sza­bad­kő­mű­vesek között. Igen sok páholy jelezte helyeslését írásban is, és csat­la­kozni kívánt hozzá.

                A szabadkőműves előírások szerint engedélyt kértek a mű­kö­dés­hez a Nagypáholytól. Ennek birtokában 1902. október 27-én, hétfőn meg­tartották az első, alakuló összejövetelüket, mint a sza­bad­kő­mű­ve­sek mondani szokták a középkori építőcéhek hagyományaira utalva: „mun­kájukat” a tíz alapító tag és ötvenhét látogató szabadkőműves je­len­létében.5

                A szabadkőművesek számára kiadott meghívóból6 kiderül, hogy ere­detileg a „rendes munkanapra”, vagyis szombatra, 25-ére tervezték az alakuló munkát, de azt el kellett halasztaniok a Nagypáholy ré­szé­ről e napra tervezett Kossuth ünnepélyre való tekintettel. Az indás ke­ret­be zárt szép nyomtatvány bal felső sarkán máris ott található a „Ma­dách” páholy érmének, illetőleg pecsétjének rajza az alakulás kel­te­zé­sé­vel: 1902. május 30. Az összejövetel napirendje szerint először a pá­holy vezetője, a „főmester” nyitotta meg a találkozót, és üdvözölte a meg­jelent látogató szabadkőműveseket. Felolvasták az engedélyt, majd a főmester fogadalmat tett a szabadkőművesi alkotmányra. A pá­holy szónoka két beszédet is mondott, alkalmi vers hangzott el, in­dít­vá­nyokat olvastak fel, és határoztak is felettük. „Indítványzsákot” és „öz­vegyperselyt” köröztek.7

                A „Madách” páholy megalakulásáról tudósították az összes pá­holyt körlevél formájában. Támogatást is kértek. Egyben kérték va­la­mennyi páholy tagjainak névjegyzékét, és a „Madách” páholy is el­küld­te a magáét. Ugyancsak megjelent az ünnepségen Messinger Si­mon, a „Deák Ferenc páholy” főmestere, és szólt a páholy irány­vo­na­lá­ról. A főmesteri befejező rész utalt „A magyar nemzet látóhatárán tor­nyosuló vészfelhőkre és szoros összetartásra és állhatatosságra buz­dít­ja a hazai szabadkőművességet.” Ezzel a páhollyal különösen kö­ze­li, baráti kapcsolatokat ápolt a „Madách” páholy.

                Hamarosan ismét találkoztak, 1902. november 3-án. Ezen a vá­lasz­tási „munkán” közfelkiáltással megválasztották az öt főtisztet. Sze­rencs János lett a főmester, Follinusz Emil az I. felügyelő, Pollák Ma­nó a II. felügyelő, Szalay Pál a titkár és dr. Admeto Géza a szónok.

                A páholy létszáma hamarosan megnőtt: 60 majd 80 tag is belépett. A „Madách” páholy jeles tagjai közül említsük meg dr. Balassa László or­vost, a kecskeméti református főgimnázium tanárát, Barakovich Já­nos banktisztviselőt – páholynevén Alfa –, dr. Böszörményi Gézát. Fel­tehető, hogy elsősorban neki köszönhető, hogy a „Madách” páholy Kecs­keméten „leánypáholyt” akart alapítani. El is jutottak a „kör” meg­alapításáig. Glatz Oszkár festőművész, dr. Győri Lajos orvos – pá­holynevén Tibor Lajos –, Hamar István református teológiai tanár, dr. Joó Gyula jogakadémiai tanár, dr. Kabdebo György orvos, dr. Kör­möczi Emil kecskeméti orvos, Kőszegi Sándor a m. k. operaház prím­hegedűse, dr. Krompecher Ödön jogakadémiai tanár, Lichtenberg Emil, a m. k. operaház karmestere, Maróti Rintel Géza szob­rász­mű­vész, Mauthner Alfréd – páholynevén „Gábor” – magkereskedő, dr. Mol­nár Béla sebész-orvos, Nagy Gyula – páholynevén „Juliusz” –, Ra­vasz Árpád, a budapesti református főgimnázium tanára, Telcs Ede szob­rászművész, Zemplényi Tivadar – páholynevén „Brutus” – fes­tő­mű­vész, dr. Schwáb Nándor orvos – páholynevén „Nándor” – és még so­kan mások.

                Jellemző a páholy kulturális érdeklődésére, hogy már a november 16-i, tehát a következő összejövetelen egy akkor kiadott hézagpótló könyv­ből, Arató Frigyes A szabadkőművesség ismertetése profán ke­re­sők számára című alkotásából olvastak fel. A művet értékesnek ítél­ték, és tüstént meg is rendelték a páholy könyvtárának. Tehát akkor már könyvtára is volt a páholynak. Ide került Messinger Simonnak, a „De­ák Ferenc, a Testvériséghez” című páholy főmesterének a könyve is, az Ünnepi beszédek.

                1903. január 3-án is könyvkiadásról tájékoztat a páholy jegy­ző­köny­ve: Pollák: A „László király” páholy Nagyváradról, a Magyar


Szent Korona Országai Békeegyesületének átirata és a nagyváradi „Lász­ló király” páholy röpirata is kiadásra került.

                Előfizettek minden értékesnek ítélt kiadványra. Ilyen volt Csengey Gusz­táv, az eperjesi kollégium szabadkőműves igazgatójának Don Qui­jote című munkája. Ez a légkör határozta meg a páholy életét a to­vább­iakban is. 1905-ben, november 25-én irodalmi pályázatot hir­de­tett a páholy. Így szólt a pályázati kiírás:8

 

                               Érd... főm...!

                               Szer... Testv...!9

 

A nagyar szksi10 irodalom a napi kérdésekben meríti ki teljesen ere­jét, a nagy szempontokat figyelmen kívül hagyva.

Ez indítja arra a „Madách ř11 irodalmi bizottságát, mely a ma­gyar szabadkőművesi irodalmat élénk figyelemmel kíséri, hogy a túl­ol­da­lon részletezett feltételek mellett pályázatot hirdessen olyan kérdés fej­tegetésére, mely most, a huszadik század elején, minden sza­bad­kő­mű­ves lelkében él.12

Testv...i...sz...üdv...a...e...sz...sz...13

 

                A Madách t... és t... ř14 irod. bizottsága nevében:

 

Dr. Senyey József, s. k.

 I. felügyelő,

Az irod. bizottság elnöke.

 

Lévy Jenő, s. k.

szónok,

Az irod. bizottság előadója

 

U. i. Szeretettel kérjük az igen érd...tv...řt,15 hogy a munkáról tá­vol­le­vő ttvket16 e pályázatról – annak sikere érdekében – a ř heti, illetve ha­vi meghívójában, vagy más tetszés szerinti formában értesíteni szí­ves­kedjék.

 

 

HIRDETMÉNY

 

                A Madách ř pályázatot hirdet irodalmi bizottságának17

 

száz koronás Madách dijára.

 

                Tárgy: Szükséges-e a szksség a XX-dik században és ha igen, mi a hi­vatása?

                Terjedelme: legalább 2 nyomtatott iv.

                Benyujtási határideje: 1906. Április 1.

                Biráló bizottság: A Madách ř irod. bizottsága.

 

                A dij csakis irodalmi szinvonalon álló önálló becsü műnek adatik ki a bizottság egyszerü szótöbbséggel hozott itélete alapján.

                A pálymünek névtelenül, lehetőleg idegen kézzel irva, jeligés levél ki­séretében adandók be a Madách ř irod. bizottságához (Budapest, VI., Podmaniczky-u. 45.)

                A pályanyertes müvet a Madách ř saját költségén kiadja és annak ter­jesztéséröl a magyar szksség keretében gondoskodik.

                Budapest kel..., a „Madách” t... és t... szks... ř-nak 0905. no­vem­ber 14-én tartott I... f... rendkivüli munkájából.

 

                A pályázat ugyan eredménytelen maradt, de mégis igen jó fényt vet a páholy kultúra-támogató tevékenységére.

                Néhány könyvet kiadtak egyes páholytagoknak azért, hogy vé­le­mé­nyezzék azokat a páholy előtt. Ilyen volt a Szabadkőművesi köl­te­mé­nyek és A mezőgazdasági cselédek helyzetéről című tanulmány és a két kötetre menő évkönyv, a Zola című kiadvány, az Igazmondó Nép­nap­tár, a „Hajnal” páholy kiadványa: Az Iparos Tanonczok Ok­ta­tá­sá­ról, Moussong Géza munkája, folyóiratokat referálnak.

                Keltezés nélküli könyvjegyzék található a páholy levéltári anya­gá­ban. Ezeket a könyveket – csaknem valamennyi a szabadkőmű­ves­ség­re vonatkozik – a nagypáholy könyvtára ajándékozta a „Madách” pá­holy könyvtára részére.

 
                Az 1905. március 14-i összejövetelen előfizettek Gelléri Mór köny­vére. 1905. február 28-án ezt olvashatjuk a jegyzőkönyvben: „Et­től fogva a »Madách« alap kamatai valamilyen kulturális vagy szksi cél­ra fordíttassék.” A kultúra céljaira más páholyok létesítményeinek tá­mogatásával is sokat áldoztak. Már 1902. november 22-én a brailai ma­gyar iskolát segélyezték.

                A budapesti „Eötvös” páholy kezdeményezésére létesült Világ cí­mű lapot cselekvően támogatták. „A mi páholyunk is kivette a maga sze­rény részét” a lap megalakulásában – írták a jegyzőkönyvben. „Kép­viselőt küldöttünk a lap előkészítő bizottságába és elsőbbségi rész­vények jegyzése útján a vállalat létrejöttét segítettük.” Ugyancsak se­gítették a Társadalomtudományi Társaságot, a Társadalomtudo­má­nyok Szabad Iskoláját, az „Erzsébet” népakadémiát. Az „Új Korszak” cí­mű lapvállalat is rendszeres segélyt kapott a páholytól. Mindezeket a sza­badkőművesek tartották fenn.

                Már a megalakulás évében, 1902-ben gondoskodtak saját pá­holy­jel­vényükről. A páholy mestertagja, Maróti Rintel Géza szob­rász­mű­vész tervezte az érmet.18 Nyitott könyvet ábrázol a szabadkőműves kör­zővel és derékszöggel átfektetve rajta, a belső mezőben a páholy meg­alakulásának időpontja: 0908. V. 20., a külső kör alakú mezőben „MA­DÁCH ř” két csillaggal lezárva és a Tragédia záró sora, vagyis a pá­holy jelmondata: „Ember küdj és bízva bízzál!” Pollák Manó mű­é­pí­tő rendelte meg a tervezést a páholy nevében, és ő is fizette ki a 70 ko­ronát a bronzöntvényekért 1902. október 14-én.19 A jelvény sok­szo­rosítását, a sorozatgyártást ifj. Herpka Károly, az Iparművészeti Fő­iskola tanára végezte, aki ugyancsak szabadkőműves volt, és gyak­ran készített páholyjelvényeket. A páholy tartozását kéri kiegyenlíteni 1902. november 4-én kelt levelében Herpka Károly.20 Egyéni kez­de­mé­nyezésük volt, hogy „szabadkőműves vasárnapi tea-délutánokat” ren­deztek. 1916. március 12-éről fennmaradt a műsor.21 A kitűnő mű­sort kiváló művészek adták elő, legtöbbjük szabadkőműves volt. Lich­ten­berg Emil a m. k. Operaház karmestere kísérte az énekszámokat – a „Madách” páholy tagja –, és egyes fennmaradt utalások arra en­ged­nek kö­vetkeztetni, hogy ő hívta meg a többi művészt is: Balassa Jenő, a Víg­színház tagja és felesége, Sz. Marschalkó Rózsi Hubay-dalokat adott elő, Jászai Mari szavalt, Hubay Jenő hegedűlt, dr. Dalnoky Vik­tor, az „Eötvös” páholy tagja énekelt.

                1916-ban testületileg vettek részt a Nagypáholy gyászünnepén, az ún. „gyászmunkán”. Ezt a király halálakor, annak emlékére rendezték.

                A páholy összejövetelein más páholyokhoz hasonlóan rend­sze­re­sen előadásokat tartottak a páholy tagjai, igen változatos tárgyakról. Né­hány cím ízelítőként: Párbajellenes mozgalom ismertetése, Sza­bad­kő­műves eszmék a buddhizmusban, Iparos tanonczok védelme, Az örök igazságról, Országos iparpártolási akczió, Szabadkőművesség és so­cializmus, Napközi Csecsemőotthon, A természettudományi vi­lág­né­zet és a klerikalizmus, Az építés higiéniája, Országos rákgyógyító in­té­zet stb.

                A társadalmi haladást szolgálták egyes rendezvényeikkel. Annak el­lenére, hogy nőket – mint általában az angol irányzatú sza­bad­kő­mű­ve­sek – nem vettek fel soraikba, a női választójog elszánt támogatói let­tek a magyar szabadkőművesek. 1916. október 16-án „nővér-mun­kát” rendeztek, „mely alkalommal Mrs. Carrie Chapman-Catt, a női vá­lasztójog new-yorki szövetségének elnöke »A női választójog és a nő­iesség«-ről angol nyelven, továbbá Msrs dr. Aletta H. Jacobs, a hol­land választójogi szövetség elnöke, »Culturarbeit und Fra­u­en­wahl­recht« címen német nyelven tartanak felolvasást.”

                Az értesítést Samu főmester testvér, profán nevén Keresztesi Samu re­formátus lelkész, később a zuglói gyülekezet választott igehirdetője, Sza­lai Pál titkár és Lévy Jenő h. főmester írta alá.22

                Szerencs János ugyanis csak rövid ideig töltötte be a főmesteri tiszt­séget. Választás útján főmester lett dr. Admeto Géza, majd Ke­resz­tesi Samu, Follinusz Emil, dr. Oppler Emil, dr. Parassin József, Lé­vay Jenő, Marx Ferenc, dr. Senyey József, dr. Verebély Tibor, dr. Entz Géza és dr. Makai Endre. A titkári feladatkört mindvégig Szalay Pál látta el.

                Valamennyien elkötelezett hívei voltak a haladásnak, hiszen ezért is választották meg őket vezetőjükké a páholy tagjai. Más páholyok kez­deményezéseit is támogatták a társadalmi haladás szolgálatában. A sza­badkőművesi jótékonysági intézményeket, mint a Nyomorék Gyer­me­kek Otthonát, a Vakok Intézetét, az Ingyen Kenyér–Ingyen Tej


moz­galmat, a társadalmi haladást segítő Reform Klubot, a Vá­lasz­tó­jo­gi Szövetséget, az egyes páholyok házainak felépítését, az elemi csa­pást szenvedettek segítését és minden más kezdeményezést.

                A „Madách” páholy máig is eredményesen működő saját alkotása azon­ban emberbaráti szervezet, bár – mint láttuk – programjukban nem ezt helyezték előtérbe. Ez pedig az Anya- és Csecsemővédő Egye­sület.23

                1907. december 5-én a következő körlevelet intézte a „Madách” pá­holy valamennyi magyar páholyhoz a „Csecsemővédő-egyesület elő­készítő-bizottsága nevében”:

 

            Az igen érdemes Testvér Páholyokhoz!

                Főm... Tv...!

                Ttvk...!

 

                A řř-at annyi oldalról megkeresik gyüjtőivekkel és segélykérelmek más formáival, hogy tudatában vagyunk annak, mily nehéz körül­mé­nyek között lépünk Elétek, a midőn fiatal ř-unk első profán czélu tár­sa­dalmi intézményének szives istápolását kérjük. És mégis.

                A gyermekvédelem hatalmas intézményei szinte valamennyien ez or­szágban a szksség kezdeményezésének szülöttei. Ne vegyétek tehát kö­zönyösen, a mikor a magyar řř egyik legifjabbja erejét jóval meg­ha­ladó munkára, nagyszabásunak igérkező intézmény megterem­té­sé­re vállalkozott, a melyet egymagunk létrehozni alig leszünk képesek gyen­ge erőnknél fogva, de a Tv... řř   segítségével szövetségünk dicső­sé­gére bizonyára elérjük nemes czélunkat.

                Az idecsatolt prospektusban megjelölt uj egyesület egy lánczszeme akar lenni azoknak az utóbbi időben mind sűrübben létrejövö, de még min­dig elégtelen intézményeknek, a melyek közös anyánk, a magyar ha­za legzsengébb és legdrágább plántáinak, az apró gyermekeknek vé­delmét czélozzák.

                Azok a kicsi halmok, a melyek mind sűrübben népesitik be a leg­szo­morubb és legcsendesebb helyét városunknak – a temetőt, bi­zo­nyít­ják, hogy a gyermekvédelem e hazában mily tökéletlen.

                Az 1850–1891-ig terjedő négy évtizedes cziklusban a lakosság Ma­gyar­országon csak 30,88%-kal szaporodott, holott minden 1000 lé­lek­re évenként 8 házasság esik. A születések száma nálunk évenként átlag 550–600 ezer; a haláleseteké 450–530 ezer. E szomoru adatok bővebb kom­mentárra nem szorulnak… Hogy népességünk csekély sza­po­ro­dá­sát csakis a nagy gyermekhalandóság okozza,mutatja az a körülmény, hogy az elhaltak 52–53%-a az öt éven alóli, tehát nagyrészt a cse­cse­mők közül kerül ki; vagyis az e kort túlélő népesség halálozási ará­nya csak 47–48%. Nem kevesebbet mond ez, mint hogy Ma­gyar­or­szá­gon évről-évre, egyre-másra csak minden 8-adik ujszülött éri meg az ötö­dik évet… még pedig bebizonyitott tény az, hogy nem annyira a két­ségtelenül még mindig uralkodó veszedelmes járványok miatt, mint in­kább azáltal, hogy különösen az alsóbb néposztály asszonyai gon­dat­lan anyák, a kik kisdedeiket nem ápolják igazi szülői gon­dos­ság­gal.

                Kedves Ttvk...! Meginditottuk nagyarányban mozgalmunkat… Kész tervvel lépünk Elétek! Szétküldtük körleveleinket az egész or­szág­ban. A hazai sajtó, a mint a csatolt lappéldány mutatja, máris se­git­sé­günk­re sietett… Esdve kérünk Titeket is, legyetek segitségünkre az em­be­riség bimbói, a csecsemők védelmében! Vegyétek pártfogásba uj egye­sületünket a csatolt gyüjtőivvel; támogassatok bennünket a tag­gyüj­tés nehéz munkájában. Hisz Ti, kedves Ttvk...ek, összeköttetéseitek ré­vén első sorban vagytok hivatva közreműködni e jótékony intézmény lét­rehozásában. Tudjuk azt, hogy a řř, mint testületek, nem gyüjt­het­nek tagokat. Adjátok ki tehát a csatolt gyüjtőivet egyik nemeslelkü buz­gó tv...nek, ki helyettetek e munkát elvállalná. A ř pedig ere­jé­nek arányában segitsen bennünket szives anyagi hozzájárulásával.

                A belépő tagok olvasható aláirásával és közelebbi czimükkel el­lá­tott gyüjtőivet folyó évi deczember hó 31-ig hozzánk vissza­szár­maz­tat­ni kegyeskedjetek.

                Szives támogatásotokért fogadjátok már eleve hálás köszönetünket és maradunk igaz nagyrabecsülésünk kifejezésével és tv...i sz... ü...

                Budapest, 1907. deczember 5-én

                                                                                                                                                             Az előkészitő-bizottság nevében:

                                                                                                                                                                                            A „MADÁCH” ř


                A halálbüntetés eltörlésére rendelkezést követeltek, és más in­téz­ke­déseket sürgettek. 1917. november 22-én a Nagypáholyhoz feliratot in­téztek, hogy járjon közben a Magyarországi Szimbolikus Nagy­pá­holy a külföldi szabadkőművesi főhatóságoknál a béke helyreállítása ér­dekében.24

                1919. március 10-én a páholy úgy határozott, hogy testületileg – a sza­badkőművesi alkotmánynak megfelelően – nem fog politizálni a pá­holy, de a tagok, vagyis ahogyan ők nevezték egymást: „a test­vé­rek” vegyenek részt a páholyon belül, meg a profán életben is a ha­la­dás elősegítésében.

                Ebben az évben a hatalomra jutó Magyar Tanácsköztársaság be­til­tot­ta a szabadkőművesi páholyok működését. 1920-ban ismét be­til­tot­ta az új kormányzat a működésüket, igazolva ezzel saját önkényuralmi jel­legét.

IV. A végére hagytam, mert a Madách Irodalmi Társaságot nyilván a leg­közelebbről érinti, hogy a „Madách” páholy és Madách Imre kap­cso­lata a páholy nevének megválasztásán túlmenően mi is volt.

                A) Madách Imre személyét és főművét, Az ember tragédiáját szin­te minden összejövetelükön megemlítették, és hangoztatták, hogy an­nak szellemében kívánnak eljárni. Nagyon gyakran idéztek a műből.

                B) Az állandó megemlékezéseken túl csaknem minden esz­ten­dő­ben Madách-ünnepséget rendeztek. A háborús években azonban ez el­ma­radt, Madáchról is egyre kevesebb szó esett: a mindennapok ese­mé­nyei nem engedték „a múzsákat szóhoz”. Az első fennmaradt mű­sor 1905-ből kelt.

                A páholy zászlajának szalagjait Kalmár Jakab, a zászlórudat Pi­az­za Viktor készíttette. A páholy ezüstből készült „Madách”-serlegét Lé­vy Jenő ajándékozta. 1905. január 21-ére tervezték az ünnepélyes zász­ló- és serleg-avatást. Ezt azonban kénytelenek voltak március 21-ére halasztani „közbejött akadályok miatt”. A zöldes színű meghívó szö­vege a következő:

 

ÉRTESITÉS

 

A „MADÁCH” nevü törvényes és tökéletes szabadkőműves-páholy25 Bu­dapest keletén26 szombaton, folyó évi január hó 21-én, esti 8 óra­kor Madách Imre, hazánk halhatatlan költőjének születési évfordulója al­kalmával

 

Zászló- és serleg-avatási ünnepélyt

tart.

 

                Fiatal páholyunk e nagyjelentőségü munkájára jertek el mind­nyá­jan, kedves ttvk... és emeljétek ünnepünk fényét szives meg­je­le­né­se­tek­kel!

                Budapest, 0905. január 10-én.

Szeretetteljes üdvözlettel  a... e... sz... sz...

A PÁHOLY NEVÉBEN:

 

Follinus Emil tv...

főmester.

 

Szalay Pál tv...

titkár.

 

Az  ünnepi   1. Szertartásos megnyitás, épit... rajz, táblák.

                                                                              2. Látogató ttvk... bevonulása páholyonként, utána
munka $ $ $                    a nagypáholy képviseletének belépése.

                                                                              3. A zászlót hozó küldöttség megjelenése.

szertartási   4. E küldöttség tagjainak felszólalása.

                                                                              5. A főmester üdvözlete a zászlóhoz.

rendje:  $ $       6. „Madách” óda, előadja Keresztesi Samu tv...

                                                                              7. A felavatás kihirdetése az oszlopok alatt.

   ř              ř                           8. A Nagypáholy üdvözlete a zászlóhoz.

                                                                              9. Mezei Mór tv..., a nagypáholy főszónokának üd-
                  
ř                                                          vözlő beszéde.

                                                                              10. Körkérdés, indítványzsák, özvegypersely, szer-
                                                                                              tartásos berekesztés.

                                                                              11. Láncz-füzér.

 

F Szertartás alatt művész testvérek zene- és énekszámokat adnak elő.

 


                                               A diszmunkát

szertartásos követi, mely alkalommal NÁNDOR tv... fogja Ma-
                                                                              dách Imre születésének évfordulója alkalmából a pá-
vakolás
27$ $ $   holy uj MADÁCH SERLEGÉT felavatni.28

 

ř          ř

 

ř

 

                1906. február 13-án küldték ki a március 6-i ünnepi meg­em­lé­ke­zés­re a meghívókat.29 A páholy 19 tagja vett részt az ünnepségen, és 117 látogatót fogadtak. Károlyi György vezette a szabadkőművesi da­lár­dát. Erre az alkalomra írták át férfikarra az angyalok kórusát Az ember tragédiájából.

 

A V... E... N... É... M... D...30

Háromszoros üdvözlet

 

ÉRTESITÉS.

 

A MAGYARORSZÁGI SYMBOLIKUS NAGYPÁHOLY védelme alatt Budapest ke­letén dolgozó törv... és tökél...

„MADÁCH“

nevü szabadkőmives páholy 0906.31 márczius hó 6-án, kedden, esti 1/28 órakor a budapesti balparti páholyház

NAGYSZENTÉLYÉBEN

tartja ez évi

MADÁCH-ÜNNEPÉLYÉT.

Kérjük a szer... Ttvket, hogy – munkánk fényét emelendő – bennünket mi­nél nagyobb számmal való megjelenésükkel sziveskedjenek meg­tisz­tel­ni.

                Budapest, 0906. február 13-án.

Tv...i sz... ü... a... e... sz... sz...

A „MADÁCH“ ř nevében:

dr. Admeto Géza tv...,

főmester.

 

Szalay Pál tv...,

titkár.

 


A munka után

F                                  SZERTARTÁSOS VAKOLÁS.          A teriték ára (bor
                                                                                                                                                                                                                                                           nélkül) kor. 2.70

 

Az ünnepi munka

                                                                              PROGRMJA

 

                                 1.          a)            Bevonulás: előbb a páholytagok, azután a látogató
                                                               ttvk... páholyok szerint csoportosulva, végül a megnyitás
                                                               után a Nagypáholy kiküldöttei és a Nagymester tv...

                                               b)            Szertartásos megnyitás: a főmester üdvözli a megjelen-
                                                               teket és méltatja az ünnepély jelentőségét.

                                 2.          Az ember tragédiájából: „az angyalok karéneke” éneklik a
                                               szksi dalárda tagjai.

                                 3.          dr. Oppler Emil tv... értekezése: „Szksi szellem az ember
                                               tragédiájában.“

                                 4.          Schumann: „Andante“, cello-solo; előadja: Rupnik tanár
                                               tv...

                                 5.          „Madách emlékezete“, költemény, irta és előadja: Samu
                                               tv...

                                 6.          Gluck: „Orpheus“ cz... operájából, quartett; előadják:
                                               Gallia tv... hárfán, Schannan tv... hegedün, Rupnik tanár
                                               tv... cellón és Wichmann tv... orgonán.

                                 7.          Felszólalás a Nagypáholy részéről.

                                 8.          Wagner: „A nürnbergi mesterdalnokok“ cz... opera előjáté-
                                               ka, orgona-solo; előadja: Gallia Vilmos tv...

                                 9.          Körkérdés, indítványzsák, özv... persely.

                               10.          Lánczbeszéd, mondja: dr. Fodor István tv...

                               11.          Berekesztés

 

A munka után tartandó vakolás  alkalmával a „Madách“ serleggel ke-zé­ben, Lévy Jenő, hely... főm... tv... mondja az évi emlékbeszédet.

 

1907-ben január 22-én rendezték az ünnepélyt.32

 

A V... E... N... É... M... D...

Háromszoros üdvözlet

 

ÉRTESITÉS.

 

A „MADÁCH“ nevű törvényes és tökéletes szabadkőmüves páholy Bu­da­pest keletén kedden, folyó évi január hó 22-én, esti 8 órakor Ma­dách Imre, hazánk halhatatlan költője születési évfordulója al­kal­má­val tartja ez évi

 

MADÁCH ÜNNEPÉLYÉT.

 

Páholyunk e munkájára jertek el mindnyájan kedves ttvk... és emel­jé­tek ünnepünk fényét szives megjelenésetekkel.

                Budapest, kel... 0907. január 10-én.

                                               Szeretetteljes üdvözlettel a... e... sz... sz...

                                                                              A páholy nevében:

Samu tv...

főmester.

 

Szalay Pál tv...

titkár.

 

Az  ünnepi   1. Szertartásos megnyitás, épit... rajz, táblák.

                                                                              2. Látogató ttvk... bevonulása páholyonként, utána
munka $ $ $                    a nagypáholy képviseletének belépése.

                                                                              3. Főmesteri megnyitó beszéd.

szertartási   4. Zeneszám.

                                                                              5. Nándor tv... értekezése Madách emlékével kapcso-
rendje:  $ $                      latosan.

                                                                              6. Énekszám

   ř              ř                           7. A Madách ř pályázati eredményének kihirdetése.

                                                                              8. Körkérdés, indítványzsák, özvegypersely, szer-
                  
ř                                                          tartásos berekesztés.

                                                                              10. Körkérdés, indítványzsák, özvegypersely, szer-
                                                                                              tartásos berekesztés.

                                                                              11. Láncz-füzés, mely alkalommal dr. Oppel Emil
                                                                                              tv... fogja Samu tv... alkalmi költeményét előadni.

 

                                               A diszmunkát

szertartásos követi, mely alkalommal ISTVÁN tv... fogja a nagy
                                                                              költő emlékére a serlegbeszédet megtartani.

vakolás   $ $ $

 

ř          ř

 

ř

 

                1908-ban is január 21-ére tűzték ki a Madách-ünnepség időpont­ját.33 Új és egyszerűbb pecsétje volt ebben az évben a páholynak, mint az értesítésen az látható.

 

A V... E... N... É... M... D...

Háromszoros üdvözlet

 

ÉRTESITÉS.

 

A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy védelme alatt dolgozó MA­DÁCH nevü törvényes és tökéletes szabadkőmüves páholy Budapest ke­letén kedden folyó évi január hó 21-én, esti 8 órakor MADÁCH IM­RE, nagy költőnk halála évfordulójának alkalmából

 

ÜNNEPI MUNKÁT

 

tart. – Kérjük a kedves ttvk...et, hogy e munkánkon megjelenni és lá­to­ga­tásukkal ünnepünk fényét emelni sziveskedjenek.

Budapest kel..., 0908. január hó 10-én.

Tv...-i szives üdvözlettel

A páholy nevében:

A FŐMESTER.                                                                                                                                                                                      A TITKÁR.

Az ünnepi munka szertartási rendje:

 

 


                1.            Látogató ttvk... bevonulása páholyonként. – Szertartásos meg-
                                               nyitás: épit... rajz, táblák.

                2.            A Nagypáholy képviseletének belépése; látogatók üdvözlése.

                3.            Az UR DICSÉRETE. Angyalok karéneke „Az Ember Tragédiá-
                                               já”-ból. Előadja a szksi dalárda.

                4.            Ravasz Árpád tv... értekezése „Szksi szellem a magyar iroda-
                                               lomban“ czimen.

                5.            Zeneszám: Hegedű, cello és hárfa-trio; előadják Hallia, Hoff-
                                               mann és Hollós ttvk...

                6.            Dr. Bókay Árpád h... Nagymester tv... felavatása a ř tiszteleti
                                               tagjává.

                7.            Énekszám. Előadja: Deutschmann Sándor tv...

                8.            Körkérdés, inditványzsák, özvegypersely; szertartásos bere-
                                               kesztés.

                9.            Lánczfüzés; a lánczbeszédet Nándor tv... tartja.

 

A diszmunkát szertartásos vakolás követi, mely alkalommal dr. Oppler Emil tv... fogja Madách emlékére a serlegbeszédet tartani.

 

Lehetséges, hogy a többi esztendőben is megrendezték a páholy Ma­dách-ünnepségét, de a levéltárban ennek nem találtam nyomát. Más jel­legű összejöveteleknek azonban a nyomára bukkantam a páholy anya­gában.

                C. „Nővéresteket” is rendeztek a Madách páholyban. Ezeken – a töb­bi „munkától” eltérően – nők is részt vehettek. Nem akárki. Csakis a szabadkőművesek feleségei, özvegy édesanyjai, hajadon nőtestvérei vagy leányai.

                Az egyik ilyen nővérestre szóló meghívó 1910. március 13-ára in­vi­tálja a „nővéreket”.34

 

 

 

 

  A V... E... N... É... M... D...

Háromszoros üdvözlet

 

ÉRTESITÉS.

 

A „MADÁCH“ nevü törvényes és tökéletes szabadkőmüves páholy

Budapest keletén

vasárnap, folyó évi március hó 13-án, (tizenharmadikán),

esti 6 órakor

Madách Imre, hazánk halhatatlan költőjének emlékére – müvész-ttvk...
és nővérek szives közreműködésével – évforduló

 

ÜNNEPI NŐVÉR-MUNKÁT

tart.

 

                Jőjjetek el ez alkalommal mindnyájan, ttvk..., a kedves nővérekkel együtt és emeljétek ünnepünk fényét megjelenésetekkel.

                Budapest kel..., 0910. február hó 28-án.

                Szeretetteljes üdvözlettel

A PÁHOLY NEVÉBEN:

 

dr. Verebély Tibor s. k.,

főmester.

 

Szalay Pál s. k.

titkár tv...

 

F BELÉPŐ-JEGYEKET korlátolt számban a páholy gazdája, Marx Fe­rencz tv..., a Marx és Mérei czég beltagja (VI. Bulcsu-utcza 7. sz. te­lefon 21–06) ad ki.

 

                A másik említett nővér-estre 1912. május 12-ém került sor.35 A meg­hívó fedőlapján a Madách-páholy nevének kezdőbetűjén Rodin Gon­dolkodójának grafikus ábrája ül, és az átellenes sarokban szemét el­takarva, kezét a Gondolkodó felé nyújtva Lucifer kuksol. A hát­tér­ben piramisok, szfinx látható. Ugyanez folytatódik egy némileg rész­le­tesebb meghívóval. A jelképes művészi ábrát Turánné nővér raj­zol­ta.

 

A MADÁCH-PÁHOLY

fennállásának tizedik évfordulója alkalmából

vasárnap, 1913. május hó 12-ik (tizenkettedik) napján

ÜNNEPI NŐVÉR-MUNKÁT

tart, a melyre a kedves testvéreket és nővéreket szeretettel

meghívjuk.

 

gyülekezés

a társalgó termében esti 1/29 órakor

A hölgyek utcai ruhában jelennek meg.

a munka kezdete pontban 9 órakor,

a mikor a nagyműhely ajtaját bezárjuk.

Munka után egy óra szünet

Szünet közben hideg ételeket, illetve az előzetesen jelentkezők részére vacsorát szolgálnak fel.

A vacsora teriték ára 3 kor.

F Vacsora-rendelések legkésőbb f. évi

május hó 11-ig (szombat) a páholyház kapusánál jelentendők be.

 

A NŐVÉR-MUNKA RENDJE.

 

  1.          Ünnepi bevonulás.

  2.          Dr. Oppler Emil tv...: főmesteri megnyitó.

  3.          Kőszegi Sándor tv..., a m. kir. operaház művésze: Hegedü-solo.

  4.          Dr. Bókay Árpád, Nagymester tv..., a ř tiszteleti mester tagja:
                szózat a Nagypáholy nevében.

  5.          Arányi Dezső tv..., a m. kir. operaház tagja: »Des Grieux imája«,
                ének-solo (Massanet).

  6.          Dr. Oppler Emil főmester tv...: A páholy eddigi működéséről.

  7.          Opler Elsa nővér, hangverseny-énekesnő: »Dir Allmacht« ének-
                solo (Schubert).

  8.          dr Parassin József tv.: A páholy jövő programmja.

  9.          Testvéri énekkar: Dalok (Brahms).

10.          Berekesztés; ezzel kapcsolatban lánczbeszéd tartja:

dr. Verebély Tibor tv...

 

A Munka művészi részét rendezi és orgonán kiséri: LICHTENBERG EMIL tv... m. k. operaházi karmester.

 

 

A HANGVERSENY MŰSORA.

Szünet után:

 

1.            Turán H. Mária nővér, zongoraművésznő:

                               Grieg: A-moll zongoraverseny I. rész

2.            Andor Mária drámai művésznő: Versek.

3.            Opler Elsa nővér, hangverseny-énekesnő: Dalok.

 

A hangversenyt rendezi és a zene-, valamint az énekszámokat kiséri tu­rán géza tv...

 

                Az ünnepségek és megemlékezések műsorainak részletes tár­gya­lá­sát külön előadásban szeretném elvégezni.

                D) A „Madách” páholy névadójának emlékére képzőművészeti al­ko­tásokat is készíttetett. „A profán ügyben külföldön levő Maróthi Gé­za tv... saját költségén megvette Köllő Miklós elhalt szobrász ha­gya­tékából Madách Imrének igen sikerült gyps mellszobrát és azt a pá­holynak adományozta” – olvashatjuk a páholy 1906. március 6-i jegy­zőkönyvében.

                Országos gyűjtés indult Madách Imre síremlékének felállítására Al­sósztregován.36 A „Madách” páholy kezdeményezte azt, hogy a sír­em­lék egyik fülkéjében szabadkőműves adományként állítsák fel a pá­holy birtokában lévő Madáchról készült gipsz szobor ércbe öntött vál­to­zatát. Ezt a tervet a Nagypáholy jóváhagyta, és az egész magyar sza­bad­kőművesség támogatta erkölcsi és anyagi téren is.

                A budapesti „Kazinczy” páholynak a „Madách” páholyhoz ebben az ügyben írott levelét megtaláltam a levéltárban 1909. október 30. kel­tezéssel.37

                A levél szövege a következő:

 

 

Az igen érdemes

Madách páholynak

Budapesten

                Tisztelettel alulírott értesítem a Madách páholy érdemes fő­mes­te­rét, hogy a Corvin páholylyal október 27-én rendezett Kazinczy ün­ne­pély alkalmával az özvegyperselyt38 a „Madách-siremlék” javára kö­röz­tük, s ez a gyüjtés 59 K. 10 fill.-t eredményezett. Ez összeg az ér­de­mes páholynak rendelkezésére áll és nálam bármikor 12 és 4 óra kö­zött átvehető.

 

Testvéri üdvözlettel

[?]

A Kazinczy ř kincstárosa

 

                A Nagypáholy a Madách-síremlékre 50 koronát adott39 1909. már­ci­us 23-án és november 20-án.

                A páholy birtokában lévő gipszből készült Madách-szobrot ércbe ön­tötték két példányban. Az egyiket a páholyház lépcsőcsarnokában már el is helyezték40 az 1911. évi titkári jelentés szerint, a másik az al­sósztregovai Madách mauzóleumba kerül majd.

                Az 1911. május 9-i páholy-jelentésben olvasható, hogy Machlup Ká­roly jelentette a páholynak a Madách-szobor talapzatával kap­cso­lat­ban, hogy annak rajzát elküldte Pollák Manónak. Háromféle le­he­tő­ség adódik: műkő alapzat – ezt Machlup saját költségén megcsi­nál­tat­ja. Lehet sárga márvány 300 koronáért. A ruszkicai fehér, esetleg sik­ló­si vörös márvány körülbelül 550 koronába került az arany betűs fel­i­rat­tal együtt.

                A páholy úgy döntött, hogy elfogadja Machlup Károly fel­a­ján­lá­sát, és a páholyházban felállított Madách-szobor műkő alapzatra ke­rült.

                Alsósztregovára márvány oszlopot terveztek, de az építendő ma­u­zó­leum stílusához kell alkalmazkodni, ezért tájékoztatni kell Nógrád me­gye alispánját arról, hogy készen van a szobor, és majd legyen sze­re­pe a mauzóleum felállításában a szabadkőművességnek is, hadd he­lyez­ze el a szobrot benne.

 

                A Nagypáholy főkincstárosa 444 korona 10 fillér tőkét különített el erre a célra a takarékbetétben. Ezt kívánta saját gyűjtésével egye­sí­te­ni a „Madách” páholy. Az ércöntő műhely egy szobor bronzba ön­té­sé­ért 360 koronát kért, tehát a két szobor leöntése 720 koronába kerül. A hiányzó összeget a páholy pótolta, és megrendelték a munkát az ön­tő­dében.

                A levéltárban megtalált irat azt igazolja, hogy valóban fel­a­ján­lot­ták a szobrot a sztregovai Madách-síremlék részére.41 A levelet Nóg­rád vármegye alispánja küldte Szalay Pálnak.

 

Nógrádvármegye alispánjától

2198/911 szám.

 

Nagyságos SZALAY PÁL urnak, a "pesti magyar kereskedelmi

bank" főtisztviselőjének

 

Budapest

 

Utalással Nagyságodnak a Sztregován emelendő Madách siremlék ré­szé­re felajánlott szobor mü elfogadása tárgyában folyó hó 27-éről kelt nagy­becsü soraira, van szerencsém értesiteni, hogy ezen szobormü el­fo­gadása tárgyában véglegesen csakis törvényhatóságom közön­sé­gé­nek teendő előterjesztés alapján lesz módomban nyilatkozni. Addig is, mig a vonatkozó elhatározást kieszközlöm tisztelettel kérnem kell, hogy ezen szobor mü tekintetéből az érdemi intézkedést függőben tar­ta­ni sziveskedjék.

                Midön Nagyságodnak ezen ügy iránt ismételten tanusitott ér­dek­lő­dé­seért hálás köszönetet mondanék, kérem fogadja tiszteletemnek őszin­te nyilvánitását.

 

                                               Balassagyarmat 1911 január 28-án.

 

                                                                                                                                                                                                                                                                          [?]

                                                                                                                                                                                                                                                            alispán

 


                Végül egy mondat az 1912. április 16-án kelt páholy-jegy­ző­könyv­ből, amely a sztregovai szoborállítási terv meghiúsulását sejteti: „Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeumnak (A Magyar Tör­té­nel­mi Képcsarnoknak) Köllő Miklós szobra ajándékba.”

 

 

Függelék42

 

A „Madách” páholy programmja

Kiadják a Budapest kel. tervezett Madách páholy alapítói

 

                A szabadkőmívesség összes szimbolumaival, éjjeli össze­jö­ve­te­le­i­vel s jelvényeivel annak kifejezője, hogy e szövetségen belül más fel­fo­gás, más gondolkodás, más érzés, más világ van, hogy e szövetség tag­jai a szövetségnek a nemes eszmék s törekvések által megszentelt csar­nokaiban épúgy, mint a profán világban mindenütt, mindenkor s min­den körülmények közt ezen más felfogás, ezen más gondolkodás és érzés szerint gondolkodnak s éreznek.

                A profán világban a képmutatás tojástáncát járja, az osztályérdek és az ezerféle különérdek nap-nap után akadályozza az eszményi ne­mes­bülést. A téves eszmék okozta elfogultságból származó gőg ve­te­ke­dik az önzés könyörtelenségével s az egyes nem képes belátni, hogy szám­talan embertársának fájdalma s nyomora közt a véletlen, vagy eszé­lyesség folytán neki jutott boldog élet nem egyéb, mint annak a kol­dusnak álma, melyben a koldus király volt, de mely álomból nem so­kára felébredt s tapasztalta, hogy ez csak egy futólagos csalódás, mely őt életének fájdalmától egy rövid időre elválasztotta.

                A szabadkőmívesség feladata az egységesítő filozófiai gon­dol­ko­dás által tisztultabb felfogást ápolni s azt észrevétlenül, de törhetetlen ki­tartással a profán világban általánosítani. Minél jobban tért hódít a pro­fán világban a tisztultabb felfogás, annál sűrűbben fognak nyo­má­ban keletkezni a profánok által létesített jótékonysági, emberbaráti s li­berális intézmények. Jelenleg ily egyes intézmények létesítésében me­rül ki – különösen hazánkban – a szabadkőmívesség tevékenysége, össze­tévesztvén legfőbb feladatát, hogy az okot s nem az okozatot van hi­vatva érvényesíteni.

                A jelenkor páholyainak egy része több vagy kevesebb vagyonnal ren­delkező jótékonysági intézetekre devalválódik s ott vetekednek a künn levő profánok jótékony intézeteivel.

                A helyett, hogy a szabadkőmívesi szellem a páholyokból ki­szi­vá­rog­na, a profán felfogás beszivárog a páholyokba, a páholyok klubbok lesz­nek, a felvétel a barátságon s rokonságon alapszik, érdekcsoportok ke­letkeznek s az egyes szabadkőmívesi működésének érvényesülése at­tól függ, hogy ez érdekcsoportban hízelkedésével s op­por­tu­niz­mu­sá­val rokonszenvet tudott-e maga iránt ébreszteni, vagy sem. A szö­vet­ség tele van facies hypokritikával.

                Páholyainknak a társadalom nagy problémáinak diadalra juttatása, vég­zetes, téves irányok megváltoztatására, új irányok inaugurálására sem­mi hatalma, semmi befolyása nincs, különösen azért, mert nem bír gyö­kérrel a magyar társadalom gerincét képező s annak fajsúlyt köl­csön­ző elemeiben.

                A liberalizmust fennen hirdeti hipokrita társadalmunk, holott nem is tudja annak lényegét, annál kevésbé képes azt követni. Pedig mily egy­szerű s magasztos ez a diskreditált liberálizmus: az igazság ér­vé­nye­sítése minden téren s irányban.

                Ebben jeleztük röviden felfogásunkat a szabadkőmívességről s an­nak feladatáról, ily irányban akarunk dolgozni. Hogy ezen célunkat elér­jük vagy legalább is kezdeményezzük, a következő főelveket fog­juk működésünknél szem előtt tartani:

 

1.   Felvételek a szksi kötelékbe. a. Kárhozatosnak és a szövetségre néz­ve dekadens iránynak tartjuk azon sok helyütt elfogadott ka­szi­nói elvet, hogy minden tisztességes, korrektül gondolkozó ember va­lamely páholynak tagja is lehet, főleg ha az illető rokona, vagy ba­rátja a bennlevők valamelyikének. Elvül minden páholyban csak az szolgálhat, hogy kiválóan nemes jellem és bebizonyított szksi gon­dolkodás mellett – ez t. i. conditio sine qua non – a kereső va­ló­ban nyereség-e a páholyra nézve és a felvétel nem-e csak a pá­lyá­zóra nézve előnyös.

Szi­lárd meggyőződésünk ugyanis, hogy a szksség – ha igazán mű­köd­ni akar és nemcsak a szertartásos munkákat lemorzsolni, vagy


tisz­tán önképzőköri tevékenységet kifejteni – szigorúan mérlegelni tar­tozik, hogy mit hoz az ujonc magával a profán világból a szö­vet­ség részére.

Valaki lehet igen jóravaló ember, anélkül, hogy a szkség őt hasz­nos tagjául fogadhatja. Nem is diskreditáló az, ha a keresőt a szö­vet­ség visszautasítja, ezt hinni tisztán kaszinói felfogás…

b.   Súlyt fektetünk arra, hogy a páholytagok a Benjámint nemcsak pro for­ma, hanem tényleg testi-lelki jó barátjukká fogadják és en­nél­fog­va indokolt, hogy az új tag minden egyes t. igaz szeretetével és hoz­zájárulásával jusson az intim körbe. Nem lehet kivánni egyik t.-től sem, hogy a jövevénnyel benső viszonyt tartson fenn, holott ne­ki az illető egyénisége, vagy családi élete nem tetszik és érett meg­fontolás után társaságába valónak őt nem tartja. Ezen alapelv fi­gyelmen kívül hagyása csak az elégedetlenséget szítja a pá­holy­ban, már pedig a régi tt. zavartalan barátsága fontosabb, mint az új ta­gok befogadása.

Min­den keresőt előzetesen, profán asztal mellett a páholy minden egyes tagja ismerjen meg és tartozzék is nyilatkozni annak fel­vé­te­le fölött, azaz minden páholytag egyaránt legyen felelős a fel­vé­te­le­kért és ezzel az utólagos rekriminációk egyszer és mindenkorra le­hetetlenné tétessenek.

A belső egyetértés érdekében azonban kimondjuk egyszer s min­den­korra, hogy egyetlen vétónak okvetlenül a kereső elutasítását kell maga után vonnia.

c.   A felvételeknél a páholytagok profán foglalkozásának kü­lön­fé­le­sé­gé­re kellő figyelmet fordítunk, hogy bizonyos foglalkozási ág – a töb­bi tagokéhoz arányítva – feltűnő túlsúlyba ne jöjjön.

d.   Ugyanez legyen a keresők vallásánál is mérvadó. Bár ugyanis a szks­ség tagjainak vallását nem tekinti, hanem csupán azok egyéni ér­tékét, mégis sok szempontból üdvösnek tartjuk hogy ez irányban is a kellő arány betartassék.

e.   Fon­tosnak tartjuk, hogy 30 éven alul csak kivételesen, különös qua­lifikációk mellett bocsássunk be jelentkezőket a szövetségbe. A ta­goktól ugyanis bizonyos megállapodottságot kívánunk, ennél­fog­va luftonoknak felvételétől is lehetőleg tartózkodni fogunk.

 

 


2.   A páholy-tisztségek a klikk-rendszer, az örökös tisztségek ado­má­nyo­zása mellőzendők. Hívei vagyunk a váltógazdaságnak, mely új erő­ket szabadít fel és frissebb vérkeringést visz a páholyba. Min­den tisztséget a tt. erre hivatott elemei – évenként felváltva – el­fo­gad­ni kötelesek. A főmesteri tisztség sem tartható tovább egy kéz­ben rendszerint két évnél.

3.   Administratív teendők. A legtöbb páholy idejének jó részét ad­mi­niszt­ratív szószaporítással tölti el. Kimondjuk ennélfogva, hogy a ki­sebb adminisztratív munkák, kölönösen pedig azok melyek a pá­holy-vezetési ügyeknek maguktól érthető folyományai, a nyílt mun­kák keretéből kizárandók. Csakis a fontosabb hasonló ügyek hoz­hatók kellő rövidséggel, a dolognak meritumát előadva, a plé­num elé, a többi folyó ügyek elintézése a tisztikar, a külön ér­te­kez­le­tek és szakbizottságok feladata.

4.   A páholy-munkák tehát igazán hasznos, szksi tevékenységgel töl­ten­dők ki és azoknak úgy külső, előkelő formájára, mint belső él­ve­zetes tartalmára és magas színvonalára a legkiválóbb figyelem for­dítandó.

                E végből kimondjuk, hogy:

a.   A napi élet hullámai által felvetett gyakorlati kérdéseknek, a vi­lág­szer­te megindult és félreismert társadalmi evolució elveinek szksi szem­pontból történő kifejtését állandóan napirenden tartjuk, még pe­dig úgy, hogy nemcsak a felolvasások érdekfeszítő, tanulságos vol­tára, hanem főleg a gyakorlati megvalósításra fordítunk kü­lö­nös figyelmet.

b.   Az ily felolvasások révén kivitelre elfogadott indítványok részletes ki­dolgozás végett a páholynak arra leginkább hivatott tagjai közt ki­osztandók és minden lépés megtörténjék arra, hogy az in­dít­vá­nyok végre is hajtassanak, vagyis: hogy a theoriából lehetőleg min­dig valóság legyen.

c.   A szisztematikus munka-felosztás és a munka-anyag kellő meg­vá­lasz­tása érdekében az irodalmi bizottság lehetőleg nagyobb idő­kö­zök­re előzetes programmot állít össze: segítségül véve erre esetleg a más páholyok munka-anyagát is.


5.   Összeműködés a többi páholyokkal. A. A páholyok együtt­mű­kö­dé­sének kérdésénél önkénytelenül a németek nagy taktikusának jel­szava: „Getrennt marschiren und vereint schlagen” jut eszünkbe. Pá­holyaink közt – sajnos – hiányzik a folytonos, szorosabb ka­pocs, nem vagyunk állandóan tájékozva a t.-műhelyek te­vé­keny­sé­gé­ről. Be akarjuk ennélfogva hozni a külföldön dívó kötelező pá­holy­közi sűrűbb izenetváltást a munkálatok minden fázisára vo­nat­ko­zólag. aa. Elérjük ezáltal, hogy a testvérek látogatása a pá­ho­lyok­ban gyakoribb lesz, minthogy vannak mindig kérdések sző­nye­gen, melyek a többi páholybeli t.-t is közelebbről érdeklik.

B.  Vannak továbbá kérdések, melyeknek eldöntése a szksség összes­sé­gére nézve fontossággal bírnak. Ennélfogva keresni fogjuk az al­kal­mat, hogy legalább a fővárosi páholyok tartsanak ily al­kal­mak­ra egyesített munkákat. Az évi nagygyűlésen kívül elgalább 2–3 ily együttes munkát kellene tartani minden munkaidényben, hol – hosszabb dikciók elkerülésével – röviden összefoglalnánk az egyes pá­holyok témáit.

6.   Munka-vezetés, rituálé, alkotmány. a. A Magyarországi Sym­bo­li­kus Nagypáholy alkotmányát mindenkor szigorúan követni fogjuk, úgy­szintén a szövetség ősi szertartását is a legnagyobb kon­zer­va­ti­viz­mussal tiszteletben óhajtjuk tartani. Nem fogjuk tehát a páholy tisz­tikarának megengedni a rituálé egyes részeinek önkényes el­ha­gyá­sát. Ha nem is vagyunk a rideg formalizmus követői, de a má­sik végletbe sem fogunk jutni, hogy a szertartások egész folyama alatt – az ünnepélyesség csorbításával – a kaszinói, vagy par­la­men­ti stílust tegyük uralkodóvá.

b.   Munkálatok alatt – az előadó és a főm. kivételével – hosszú fej­te­ge­tésekbe senki sem bocsátkozhatik. A szőnyegen levő tárgyakhoz pá­holytagok angol szokás szerint csak röviden, velősen, minden fö­lösleges frázis mellőzésével szólhatnak hozzá. Határozottan ki­kü­szöbölendő tehát a legtöbb páholy ama szokása, hogy egy-egy tag nagyszabású dikciókkal az esték jó részét lefoglalja magának.

 

Terveink kiviteléhez vissza akarjuk hódítani szövetségünknek azon ér­demekben gazdag, fedezett testvéreinket is, kik az utolsó de­cen­ni­umok­ban férfias munkával, törhetetlen kitartással elősegítették a ma­gyar szabadkőművesség aranykorát és diadalra juttatták hazánkban a va­lódi liberálizmus lobogóját.

 

Budapest, kel. 0902. Május 31-én.

                Az alapító tt...

Dr. Admeto Géza s. k. Barakovich János s. k. Follinusz Emil s. k. Ig­mán­dy Mihály s. k. Kalmár Jakab s. k. Marx Ferenc s. k. Pollák Manó s. k. Szalay Pál s. k. Szerencs János s. k. Willóner Zoltán s. k.

 

 

 

 

 

 

 


Jegyzetek

 

1.                            Berényi Zsuzsanna Ágnes: Miskolc és környéke szabadkőmű-
                               ves páholyneveinek vizsgálata.
Az V. Magyar Névtudományi
                               Konferencia előadásai, Miskolc, 1995. aug. 28–30. II. k. 593–
                               599. l. Vissza a szöveghez

2.                            Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szabadkőművesi páholyneveink
                               1991-ig.
Magyar Névtani Dolgozatok 114. Bp., 1992.

3.                            Országos Levéltár (a továbbiakban OL) P 1118 „Madách” pá-
                               holy 8. t. II. cs. 5. l. A levél teljes szövege a következő:

                                                                                                                             „»Madách« ř

                                                                                              Szer... barátom és tv...em!

                                               Egyelőre teljes diszkréczió kikötése mellett hozom öröm-
                               mel tudomásodra, hogy Igmándy Mihály tv...nek sikerült ter-
                               vünknek

                                               Szerencs János tv...t, a Könyv...Kálm... ř tagja prof... fog-
                               lalk... nézve a főrendiház főtitkárát megnyernie.

                                               Szerencs tv... csatlakozása hozzánk már magában véve kész
                               programm és most már komolyen hozzáfoghatunk ř-unk szer-
                               vezéséhez.

                                               Szerencs tv... kiszemelt főm...ünk, meg akar mindnyájunk-
                               kal ismerkedni.

                                               E végből szeretettel felkérlek Benneteket, hogy Csütörtö-
                               kön, f. hó 22-én este pontban 1/28 órakor – lehetőleg már va-
                               csora után, mindnyájan alapító tv... okvetlenül legyetek együtt
                               az Eskü-uti Belvárosi Kávéház földszinti helyiségében, hogy
                               onnan testületileg felmenjünk Szerencs tv...nek a Klotild palo-
                               tában levő lakására.

                                               Szerencs tv...nél megállapítjuk řunk végleges munkaprog-
                               rammját kinyomtatás végett és esetleg már ki is tűzhetjük az
                               alk... 93 §-ban előirt alapít...-munka napját, a mi nem zárja ki,
                               hogy a munka-engedély megadása esetén (alk... 99 §) Szep-
                               temberbe kezdjünk dolgozni.

                                               Első látogatásról lévén szó, öltözék egyformasága érdeké-
                               ben ajánlom a fekete jaquettet vagy redingot és kis fekete
                               nyakcsokrot.

 


                                               Elvárom, hogy mind együtt leszünk.

                                                               Kelt Bpest 0902 május 17.

                                                                                                                                                             Szerető tv...ed

                                                                                                                                                                 Szalay Pál

                               Jegyzet

                                               Azon alap...ttv..., kik esetleg még nem intézkedtek eddig
                               régi ř-ukban elbocsátásuk iránt, el nem mulasszák e lépést
                               nyomban megtenni. Hivatkozzatok csak az alk... 20§ 2ik be-
                               kezdésére és a fed... nyomban megadatik, mert ř-alapít...ról
                               van [szó]. A szünidők előtt állunk, egy napot se mulasszatok
                               el.”

                                               A szövegben szereplő „fed.” „fedezést” rövidít. Ez a pá-
                               holyból történő szabályszerű kilépést jelenti. Vissza a szöveghez

4.                            OL P 1118 „Madách” páholy 1. t. 1. cs. 1. l.

5.                            OL P 1118 Építészeti Rajz 1902. október 27.

6.                            OL P 1118 „Madách” páholy 8. t. 11.

7.                            A szertartásos összejövetel végén egy erre a célra használatos
                               zsákot hordanak körbe azért, hogy a jelenlevők papírra Írt ja-
                               vaslataikat beledobják. Ez az „indítványzsák”. Ugyancsak az
                               összejövetel végén szokták a perselyt körbehordozni azért,
                               hogy pénzt gyűjtsenek. Legtöbbször a meghalt szabadkőműve-
                               sek özvegyeit támogatják ezzel a gyűjtött összeggel, ezért ne-
                               vezik a perselyt „özvegyperselynek”.

8.                            OL P 1118 „Madách” páholy 1. t. 1. cs. 82–83. l.

9.                            „Érdemes főmester”, „Szeretett testvérek” belső használatú rö-
                               vidítése. Ezek állandó jelzők. Vissza a szöveghez

10.                          „szabadkőművesi” belső használatú rövidítése.

11.                         „Páholy” belső használatú rövidítése.

12.                          OL P 1118 „Madách” páholy 1. t. 1. cs.

13.                          „Testvéri szeretettel üdvözöllek az előttünk szent számokban”
                               belső használatú rövidítése.

14.                          „Törvényes és tökéletes” páholy belső használatú rövidítése.
                               Azt jelenti, hogy a szabadkőművesi előírásoknak megfelel a
                               páholy.

15.                          „érdemes testvérpáholy” belső használatú rövidítése.


16.                          „testvéreket” belső használatú rövidítése, egyes számban „test-
                               vért”. A szabadkőművesek egymást testvérnek tekintik, és így
                               is szólítják.

17.                          Nemcsak az irodalmi, de más összejövetelek, sőt az egész pá-
                               holyélet szellemi irányító testülete a páholyon belül.

18.                          OL P 1118 „Madách” páholy 13. t. 2. l.

19.                          OL P 1118 „Madách” páholy 13. t. 22. l.

20.                          OL P 1118 „Madách” páholy 5. t. 11. cs. 9., 10. l.

21.                          OL P 1118 „Madách” páholy 5. t. 11. cs. 310., 311. l.

22.                          OL P 1118 „Madách” páholy 8. t. 11. cs. 125. l. Vissza a szöveghez

23.                          OL P 1118 „Madách” páholy 8. t. 11. cs. 154. l.

24.                          OL P 1118 „Madách” páholy 3. t. Jegyzőkönyvek.

25.                          „törvényes és tökéletes” páholy belső használatú rövidítése.
26.                          A szertartásos szabadkőművesi összejövetelek helye.

27.                          A szertartásos összejövetelek után szokásos fehér asztal mellett
                               történő összejövetelek belső használatú elnevezése.

28.                          OL P 1118 „Madách” páholy 8. t. 11. cs. 62. l.

29.                          OL P 1118 „Madách” páholy 8. t. 11. cs. 97. l.

30.                          „A Világegyetem Nagy Építőmestere Dicsőségére” belső hasz-
                               nálatra szolgáló rövidítése. Ez az állandósult kifejezés Isten
                               megjelölésére szolgál.

31.                          Az évszámok jelölésére belső használatban ezt alkalmazzák.

32.                          OL P 1118 „Madách” páholy 8. t. 11. cs. 23. l.

33.                          OL P 1118 „Madách” páholy 8. t. 11. cs. 157. l.

34.                          OL P 1118 „Madách” páholy 8. t. 11. cs. 201. l.

35.                          OL P 1118 „Madách” páholy 8. t. 11. cs.

36.        ,                  OL P 1118 „Madách” páholy 8. t. 11. cs. 243. l.

37.                          OL P 1118 „Madách” páholy 8. t. 11. cs. 302. l.

38.                          „özvegypersely” belső használatú rövidítése, lásd: 7. jegyzet.

39.                          OL P 1118 „Madách” páholy 8. t. 1. cs. 906. l.

40.                          OL P 1118 „Madách” páholy 2. t. 11. cs. 1911. titkári jelentés.

41.                          OL P 1118 „Madách” páholy 1. t. 1. cs.

42.                          OL P 1118 „Madách” páholy 1. cs. 361. l. Vissza a szöveghez

 

 

 

Vissza