Berényi
Zsuzsanna Ágnes
A
Madách-páholy története
I. A szabadkőművesség a feltörekvő polgárság mozgalmaként 1717. június 12-én alakult szervezetté Londonban. A polgárok szerették volna azt a helyet, amelyet a gazdasági életben szorgalmuk, ügyességük segítségével elértek, a társadalmi életre is kiterjeszteni. Ezért akarták a társadalmi egyenlőség elvét érvényre juttatni. Ez természetesen csak akkor valósulhat meg, ha eltűnik a különbség az egyes társadalmi osztályok között. Tehát a polgárok azt követelték, hogy ne a születési előjogok döntsenek a társadalmi hovatartozásnál, ezért az igazságos, előítélettől mentes társadalom felépítőiként szálltak síkra az egyenlőség elve mellett. Csakis szabad polgárok számára harcolták ki a követeléseiket, tehát a szabadság eszméjének is elkötelezett hívei voltak. Annál is inkább, mert ipari és kereskedelmi tevékenységükhöz a szabad légkörre szükségük volt. Együttes fellépésükkel érhettek el eredményeket, így tehát a testvériséget gyakorolniok, megvalósítaniok kellett.
Az 1723-ban James Anderson anglikán lelkész által írt, a középkori építőcéhekre vonatkozó „kötelmek”-re támaszkodó „alkotmány” megköveteli az istenhitet, a haza szolgálatát és azt, hogy összejöveteleiken sem vallási, sem politikai kérdésekről nem eshet szó. Ezeket a követelményeket máig világszerte minden szabadkőműves kötelezőként elismeri. A magyar szabadkőművesség „alkotmánya” szerint a szabadkőművesség filozofikus, emberbaráti és haladó intézmény, amelynek minden tagja egyenlő. Csakis független és szabad, jóhírű férfiak lehetnek tagok.
A mozgalom még a XVIII. században elterjedt előbb Franciaországban, majd Amerikában és valamennyi angol gyarmaton, később egész Európában és a többi világrészen is. Magyarországra északról, Lengyelországból került el a szabadkőművesség.1
II. Az első magyarországi páholy Brassóban, 1749-ben alakult meg „A Három Oszlophoz” címen. Ez a páholy is szoros kapcsolatban állt a felvidéki páholyokkal. Azok pedig a XVIII. században „Az Erényes Szarmatához” című lengyel nagypáholy „védelme” alatt alakultak meg. Nevükben megőrizték az alapító nagypáholy címét. Így keletkezett az eperjesi „Az Erényes Utazóhoz”, a balassagyarmati „Az Erényes Zarándokhoz” című páholy, valamint a miskolci „Az Erényes Világpolgárokhoz” páholy és néhány más, hasonló jellegű nevet viselő páholy. Már ezekből a példákból is látható, hogy a XVIII. századi magyar – és nagyrészt más országokban létesült – páholyok nevében ilyen „ajánlás” ékeskedett.2 Ez feltételezésem szerint a középkor szokását őrizte meg. Az uraság képviselte a jónak és szépnek minden forrását. A költők, írók és más írástudók csakis őtőle kaphattak megélhetésükhöz némi hozzájárulást. Nem vehető ezért rossz néven az akkor igen finom, az alkotóművész büszkeségét a korabeli közfelfogás szerint nem sértő ajánlás a hűbérúrhoz.
Ennek a középkori szokásnak mintegy továbbélése a páholynevekben található végződés. Élő személyhez csak „A Megkoronázott Reményhez” című bécsi páholy nevében szólt az ajánlás. II. Józsefre utalt ez a név.
Rendszerint valamilyen erényhez ajánlották a páholyt. Megfigyelhető, hogy általában szabadkőművesi erényt választottak páholynevük ajánlásakor.
A XIX. században vált divattá a személyről történő páholyelnevezés szokása. Ennek a személynek a tulajdonságait, esetleg valamelyik vagy néhány kiválasztott sajátosságát kívánták példájuknak tekinteni. Voltaképpen tehát ismét tulajdonság lett a páholy neve, de a névadó személy megtestesítette az illető tulajdonságot, mintegy névátvitellel. Érdekes, hogy gyakrabban adták nem szabadkőművesek nevét a páholynak, mint felavatott szabadkőművesekét! A páholy névadójának egész egyéniségét, esetleg némely vagy egy bizonyos tulajdonságát választották példájukak. Előfordult, hogy a páholy névadójának teljes kéttagú neve lett a páholy hivatalos elnevezése, de gyakrabban történt, hogy a mintaképül választott személyiségnek csak a családnevét tartották meg.
A XVIII. században elterjedt páholynéven kívül még valamiféle szabadkőművesi tulajdonságnak ajánlották a páholyt. „A Barátsághoz”, „A Testvériséghez”, „A Bölcsességhez” és más tulajdonságokhoz.
Legtöbbször a neve mellé jelmondatot is választott a páholy. Ez a jelmondat igen gyakran összefüggött a páholy névadójával.
III. Így tehát nem mondható különlegesnek a budapesti „Madách-páholy” neve, amely 1902-ben alakult, jelmondata Az ember tragédiájából vett idézet, mégpedig a mű befejező mondata: „Ember küzdj és bízva bízzál!”
Először 1902. április 19-én kelt körlevelük utal a 23-án fél 8-ra tervezett találkozóra. Az Andrássy útra, a Drechsler-féle vendéglő I. emeleti termébe összehívott, „páholyunk beléletére vonatkozó értekezésünk folytatásaképpen újra” megrendezésre kerülő „barátságos vacsorára”. A „Szalai-féle társaságot” kell keresni.
A páholy alapítási tervét elsőként 1902. május 17-én vetette fel Szalay Pál,3 a budapesti „Reform” páholy mestertagja,4 egy páholytársához intézett levelében. Ebben a levélben – teljes titoktartás mellett – örömmel tudatja, hogy egy másik páholytársuknak, Igmándy Mihálynak sikerült megnyernie a páholyalapítási terv számára egy főrendiházi tagot, Szerencs Jánost, a „Könyves Kálmán, az Előítéletek Legyőzéséhez” című páholy tagját. Május 22-én terveik szerint a Belvárosi Kávéház földszinti helyiségében találkoznak, és onnan „testületileg” mennek Szerencs János lakására, a Klotild palotába. Ezen a találkozón összeállították a páholy programját, és május 31-én már „összeállt” az alapító tíz szabadkőműves névsora:5
1. Dr. Admeto Géza ügyvéd 6. Marx Ferenc gyáros
2. Barakovich János banktisztv. 7. Pollák Manó műépítész
3. Follinusz Emil HÉV titkár 8. Szalay Pál bankirodafőnök
4. Igmándy Mihály bizt.int. o. v. 9. Szerencs János kir. tanácsos,
5. Kalmár Jakab szabadalmi főrendiházi elnöki főtitkár
mérnök 10. Willóner Zoltán banktisztv.
A névsort Szalay Pál ideiglenes titkár és Szerencs János ideiglenes főmester írta alá. A tíz alapító tag közül nyolc érkezett a budapesti „Reform” páholyból, egy a „Nächstenliebe”, egy pedig a „Könyves Kálmán” páholyból történt kilépése után. A kilépést az „anyapáholy” elfogadta, hiszen az új páholy alapítás céljával jött létre, és a szabadkőműves alkotmány erre az esetre a páholyt kötelezi a távozni készülő tag elengedésére.
Szerencs János tagságát később a páholy arra használta, hogy a lakásának címét „profán címként” adta meg.
Eldöntötték és az alapító tagok aláírásával ellátva közzétették az új páholy programját. Madách Imrének, a nagy filozófus költőnek nevével és annak magasztos szellemében óhajtja az új páholy a királyi művészetet, vagyis a szabadkőművességet szolgálni, a hazafiasság jegyében.
A magyar szabadkőművesség egészének feladataként jelölték meg azt, hogy az egységesítő filozofikus gondolkodás által tisztultabb felfogást ápoljanak, s ezt észrevétlenül, de törhetetlen kitartással a profán világban általánossá tegyék. Minél jobban tért hódít a profán világban a tisztultabb felfogás, annál sűrűbben fognak keletkezni a profánok által létesített jótékonysági, emberbaráti és liberális intézmények.
Jelenleg csak egyes intézmények létesítésében merül ki – különösen nálunk – a szabadkőművesek tevékenysége. Összetéveszti legfőbb feladatát, hogy az emberi életet van hivatva érvényesíteni. Ahelyett, hogy a szabadkőműves szellem kiterjedne a páholyokon kívülre, a profán felfogás beszüremlik a páholyba. Így a páholyok klubokká alakulnak.
Sajnálatos módon a program kénytelen megállapítani, hogy a „mi páholyaink jótékonysági intézmények.”
A páholyoknak a társadalom nagy problémái diadalra juttatására, társadalmi intézmények megváltoztatására, új rendszer bevezetésére nincsen hatalma, befolyása, mert hiányzik a gyökér a magyar társadalom gerincét képező elemeiben. A mai társadalom hirdeti a liberalizmust, de nem követi azt. Pedig az egyszerű: „az igazság érvényesítése minden téren és irányban.”
Ezért a szabadkőművesi felvételkor rossz a jelenlegi elv, amely szerint minden becsületes, korrektül gondolkodó ember valamelyik páholy tagja lehet. A helyes az, ha csak azt veszik fel, akinek kiváló a jelleme és szabadkőművesi módon gondolkodik (conditio sine qua non), és még a páholyra nyereséget jelent. Foglalkozási sokféleségre kell törekedni, hogy ne legyen túlsúlyban egyetlen foglalkozás sem a páholyokban.
Törekedni kell a páholyok között az „összeműködésre”. A páholyok tájékoztassák egymást, látogassák egymás összejöveteleit sűrűn. Közös, egyesített munkákat legalább fővárosi szinten rendezzenek kettőt-hármat évente.
Az első feladat a társadalom szabadkőműves szellemű irányítása, és csak második a jótékonyság. A jótékonyság mintegy következménye a szabadkőműves szellemnek.
A „Madách” páholy programja nagy visszhangra talált a szabadkőművesek között. Igen sok páholy jelezte helyeslését írásban is, és csatlakozni kívánt hozzá.
A szabadkőműves előírások szerint engedélyt kértek a működéshez a Nagypáholytól. Ennek birtokában 1902. október 27-én, hétfőn megtartották az első, alakuló összejövetelüket, mint a szabadkőművesek mondani szokták a középkori építőcéhek hagyományaira utalva: „munkájukat” a tíz alapító tag és ötvenhét látogató szabadkőműves jelenlétében.5
A szabadkőművesek számára kiadott meghívóból6 kiderül, hogy eredetileg a „rendes munkanapra”, vagyis szombatra, 25-ére tervezték az alakuló munkát, de azt el kellett halasztaniok a Nagypáholy részéről e napra tervezett Kossuth ünnepélyre való tekintettel. Az indás keretbe zárt szép nyomtatvány bal felső sarkán máris ott található a „Madách” páholy érmének, illetőleg pecsétjének rajza az alakulás keltezésével: 1902. május 30. Az összejövetel napirendje szerint először a páholy vezetője, a „főmester” nyitotta meg a találkozót, és üdvözölte a megjelent látogató szabadkőműveseket. Felolvasták az engedélyt, majd a főmester fogadalmat tett a szabadkőművesi alkotmányra. A páholy szónoka két beszédet is mondott, alkalmi vers hangzott el, indítványokat olvastak fel, és határoztak is felettük. „Indítványzsákot” és „özvegyperselyt” köröztek.7
A „Madách” páholy megalakulásáról tudósították az összes páholyt körlevél formájában. Támogatást is kértek. Egyben kérték valamennyi páholy tagjainak névjegyzékét, és a „Madách” páholy is elküldte a magáét. Ugyancsak megjelent az ünnepségen Messinger Simon, a „Deák Ferenc páholy” főmestere, és szólt a páholy irányvonaláról. A főmesteri befejező rész utalt „A magyar nemzet látóhatárán tornyosuló vészfelhőkre és szoros összetartásra és állhatatosságra buzdítja a hazai szabadkőművességet.” Ezzel a páhollyal különösen közeli, baráti kapcsolatokat ápolt a „Madách” páholy.
Hamarosan ismét találkoztak, 1902. november 3-án. Ezen a választási „munkán” közfelkiáltással megválasztották az öt főtisztet. Szerencs János lett a főmester, Follinusz Emil az I. felügyelő, Pollák Manó a II. felügyelő, Szalay Pál a titkár és dr. Admeto Géza a szónok.
A páholy létszáma hamarosan megnőtt: 60 majd 80 tag is belépett. A „Madách” páholy jeles tagjai közül említsük meg dr. Balassa László orvost, a kecskeméti református főgimnázium tanárát, Barakovich János banktisztviselőt – páholynevén Alfa –, dr. Böszörményi Gézát. Feltehető, hogy elsősorban neki köszönhető, hogy a „Madách” páholy Kecskeméten „leánypáholyt” akart alapítani. El is jutottak a „kör” megalapításáig. Glatz Oszkár festőművész, dr. Győri Lajos orvos – páholynevén Tibor Lajos –, Hamar István református teológiai tanár, dr. Joó Gyula jogakadémiai tanár, dr. Kabdebo György orvos, dr. Körmöczi Emil kecskeméti orvos, Kőszegi Sándor a m. k. operaház prímhegedűse, dr. Krompecher Ödön jogakadémiai tanár, Lichtenberg Emil, a m. k. operaház karmestere, Maróti Rintel Géza szobrászművész, Mauthner Alfréd – páholynevén „Gábor” – magkereskedő, dr. Molnár Béla sebész-orvos, Nagy Gyula – páholynevén „Juliusz” –, Ravasz Árpád, a budapesti református főgimnázium tanára, Telcs Ede szobrászművész, Zemplényi Tivadar – páholynevén „Brutus” – festőművész, dr. Schwáb Nándor orvos – páholynevén „Nándor” – és még sokan mások.
Jellemző a páholy kulturális érdeklődésére, hogy már a november 16-i, tehát a következő összejövetelen egy akkor kiadott hézagpótló könyvből, Arató Frigyes A szabadkőművesség ismertetése profán keresők számára című alkotásából olvastak fel. A művet értékesnek ítélték, és tüstént meg is rendelték a páholy könyvtárának. Tehát akkor már könyvtára is volt a páholynak. Ide került Messinger Simonnak, a „Deák Ferenc, a Testvériséghez” című páholy főmesterének a könyve is, az Ünnepi beszédek.
1903.
január 3-án is könyvkiadásról tájékoztat a páholy jegyzőkönyve: Pollák: A
„László király” páholy Nagyváradról, a Magyar
Szent Korona Országai Békeegyesületének átirata és a nagyváradi „László király” páholy röpirata is kiadásra került.
Előfizettek minden értékesnek ítélt kiadványra. Ilyen volt Csengey Gusztáv, az eperjesi kollégium szabadkőműves igazgatójának Don Quijote című munkája. Ez a légkör határozta meg a páholy életét a továbbiakban is. 1905-ben, november 25-én irodalmi pályázatot hirdetett a páholy. Így szólt a pályázati kiírás:8
Érd... főm...!
Szer... Testv...!9
A nagyar szksi10 irodalom a napi kérdésekben meríti ki teljesen
erejét, a nagy szempontokat figyelmen kívül hagyva.
Ez indítja arra a „Madách ř”11 irodalmi bizottságát, mely a magyar
szabadkőművesi irodalmat élénk figyelemmel kíséri, hogy a túloldalon
részletezett feltételek mellett pályázatot hirdessen olyan kérdés fejtegetésére,
mely most, a huszadik század elején, minden szabadkőműves lelkében él.12
Testv...i...sz...üdv...a...e...sz...sz...13
A Madách t...
és t... ř14 irod.
bizottsága nevében:
Dr.
Senyey József, s. k. I. felügyelő, Az irod.
bizottság elnöke. |
|
Lévy
Jenő, s. k. szónok, Az irod.
bizottság előadója |
U.
i. Szeretettel kérjük az igen érd...tv...řt,15 hogy
a munkáról távollevő ttvket16 e
pályázatról – annak sikere érdekében – a ř heti, illetve havi meghívójában, vagy más
tetszés szerinti formában értesíteni szíveskedjék.
HIRDETMÉNY
A Madách ř pályázatot hirdet irodalmi bizottságának17
száz koronás Madách dijára.
Tárgy: Szükséges-e a szksség a XX-dik században és ha igen, mi a hivatása?
Terjedelme: legalább 2 nyomtatott iv.
Benyujtási határideje: 1906. Április 1.
Biráló bizottság: A Madách ř irod. bizottsága.
A dij csakis irodalmi
szinvonalon álló önálló becsü műnek adatik ki a bizottság egyszerü
szótöbbséggel hozott itélete alapján.
A pálymünek névtelenül,
lehetőleg idegen kézzel irva, jeligés levél kiséretében adandók be a Madách ř irod. bizottságához (Budapest, VI., Podmaniczky-u. 45.)
A pályanyertes müvet a Madách
ř saját költségén
kiadja és annak terjesztéséröl a magyar szksség keretében gondoskodik.
Budapest kel...,
a „Madách” t... és t...
szks... ř-nak 0905. november
14-én tartott I... f...
rendkivüli munkájából.
A pályázat ugyan eredménytelen maradt, de mégis igen jó fényt vet a páholy kultúra-támogató tevékenységére.
Néhány könyvet kiadtak egyes páholytagoknak azért, hogy véleményezzék azokat a páholy előtt. Ilyen volt a Szabadkőművesi költemények és A mezőgazdasági cselédek helyzetéről című tanulmány és a két kötetre menő évkönyv, a Zola című kiadvány, az Igazmondó Népnaptár, a „Hajnal” páholy kiadványa: Az Iparos Tanonczok Oktatásáról, Moussong Géza munkája, folyóiratokat referálnak.
Keltezés nélküli könyvjegyzék található a páholy levéltári anyagában. Ezeket a könyveket – csaknem valamennyi a szabadkőművességre vonatkozik – a nagypáholy könyvtára ajándékozta a „Madách” páholy könyvtára részére.
Az 1905. március 14-i
összejövetelen előfizettek Gelléri Mór könyvére. 1905. február 28-án ezt
olvashatjuk a jegyzőkönyvben: „Ettől fogva a »Madách« alap kamatai valamilyen
kulturális vagy szksi célra fordíttassék.” A kultúra céljaira más páholyok
létesítményeinek támogatásával is sokat áldoztak. Már 1902. november 22-én a
brailai magyar iskolát segélyezték.
A budapesti „Eötvös” páholy kezdeményezésére létesült Világ című lapot cselekvően támogatták. „A mi páholyunk is kivette a maga szerény részét” a lap megalakulásában – írták a jegyzőkönyvben. „Képviselőt küldöttünk a lap előkészítő bizottságába és elsőbbségi részvények jegyzése útján a vállalat létrejöttét segítettük.” Ugyancsak segítették a Társadalomtudományi Társaságot, a Társadalomtudományok Szabad Iskoláját, az „Erzsébet” népakadémiát. Az „Új Korszak” című lapvállalat is rendszeres segélyt kapott a páholytól. Mindezeket a szabadkőművesek tartották fenn.
Már a megalakulás évében, 1902-ben gondoskodtak saját páholyjelvényükről. A páholy mestertagja, Maróti Rintel Géza szobrászművész tervezte az érmet.18 Nyitott könyvet ábrázol a szabadkőműves körzővel és derékszöggel átfektetve rajta, a belső mezőben a páholy megalakulásának időpontja: 0908. V. 20., a külső kör alakú mezőben „MADÁCH ř” két csillaggal lezárva és a Tragédia záró sora, vagyis a páholy jelmondata: „Ember küdj és bízva bízzál!” Pollák Manó műépítő rendelte meg a tervezést a páholy nevében, és ő is fizette ki a 70 koronát a bronzöntvényekért 1902. október 14-én.19 A jelvény sokszorosítását, a sorozatgyártást ifj. Herpka Károly, az Iparművészeti Főiskola tanára végezte, aki ugyancsak szabadkőműves volt, és gyakran készített páholyjelvényeket. A páholy tartozását kéri kiegyenlíteni 1902. november 4-én kelt levelében Herpka Károly.20 Egyéni kezdeményezésük volt, hogy „szabadkőműves vasárnapi tea-délutánokat” rendeztek. 1916. március 12-éről fennmaradt a műsor.21 A kitűnő műsort kiváló művészek adták elő, legtöbbjük szabadkőműves volt. Lichtenberg Emil a m. k. Operaház karmestere kísérte az énekszámokat – a „Madách” páholy tagja –, és egyes fennmaradt utalások arra engednek következtetni, hogy ő hívta meg a többi művészt is: Balassa Jenő, a Vígszínház tagja és felesége, Sz. Marschalkó Rózsi Hubay-dalokat adott elő, Jászai Mari szavalt, Hubay Jenő hegedűlt, dr. Dalnoky Viktor, az „Eötvös” páholy tagja énekelt.
1916-ban testületileg vettek részt a Nagypáholy gyászünnepén, az ún. „gyászmunkán”. Ezt a király halálakor, annak emlékére rendezték.
A páholy összejövetelein más páholyokhoz hasonlóan rendszeresen előadásokat tartottak a páholy tagjai, igen változatos tárgyakról. Néhány cím ízelítőként: Párbajellenes mozgalom ismertetése, Szabadkőműves eszmék a buddhizmusban, Iparos tanonczok védelme, Az örök igazságról, Országos iparpártolási akczió, Szabadkőművesség és socializmus, Napközi Csecsemőotthon, A természettudományi világnézet és a klerikalizmus, Az építés higiéniája, Országos rákgyógyító intézet stb.
A társadalmi haladást szolgálták egyes rendezvényeikkel. Annak ellenére, hogy nőket – mint általában az angol irányzatú szabadkőművesek – nem vettek fel soraikba, a női választójog elszánt támogatói lettek a magyar szabadkőművesek. 1916. október 16-án „nővér-munkát” rendeztek, „mely alkalommal Mrs. Carrie Chapman-Catt, a női választójog new-yorki szövetségének elnöke »A női választójog és a nőiesség«-ről angol nyelven, továbbá Msrs dr. Aletta H. Jacobs, a holland választójogi szövetség elnöke, »Culturarbeit und Frauenwahlrecht« címen német nyelven tartanak felolvasást.”
Az értesítést Samu főmester testvér, profán nevén Keresztesi Samu református lelkész, később a zuglói gyülekezet választott igehirdetője, Szalai Pál titkár és Lévy Jenő h. főmester írta alá.22
Szerencs János ugyanis csak rövid ideig töltötte be a főmesteri tisztséget. Választás útján főmester lett dr. Admeto Géza, majd Keresztesi Samu, Follinusz Emil, dr. Oppler Emil, dr. Parassin József, Lévay Jenő, Marx Ferenc, dr. Senyey József, dr. Verebély Tibor, dr. Entz Géza és dr. Makai Endre. A titkári feladatkört mindvégig Szalay Pál látta el.
Valamennyien elkötelezett hívei voltak a haladásnak, hiszen ezért is választották meg őket vezetőjükké a páholy tagjai. Más páholyok kezdeményezéseit is támogatták a társadalmi haladás szolgálatában. A szabadkőművesi jótékonysági intézményeket, mint a Nyomorék Gyermekek Otthonát, a Vakok Intézetét, az Ingyen Kenyér–Ingyen Tej
mozgalmat, a társadalmi haladást segítő Reform Klubot, a Választójogi Szövetséget, az egyes páholyok házainak felépítését, az elemi csapást szenvedettek segítését és minden más kezdeményezést.
A „Madách” páholy máig is eredményesen működő saját alkotása azonban emberbaráti szervezet, bár – mint láttuk – programjukban nem ezt helyezték előtérbe. Ez pedig az Anya- és Csecsemővédő Egyesület.23
1907. december 5-én a következő körlevelet intézte a „Madách” páholy valamennyi magyar páholyhoz a „Csecsemővédő-egyesület előkészítő-bizottsága nevében”:
Az igen érdemes Testvér Páholyokhoz!
Főm... Tv...!
Ttvk...!
A řř-at annyi oldalról megkeresik gyüjtőivekkel
és segélykérelmek más formáival, hogy tudatában vagyunk annak, mily nehéz körülmények
között lépünk Elétek, a midőn fiatal ř-unk első
profán czélu társadalmi intézményének szives istápolását kérjük. És
mégis.
A gyermekvédelem hatalmas
intézményei szinte valamennyien ez országban a szksség kezdeményezésének
szülöttei. Ne vegyétek tehát közönyösen, a mikor a magyar řř egyik
legifjabbja erejét jóval meghaladó
munkára, nagyszabásunak igérkező intézmény megteremtésére vállalkozott,
a melyet egymagunk létrehozni alig leszünk képesek gyenge erőnknél fogva, de a
Tv... řř segítségével szövetségünk dicsőségére
bizonyára elérjük nemes czélunkat.
Az idecsatolt prospektusban
megjelölt uj egyesület egy lánczszeme akar lenni azoknak az utóbbi időben mind
sűrübben létrejövö, de még mindig elégtelen intézményeknek, a melyek közös
anyánk, a magyar haza legzsengébb és legdrágább plántáinak, az apró
gyermekeknek védelmét czélozzák.
Azok a kicsi halmok, a melyek
mind sűrübben népesitik be a legszomorubb és legcsendesebb helyét városunknak
– a temetőt, bizonyítják, hogy a gyermekvédelem e hazában mily tökéletlen.
Az 1850–1891-ig terjedő négy évtizedes
cziklusban a lakosság Magyarországon csak 30,88%-kal szaporodott, holott
minden 1000 lélekre évenként 8 házasság esik. A születések száma nálunk
évenként átlag 550–600 ezer; a haláleseteké 450–530 ezer. E szomoru adatok
bővebb kommentárra nem szorulnak… Hogy népességünk csekély szaporodását
csakis a nagy gyermekhalandóság
okozza,mutatja az a körülmény, hogy az elhaltak 52–53%-a az öt éven alóli, tehát nagyrészt a csecsemők közül kerül ki;
vagyis az e kort túlélő népesség halálozási aránya csak 47–48%. Nem kevesebbet
mond ez, mint hogy Magyarországon évről-évre, egyre-másra csak minden
8-adik ujszülött éri meg az ötödik évet… még pedig bebizonyitott tény az, hogy
nem annyira a kétségtelenül még mindig uralkodó veszedelmes járványok miatt,
mint inkább azáltal, hogy különösen az alsóbb néposztály asszonyai gondatlan
anyák, a kik kisdedeiket nem ápolják igazi szülői gondossággal.
Kedves Ttvk...!
Meginditottuk nagyarányban mozgalmunkat… Kész tervvel lépünk Elétek!
Szétküldtük körleveleinket az egész országban. A hazai sajtó, a mint a
csatolt lappéldány mutatja, máris segitségünkre sietett… Esdve kérünk
Titeket is, legyetek segitségünkre az emberiség bimbói, a csecsemők
védelmében! Vegyétek pártfogásba uj egyesületünket a csatolt gyüjtőivvel;
támogassatok bennünket a taggyüjtés nehéz munkájában. Hisz Ti, kedves Ttvk...ek, összeköttetéseitek révén első sorban
vagytok hivatva közreműködni e jótékony intézmény létrehozásában. Tudjuk azt,
hogy a řř, mint testületek, nem gyüjthetnek
tagokat. Adjátok ki tehát a csatolt
gyüjtőivet egyik nemeslelkü buzgó tv...nek, ki helyettetek e munkát
elvállalná. A ř pedig
erejének arányában segitsen bennünket szives anyagi hozzájárulásával.
A belépő tagok olvasható
aláirásával és közelebbi czimükkel ellátott gyüjtőivet folyó évi deczember hó 31-ig hozzánk visszaszármaztatni
kegyeskedjetek.
Szives támogatásotokért
fogadjátok már eleve hálás köszönetünket és maradunk igaz nagyrabecsülésünk
kifejezésével és tv...i sz... ü...
Budapest, 1907. deczember 5-én
Az előkészitő-bizottság nevében:
A
„MADÁCH” ř
A halálbüntetés eltörlésére rendelkezést követeltek, és más intézkedéseket sürgettek. 1917. november 22-én a Nagypáholyhoz feliratot intéztek, hogy járjon közben a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy a külföldi szabadkőművesi főhatóságoknál a béke helyreállítása érdekében.24
1919. március 10-én a páholy úgy határozott, hogy testületileg – a szabadkőművesi alkotmánynak megfelelően – nem fog politizálni a páholy, de a tagok, vagyis ahogyan ők nevezték egymást: „a testvérek” vegyenek részt a páholyon belül, meg a profán életben is a haladás elősegítésében.
Ebben az évben a hatalomra jutó Magyar Tanácsköztársaság betiltotta a szabadkőművesi páholyok működését. 1920-ban ismét betiltotta az új kormányzat a működésüket, igazolva ezzel saját önkényuralmi jellegét.
IV. A végére hagytam, mert a Madách Irodalmi Társaságot nyilván a legközelebbről érinti, hogy a „Madách” páholy és Madách Imre kapcsolata a páholy nevének megválasztásán túlmenően mi is volt.
A) Madách Imre személyét és főművét, Az ember tragédiáját szinte minden összejövetelükön megemlítették, és hangoztatták, hogy annak szellemében kívánnak eljárni. Nagyon gyakran idéztek a műből.
B) Az állandó megemlékezéseken túl csaknem minden esztendőben Madách-ünnepséget rendeztek. A háborús években azonban ez elmaradt, Madáchról is egyre kevesebb szó esett: a mindennapok eseményei nem engedték „a múzsákat szóhoz”. Az első fennmaradt műsor 1905-ből kelt.
A páholy zászlajának szalagjait Kalmár Jakab, a zászlórudat Piazza Viktor készíttette. A páholy ezüstből készült „Madách”-serlegét Lévy Jenő ajándékozta. 1905. január 21-ére tervezték az ünnepélyes zászló- és serleg-avatást. Ezt azonban kénytelenek voltak március 21-ére halasztani „közbejött akadályok miatt”. A zöldes színű meghívó szövege a következő:
ÉRTESITÉS
A
„MADÁCH” nevü törvényes és tökéletes szabadkőműves-páholy25 Budapest keletén26 szombaton, folyó évi január hó 21-én, esti 8
órakor Madách Imre, hazánk halhatatlan költőjének születési évfordulója alkalmával
Zászló- és
serleg-avatási ünnepélyt
tart.
Fiatal páholyunk e
nagyjelentőségü munkájára jertek el mindnyájan, kedves ttvk... és emeljétek ünnepünk fényét szives megjelenésetekkel!
Budapest, 0905. január 10-én.
Szeretetteljes üdvözlettel a... e... sz... sz...
A PÁHOLY NEVÉBEN:
Follinus
Emil tv... főmester. |
|
Szalay
Pál tv... titkár. |
Az ünnepi 1. Szertartásos megnyitás, épit... rajz, táblák.
2.
Látogató ttvk... bevonulása
páholyonként, utána
munka $ $ $ a nagypáholy képviseletének belépése.
3.
A zászlót hozó küldöttség megjelenése.
szertartási 4. E küldöttség tagjainak
felszólalása.
5.
A főmester üdvözlete a zászlóhoz.
rendje: $ $ 6.
„Madách” óda, előadja Keresztesi Samu tv...
7.
A felavatás kihirdetése az oszlopok alatt.
ř ř
8. A Nagypáholy üdvözlete a zászlóhoz.
9.
Mezei Mór tv..., a nagypáholy főszónokának üd-
ř
vözlő
beszéde.
10.
Körkérdés, indítványzsák, özvegypersely, szer-
tartásos
berekesztés.
11.
Láncz-füzér.
F Szertartás alatt művész testvérek zene- és
énekszámokat adnak elő.
A diszmunkát
szertartásos követi, mely alkalommal NÁNDOR tv... fogja Ma-
dách
Imre születésének évfordulója alkalmából a pá-
vakolás27$
$ $ holy uj MADÁCH SERLEGÉT felavatni.28
ř ř
ř
1906. február 13-án küldték ki a március 6-i ünnepi megemlékezésre a meghívókat.29 A páholy 19 tagja vett részt az ünnepségen, és 117 látogatót fogadtak. Károlyi György vezette a szabadkőművesi dalárdát. Erre az alkalomra írták át férfikarra az angyalok kórusát Az ember tragédiájából.
A V... E...
N... É...
M... D...30
Háromszoros
üdvözlet
ÉRTESITÉS.
A MAGYARORSZÁGI SYMBOLIKUS NAGYPÁHOLY védelme alatt Budapest keletén
dolgozó törv... és tökél...
„MADÁCH“
nevü
szabadkőmives páholy 0906.31 márczius hó 6-án, kedden, esti 1/28 órakor a
budapesti balparti páholyház
NAGYSZENTÉLYÉBEN
tartja
ez évi
MADÁCH-ÜNNEPÉLYÉT.
Kérjük
a szer... Ttvket, hogy – munkánk fényét
emelendő – bennünket minél nagyobb számmal való megjelenésükkel sziveskedjenek
megtisztelni.
Budapest, 0906. február 13-án.
Tv...i sz...
ü... a...
e... sz...
sz...
A „MADÁCH“ ř nevében:
dr.
Admeto Géza tv..., főmester. |
|
Szalay
Pál tv..., titkár. |
A munka után
F SZERTARTÁSOS VAKOLÁS. A teriték ára (bor
nélkül) kor. 2.70
Az
ünnepi munka
PROGRMJA
1. a) Bevonulás: előbb a páholytagok,
azután a látogató
ttvk... páholyok szerint csoportosulva, végül a
megnyitás
után
a Nagypáholy kiküldöttei és a Nagymester tv...
b) Szertartásos megnyitás: a főmester
üdvözli a megjelen-
teket
és méltatja az ünnepély jelentőségét.
2. Az
ember tragédiájából: „az angyalok karéneke” éneklik a
szksi
dalárda tagjai.
3. dr.
Oppler Emil tv... értekezése: „Szksi
szellem az ember
tragédiájában.“
4. Schumann:
„Andante“, cello-solo; előadja: Rupnik tanár
tv...
5. „Madách
emlékezete“, költemény, irta és előadja: Samu
tv...
6. Gluck: „Orpheus“ cz... operájából, quartett; előadják:
Gallia
tv... hárfán, Schannan tv... hegedün, Rupnik tanár
tv... cellón és Wichmann tv...
orgonán.
7. Felszólalás
a Nagypáholy részéről.
8. Wagner:
„A nürnbergi mesterdalnokok“ cz... opera
előjáté-
ka,
orgona-solo; előadja: Gallia Vilmos tv...
9. Körkérdés,
indítványzsák, özv...
persely.
10. Lánczbeszéd, mondja: dr. Fodor István
tv...
11. Berekesztés
A
munka után tartandó vakolás alkalmával a
„Madách“ serleggel ke-zében, Lévy Jenő, hely...
főm... tv...
mondja az évi emlékbeszédet.
1907-ben január 22-én rendezték az
ünnepélyt.32
A V... E...
N... É...
M... D...
Háromszoros
üdvözlet
ÉRTESITÉS.
A
„MADÁCH“ nevű törvényes és tökéletes szabadkőmüves páholy Budapest keletén
kedden, folyó évi január hó 22-én, esti 8 órakor Madách Imre, hazánk
halhatatlan költője születési évfordulója alkalmával tartja ez évi
MADÁCH ÜNNEPÉLYÉT.
Páholyunk
e munkájára jertek el mindnyájan kedves ttvk...
és emeljétek ünnepünk fényét szives megjelenésetekkel.
Budapest, kel... 0907. január 10-én.
Szeretetteljes
üdvözlettel a... e...
sz... sz...
A
páholy nevében:
Samu tv... főmester. |
|
Szalay
Pál tv... titkár. |
Az ünnepi 1. Szertartásos megnyitás, épit... rajz, táblák.
2.
Látogató ttvk... bevonulása
páholyonként, utána
munka $ $ $ a nagypáholy képviseletének belépése.
3.
Főmesteri megnyitó beszéd.
szertartási 4. Zeneszám.
5.
Nándor tv... értekezése Madách emlékével
kapcso-
rendje: $
$ latosan.
6.
Énekszám
ř ř
7. A Madách ř pályázati
eredményének kihirdetése.
8.
Körkérdés, indítványzsák, özvegypersely, szer-
ř
tartásos
berekesztés.
10.
Körkérdés, indítványzsák, özvegypersely, szer-
tartásos
berekesztés.
11.
Láncz-füzés, mely alkalommal dr. Oppel Emil
tv... fogja Samu tv...
alkalmi költeményét előadni.
A
diszmunkát
szertartásos követi, mely alkalommal ISTVÁN tv... fogja a nagy
költő
emlékére a serlegbeszédet megtartani.
vakolás $ $ $
ř ř
ř
1908-ban is január 21-ére tűzték ki a Madách-ünnepség időpontját.33 Új és egyszerűbb pecsétje volt ebben az évben a páholynak, mint az értesítésen az látható.
A V... E...
N... É...
M... D...
Háromszoros
üdvözlet
ÉRTESITÉS.
A
Magyarországi Symbolikus Nagypáholy védelme alatt dolgozó MADÁCH nevü
törvényes és tökéletes szabadkőmüves páholy Budapest keletén kedden folyó évi
január hó 21-én, esti 8 órakor MADÁCH IMRE, nagy költőnk halála évfordulójának
alkalmából
ÜNNEPI MUNKÁT
tart.
– Kérjük a kedves ttvk...et, hogy
e munkánkon megjelenni és látogatásukkal ünnepünk fényét emelni
sziveskedjenek.
Budapest kel..., 0908.
január hó 10-én.
Tv...-i szives üdvözlettel
A páholy nevében:
A
FŐMESTER.
A TITKÁR.
Az
ünnepi munka szertartási rendje:
1. Látogató ttvk...
bevonulása páholyonként. – Szertartásos meg-
nyitás:
épit... rajz, táblák.
2. A Nagypáholy képviseletének belépése; látogatók
üdvözlése.
3. Az UR DICSÉRETE. Angyalok karéneke „Az Ember Tragédiá-
já”-ból.
Előadja a szksi dalárda.
4. Ravasz Árpád tv...
értekezése „Szksi szellem a magyar iroda-
lomban“
czimen.
5. Zeneszám: Hegedű, cello és hárfa-trio; előadják Hallia,
Hoff-
mann
és Hollós ttvk...
6. Dr. Bókay Árpád h...
Nagymester tv... felavatása a ř tiszteleti
tagjává.
7. Énekszám. Előadja: Deutschmann Sándor tv...
8. Körkérdés, inditványzsák, özvegypersely; szertartásos
bere-
kesztés.
9. Lánczfüzés; a lánczbeszédet Nándor tv...
tartja.
A
diszmunkát szertartásos vakolás követi, mely alkalommal dr. Oppler Emil tv... fogja Madách emlékére a serlegbeszédet
tartani.
Lehetséges, hogy a többi esztendőben is megrendezték a páholy Madách-ünnepségét, de a levéltárban ennek nem találtam nyomát. Más jellegű összejöveteleknek azonban a nyomára bukkantam a páholy anyagában.
C. „Nővéresteket” is rendeztek a Madách páholyban. Ezeken – a többi „munkától” eltérően – nők is részt vehettek. Nem akárki. Csakis a szabadkőművesek feleségei, özvegy édesanyjai, hajadon nőtestvérei vagy leányai.
Az egyik ilyen nővérestre szóló meghívó 1910. március 13-ára invitálja a „nővéreket”.34
Háromszoros
üdvözlet
ÉRTESITÉS.
A „MADÁCH“ nevü törvényes és tökéletes szabadkőmüves páholy
Budapest keletén
vasárnap, folyó évi március hó 13-án, (tizenharmadikán),
esti 6 órakor
Madách Imre, hazánk halhatatlan költőjének emlékére – müvész-ttvk...
és nővérek szives közreműködésével – évforduló
ÜNNEPI NŐVÉR-MUNKÁT
tart.
Jőjjetek el ez alkalommal
mindnyájan, ttvk..., a kedves nővérekkel
együtt és emeljétek ünnepünk fényét megjelenésetekkel.
Budapest kel...,
0910. február hó 28-án.
Szeretetteljes üdvözlettel
A PÁHOLY NEVÉBEN:
dr.
Verebély Tibor s. k., főmester. |
|
Szalay
Pál s. k. titkár tv... |
F
BELÉPŐ-JEGYEKET korlátolt számban a páholy gazdája, Marx Ferencz tv..., a Marx és Mérei czég beltagja (VI.
Bulcsu-utcza 7. sz. telefon 21–06) ad ki.
A másik említett nővér-estre 1912. május 12-ém került sor.35 A meghívó fedőlapján a Madách-páholy nevének kezdőbetűjén Rodin Gondolkodójának grafikus ábrája ül, és az átellenes sarokban szemét eltakarva, kezét a Gondolkodó felé nyújtva Lucifer kuksol. A háttérben piramisok, szfinx látható. Ugyanez folytatódik egy némileg részletesebb meghívóval. A jelképes művészi ábrát Turánné nővér rajzolta.
A MADÁCH-PÁHOLY
fennállásának tizedik évfordulója
alkalmából
vasárnap, 1913. május hó 12-ik
(tizenkettedik) napján
ÜNNEPI NŐVÉR-MUNKÁT
tart, a melyre a kedves
testvéreket és nővéreket szeretettel
meghívjuk.
gyülekezés a
társalgó termében esti 1/29 órakor A hölgyek utcai ruhában
jelennek meg. a
munka kezdete pontban 9 órakor, a mikor a nagyműhely ajtaját bezárjuk. Munka után egy óra szünet |
Szünet közben hideg
ételeket, illetve az előzetesen jelentkezők részére vacsorát szolgálnak fel. A vacsora teriték ára 3
kor. F Vacsora-rendelések legkésőbb f. évi május hó 11-ig (szombat) a
páholyház kapusánál jelentendők be. |
A NŐVÉR-MUNKA RENDJE.
1. Ünnepi
bevonulás.
2. Dr.
Oppler Emil tv...: főmesteri megnyitó.
3. Kőszegi
Sándor tv..., a m. kir. operaház művésze:
Hegedü-solo.
4. Dr.
Bókay Árpád, Nagymester tv..., a ř tiszteleti mester tagja:
szózat a Nagypáholy
nevében.
5. Arányi
Dezső tv..., a m. kir. operaház tagja: »Des
Grieux imája«,
ének-solo (Massanet).
6. Dr.
Oppler Emil főmester tv...: A
páholy eddigi működéséről.
7. Opler
Elsa nővér, hangverseny-énekesnő: »Dir Allmacht« ének-
solo (Schubert).
8. dr
Parassin József tv.: A páholy jövő programmja.
9. Testvéri
énekkar: Dalok (Brahms).
10. Berekesztés; ezzel kapcsolatban
lánczbeszéd tartja:
dr. Verebély Tibor tv...
A
Munka művészi részét rendezi és orgonán kiséri: LICHTENBERG
EMIL tv... m. k. operaházi
karmester.
A HANGVERSENY MŰSORA.
Szünet után:
1. Turán H. Mária nővér,
zongoraművésznő:
Grieg: A-moll
zongoraverseny I. rész
2. Andor Mária drámai művésznő: Versek.
3. Opler Elsa nővér,
hangverseny-énekesnő: Dalok.
A
hangversenyt rendezi és a zene-, valamint az énekszámokat kiséri turán géza tv...
Az
ünnepségek és megemlékezések műsorainak részletes tárgyalását külön
előadásban szeretném elvégezni.
D) A „Madách” páholy névadójának emlékére képzőművészeti alkotásokat is készíttetett. „A profán ügyben külföldön levő Maróthi Géza tv... saját költségén megvette Köllő Miklós elhalt szobrász hagyatékából Madách Imrének igen sikerült gyps mellszobrát és azt a páholynak adományozta” – olvashatjuk a páholy 1906. március 6-i jegyzőkönyvében.
Országos gyűjtés indult Madách Imre síremlékének felállítására Alsósztregován.36 A „Madách” páholy kezdeményezte azt, hogy a síremlék egyik fülkéjében szabadkőműves adományként állítsák fel a páholy birtokában lévő Madáchról készült gipsz szobor ércbe öntött változatát. Ezt a tervet a Nagypáholy jóváhagyta, és az egész magyar szabadkőművesség támogatta erkölcsi és anyagi téren is.
A budapesti „Kazinczy” páholynak a „Madách” páholyhoz ebben az ügyben írott levelét megtaláltam a levéltárban 1909. október 30. keltezéssel.37
A levél szövege a következő:
Az igen
érdemes
Madách páholynak
Budapesten
Tisztelettel alulírott értesítem
a Madách páholy érdemes főmesterét, hogy a Corvin páholylyal október 27-én
rendezett Kazinczy ünnepély alkalmával az özvegyperselyt38 a „Madách-siremlék” javára köröztük, s ez a
gyüjtés 59 K. 10 fill.-t eredményezett. Ez összeg az érdemes páholynak
rendelkezésére áll és nálam bármikor 12 és 4 óra között átvehető.
Testvéri üdvözlettel
[?]
A Kazinczy ř kincstárosa
A Nagypáholy a Madách-síremlékre 50 koronát adott39 1909. március 23-án és november 20-án.
A páholy birtokában lévő gipszből készült Madách-szobrot ércbe öntötték két példányban. Az egyiket a páholyház lépcsőcsarnokában már el is helyezték40 az 1911. évi titkári jelentés szerint, a másik az alsósztregovai Madách mauzóleumba kerül majd.
Az 1911. május 9-i páholy-jelentésben olvasható, hogy Machlup Károly jelentette a páholynak a Madách-szobor talapzatával kapcsolatban, hogy annak rajzát elküldte Pollák Manónak. Háromféle lehetőség adódik: műkő alapzat – ezt Machlup saját költségén megcsináltatja. Lehet sárga márvány 300 koronáért. A ruszkicai fehér, esetleg siklósi vörös márvány körülbelül 550 koronába került az arany betűs felirattal együtt.
A páholy úgy döntött, hogy elfogadja Machlup Károly felajánlását, és a páholyházban felállított Madách-szobor műkő alapzatra került.
Alsósztregovára márvány oszlopot terveztek, de az építendő mauzóleum stílusához kell alkalmazkodni, ezért tájékoztatni kell Nógrád megye alispánját arról, hogy készen van a szobor, és majd legyen szerepe a mauzóleum felállításában a szabadkőművességnek is, hadd helyezze el a szobrot benne.
A Nagypáholy főkincstárosa 444 korona 10 fillér tőkét különített el erre a célra a takarékbetétben. Ezt kívánta saját gyűjtésével egyesíteni a „Madách” páholy. Az ércöntő műhely egy szobor bronzba öntéséért 360 koronát kért, tehát a két szobor leöntése 720 koronába kerül. A hiányzó összeget a páholy pótolta, és megrendelték a munkát az öntődében.
A levéltárban megtalált irat azt igazolja, hogy valóban felajánlották a szobrot a sztregovai Madách-síremlék részére.41 A levelet Nógrád vármegye alispánja küldte Szalay Pálnak.
Nógrádvármegye alispánjától
2198/911
szám.
Nagyságos SZALAY PÁL urnak, a "pesti magyar kereskedelmi
bank" főtisztviselőjének
Budapest
Utalással
Nagyságodnak a Sztregován emelendő Madách siremlék részére felajánlott szobor
mü elfogadása tárgyában folyó hó 27-éről kelt nagybecsü soraira, van
szerencsém értesiteni, hogy ezen szobormü elfogadása tárgyában véglegesen
csakis törvényhatóságom közönségének teendő előterjesztés alapján lesz
módomban nyilatkozni. Addig is, mig a vonatkozó elhatározást kieszközlöm
tisztelettel kérnem kell, hogy ezen szobor mü tekintetéből az érdemi
intézkedést függőben tartani sziveskedjék.
Midön Nagyságodnak ezen ügy
iránt ismételten tanusitott érdeklődéseért hálás köszönetet mondanék, kérem
fogadja tiszteletemnek őszinte nyilvánitását.
Balassagyarmat
1911 január 28-án.
[?]
alispán
Végül egy mondat az 1912. április 16-án kelt páholy-jegyzőkönyvből, amely a sztregovai szoborállítási terv meghiúsulását sejteti: „Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeumnak (A Magyar Történelmi Képcsarnoknak) Köllő Miklós szobra ajándékba.”
Függelék42
A „Madách” páholy programmja
Kiadják a Budapest kel. tervezett Madách páholy alapítói
A szabadkőmívesség összes szimbolumaival, éjjeli összejöveteleivel s jelvényeivel annak kifejezője, hogy e szövetségen belül más felfogás, más gondolkodás, más érzés, más világ van, hogy e szövetség tagjai a szövetségnek a nemes eszmék s törekvések által megszentelt csarnokaiban épúgy, mint a profán világban mindenütt, mindenkor s minden körülmények közt ezen más felfogás, ezen más gondolkodás és érzés szerint gondolkodnak s éreznek.
A profán világban a képmutatás tojástáncát járja, az osztályérdek és az ezerféle különérdek nap-nap után akadályozza az eszményi nemesbülést. A téves eszmék okozta elfogultságból származó gőg vetekedik az önzés könyörtelenségével s az egyes nem képes belátni, hogy számtalan embertársának fájdalma s nyomora közt a véletlen, vagy eszélyesség folytán neki jutott boldog élet nem egyéb, mint annak a koldusnak álma, melyben a koldus király volt, de mely álomból nem sokára felébredt s tapasztalta, hogy ez csak egy futólagos csalódás, mely őt életének fájdalmától egy rövid időre elválasztotta.
A
szabadkőmívesség feladata az egységesítő filozófiai gondolkodás által
tisztultabb felfogást ápolni s azt észrevétlenül, de törhetetlen kitartással a
profán világban általánosítani. Minél jobban tért hódít a profán világban a
tisztultabb felfogás, annál sűrűbben fognak nyomában keletkezni a profánok
által létesített jótékonysági, emberbaráti s liberális intézmények. Jelenleg
ily egyes intézmények létesítésében merül ki – különösen hazánkban – a
szabadkőmívesség tevékenysége, összetévesztvén legfőbb feladatát, hogy az okot
s nem az okozatot van hivatva érvényesíteni.
A jelenkor páholyainak egy része több vagy kevesebb vagyonnal rendelkező jótékonysági intézetekre devalválódik s ott vetekednek a künn levő profánok jótékony intézeteivel.
A helyett, hogy a szabadkőmívesi szellem a páholyokból kiszivárogna, a profán felfogás beszivárog a páholyokba, a páholyok klubbok lesznek, a felvétel a barátságon s rokonságon alapszik, érdekcsoportok keletkeznek s az egyes szabadkőmívesi működésének érvényesülése attól függ, hogy ez érdekcsoportban hízelkedésével s opportunizmusával rokonszenvet tudott-e maga iránt ébreszteni, vagy sem. A szövetség tele van facies hypokritikával.
Páholyainknak a társadalom nagy problémáinak diadalra juttatása, végzetes, téves irányok megváltoztatására, új irányok inaugurálására semmi hatalma, semmi befolyása nincs, különösen azért, mert nem bír gyökérrel a magyar társadalom gerincét képező s annak fajsúlyt kölcsönző elemeiben.
A liberalizmust fennen hirdeti hipokrita társadalmunk, holott nem is tudja annak lényegét, annál kevésbé képes azt követni. Pedig mily egyszerű s magasztos ez a diskreditált liberálizmus: az igazság érvényesítése minden téren s irányban.
Ebben jeleztük röviden felfogásunkat a szabadkőmívességről s annak feladatáról, ily irányban akarunk dolgozni. Hogy ezen célunkat elérjük vagy legalább is kezdeményezzük, a következő főelveket fogjuk működésünknél szem előtt tartani:
1. Felvételek a szksi kötelékbe. a. Kárhozatosnak és a szövetségre nézve dekadens iránynak tartjuk azon sok helyütt elfogadott kaszinói elvet, hogy minden tisztességes, korrektül gondolkozó ember valamely páholynak tagja is lehet, főleg ha az illető rokona, vagy barátja a bennlevők valamelyikének. Elvül minden páholyban csak az szolgálhat, hogy kiválóan nemes jellem és bebizonyított szksi gondolkodás mellett – ez t. i. conditio sine qua non – a kereső valóban nyereség-e a páholyra nézve és a felvétel nem-e csak a pályázóra nézve előnyös.
Szilárd meggyőződésünk ugyanis, hogy a
szksség – ha igazán működni akar és nemcsak a szertartásos munkákat
lemorzsolni, vagy
tisztán önképzőköri tevékenységet kifejteni – szigorúan mérlegelni tartozik, hogy mit hoz az ujonc magával a profán világból a szövetség részére.
Valaki lehet igen jóravaló ember, anélkül, hogy a szkség őt hasznos tagjául fogadhatja. Nem is diskreditáló az, ha a keresőt a szövetség visszautasítja, ezt hinni tisztán kaszinói felfogás…
b. Súlyt fektetünk arra, hogy a páholytagok a Benjámint nemcsak pro forma, hanem tényleg testi-lelki jó barátjukká fogadják és ennélfogva indokolt, hogy az új tag minden egyes t. igaz szeretetével és hozzájárulásával jusson az intim körbe. Nem lehet kivánni egyik t.-től sem, hogy a jövevénnyel benső viszonyt tartson fenn, holott neki az illető egyénisége, vagy családi élete nem tetszik és érett megfontolás után társaságába valónak őt nem tartja. Ezen alapelv figyelmen kívül hagyása csak az elégedetlenséget szítja a páholyban, már pedig a régi tt. zavartalan barátsága fontosabb, mint az új tagok befogadása.
Minden keresőt előzetesen, profán asztal mellett a páholy minden egyes tagja ismerjen meg és tartozzék is nyilatkozni annak felvétele fölött, azaz minden páholytag egyaránt legyen felelős a felvételekért és ezzel az utólagos rekriminációk egyszer és mindenkorra lehetetlenné tétessenek.
A belső egyetértés érdekében azonban kimondjuk egyszer s mindenkorra, hogy egyetlen vétónak okvetlenül a kereső elutasítását kell maga után vonnia.
c. A felvételeknél a páholytagok profán foglalkozásának különféleségére kellő figyelmet fordítunk, hogy bizonyos foglalkozási ág – a többi tagokéhoz arányítva – feltűnő túlsúlyba ne jöjjön.
d. Ugyanez legyen a keresők vallásánál is mérvadó. Bár ugyanis a szksség tagjainak vallását nem tekinti, hanem csupán azok egyéni értékét, mégis sok szempontból üdvösnek tartjuk hogy ez irányban is a kellő arány betartassék.
e. Fontosnak tartjuk, hogy 30 éven alul csak kivételesen, különös qualifikációk mellett bocsássunk be jelentkezőket a szövetségbe. A tagoktól ugyanis bizonyos megállapodottságot kívánunk, ennélfogva luftonoknak felvételétől is lehetőleg tartózkodni fogunk.
2. A páholy-tisztségek a klikk-rendszer, az örökös tisztségek adományozása mellőzendők. Hívei vagyunk a váltógazdaságnak, mely új erőket szabadít fel és frissebb vérkeringést visz a páholyba. Minden tisztséget a tt. erre hivatott elemei – évenként felváltva – elfogadni kötelesek. A főmesteri tisztség sem tartható tovább egy kézben rendszerint két évnél.
3. Administratív teendők. A legtöbb páholy idejének jó részét adminisztratív szószaporítással tölti el. Kimondjuk ennélfogva, hogy a kisebb adminisztratív munkák, kölönösen pedig azok melyek a páholy-vezetési ügyeknek maguktól érthető folyományai, a nyílt munkák keretéből kizárandók. Csakis a fontosabb hasonló ügyek hozhatók kellő rövidséggel, a dolognak meritumát előadva, a plénum elé, a többi folyó ügyek elintézése a tisztikar, a külön értekezletek és szakbizottságok feladata.
4. A páholy-munkák tehát igazán hasznos, szksi tevékenységgel töltendők ki és azoknak úgy külső, előkelő formájára, mint belső élvezetes tartalmára és magas színvonalára a legkiválóbb figyelem fordítandó.
E végből kimondjuk, hogy:
a. A napi élet hullámai által felvetett gyakorlati kérdéseknek, a világszerte megindult és félreismert társadalmi evolució elveinek szksi szempontból történő kifejtését állandóan napirenden tartjuk, még pedig úgy, hogy nemcsak a felolvasások érdekfeszítő, tanulságos voltára, hanem főleg a gyakorlati megvalósításra fordítunk különös figyelmet.
b. Az ily felolvasások révén kivitelre elfogadott indítványok részletes kidolgozás végett a páholynak arra leginkább hivatott tagjai közt kiosztandók és minden lépés megtörténjék arra, hogy az indítványok végre is hajtassanak, vagyis: hogy a theoriából lehetőleg mindig valóság legyen.
c. A szisztematikus munka-felosztás és a munka-anyag kellő megválasztása érdekében az irodalmi bizottság lehetőleg nagyobb időközökre előzetes programmot állít össze: segítségül véve erre esetleg a más páholyok munka-anyagát is.
5. Összeműködés a többi páholyokkal. A. A páholyok együttműködésének kérdésénél önkénytelenül a németek nagy taktikusának jelszava: „Getrennt marschiren und vereint schlagen” jut eszünkbe. Páholyaink közt – sajnos – hiányzik a folytonos, szorosabb kapocs, nem vagyunk állandóan tájékozva a t.-műhelyek tevékenységéről. Be akarjuk ennélfogva hozni a külföldön dívó kötelező páholyközi sűrűbb izenetváltást a munkálatok minden fázisára vonatkozólag. aa. Elérjük ezáltal, hogy a testvérek látogatása a páholyokban gyakoribb lesz, minthogy vannak mindig kérdések szőnyegen, melyek a többi páholybeli t.-t is közelebbről érdeklik.
B. Vannak továbbá kérdések, melyeknek eldöntése a szksség összességére nézve fontossággal bírnak. Ennélfogva keresni fogjuk az alkalmat, hogy legalább a fővárosi páholyok tartsanak ily alkalmakra egyesített munkákat. Az évi nagygyűlésen kívül elgalább 2–3 ily együttes munkát kellene tartani minden munkaidényben, hol – hosszabb dikciók elkerülésével – röviden összefoglalnánk az egyes páholyok témáit.
6. Munka-vezetés, rituálé, alkotmány. a. A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy alkotmányát mindenkor szigorúan követni fogjuk, úgyszintén a szövetség ősi szertartását is a legnagyobb konzervativizmussal tiszteletben óhajtjuk tartani. Nem fogjuk tehát a páholy tisztikarának megengedni a rituálé egyes részeinek önkényes elhagyását. Ha nem is vagyunk a rideg formalizmus követői, de a másik végletbe sem fogunk jutni, hogy a szertartások egész folyama alatt – az ünnepélyesség csorbításával – a kaszinói, vagy parlamenti stílust tegyük uralkodóvá.
b. Munkálatok alatt – az előadó és a főm. kivételével – hosszú fejtegetésekbe senki sem bocsátkozhatik. A szőnyegen levő tárgyakhoz páholytagok angol szokás szerint csak röviden, velősen, minden fölösleges frázis mellőzésével szólhatnak hozzá. Határozottan kiküszöbölendő tehát a legtöbb páholy ama szokása, hogy egy-egy tag nagyszabású dikciókkal az esték jó részét lefoglalja magának.
Terveink kiviteléhez vissza akarjuk hódítani szövetségünknek azon érdemekben gazdag, fedezett testvéreinket is, kik az utolsó decenniumokban férfias munkával, törhetetlen kitartással elősegítették a magyar szabadkőművesség aranykorát és diadalra juttatták hazánkban a valódi liberálizmus lobogóját.
Budapest, kel. 0902. Május 31-én.
Az alapító tt...
Dr. Admeto Géza s. k. Barakovich János s. k. Follinusz Emil s. k. Igmándy Mihály s. k. Kalmár Jakab s. k. Marx Ferenc s. k. Pollák Manó s. k. Szalay Pál s. k. Szerencs János s. k. Willóner Zoltán s. k.
Jegyzetek
1. Berényi Zsuzsanna Ágnes: Miskolc és környéke szabadkőmű-
ves
páholyneveinek vizsgálata. Az V. Magyar Névtudományi
Konferencia
előadásai, Miskolc, 1995. aug. 28–30. II. k. 593–
599. l. Vissza a szöveghez
2. Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szabadkőművesi páholyneveink
1991-ig.
Magyar Névtani Dolgozatok 114. Bp., 1992.
3. Országos Levéltár (a
továbbiakban OL) P 1118 „Madách” pá-
holy 8. t.
II. cs. 5. l. A levél teljes szövege a következő:
„»Madách« ř
Szer... barátom és tv...em!
Egyelőre
teljes diszkréczió kikötése mellett hozom öröm-
mel
tudomásodra, hogy Igmándy Mihály tv...nek
sikerült ter-
vünknek
Szerencs
János tv...t, a Könyv...Kálm... ř
tagja prof... fog-
lalk... nézve a főrendiház főtitkárát megnyernie.
Szerencs
tv... csatlakozása hozzánk már magában
véve kész
programm és
most már komolyen hozzáfoghatunk ř-unk
szer-
vezéséhez.
Szerencs
tv... kiszemelt főm...ünk, meg akar mindnyájunk-
kal
ismerkedni.
E
végből szeretettel felkérlek Benneteket, hogy Csütörtö-
kön, f. hó
22-én este pontban 1/28 órakor – lehetőleg már va-
csora után,
mindnyájan alapító tv...
okvetlenül legyetek együtt
az Eskü-uti
Belvárosi Kávéház földszinti helyiségében, hogy
onnan
testületileg felmenjünk Szerencs tv...nek a
Klotild palo-
tában levő
lakására.
Szerencs
tv...nél megállapítjuk řunk végleges munkaprog-
rammját
kinyomtatás végett és esetleg már ki is tűzhetjük az
alk... 93 §-ban előirt alapít...-munka
napját, a mi nem zárja ki,
hogy a
munka-engedély megadása esetén (alk... 99 §)
Szep-
temberbe
kezdjünk dolgozni.
Első
látogatásról lévén szó, öltözék egyformasága érdeké-
ben ajánlom
a fekete jaquettet vagy redingot és kis fekete
nyakcsokrot.
Elvárom, hogy mind együtt leszünk.
Kelt Bpest 0902 május 17.
Szerető tv...ed
Szalay Pál
Jegyzet
Azon
alap...ttv...,
kik esetleg még nem intézkedtek eddig
régi ř-ukban elbocsátásuk iránt, el nem
mulasszák e lépést
nyomban
megtenni. Hivatkozzatok csak az alk... 20§ 2ik
be-
kezdésére
és a fed... nyomban megadatik, mert ř-alapít...ról
van [szó].
A szünidők előtt állunk, egy napot se mulasszatok
el.”
A
szövegben szereplő „fed.” „fedezést” rövidít. Ez a pá-
holyból
történő szabályszerű kilépést jelenti. Vissza a szöveghez
4. OL P 1118 „Madách” páholy 1. t. 1. cs. 1. l.
5. OL P 1118 Építészeti Rajz 1902. október 27.
6. OL P 1118 „Madách” páholy 8. t. 11.
7. A szertartásos
összejövetel végén egy erre a célra használatos
zsákot hordanak
körbe azért, hogy a jelenlevők papírra Írt ja-
vaslataikat
beledobják. Ez az „indítványzsák”. Ugyancsak az
összejövetel
végén szokták a perselyt körbehordozni azért,
hogy pénzt
gyűjtsenek. Legtöbbször a meghalt szabadkőműve-
sek
özvegyeit támogatják ezzel a gyűjtött összeggel, ezért ne-
vezik a
perselyt „özvegyperselynek”.
8. OL P 1118 „Madách” páholy 1. t. 1. cs. 82–83. l.
9. „Érdemes főmester”,
„Szeretett testvérek” belső használatú rö-
vidítése.
Ezek állandó jelzők. Vissza a szöveghez
10. „szabadkőművesi” belső használatú rövidítése.
11. „Páholy” belső használatú rövidítése.
12. OL P 1118 „Madách” páholy 1. t. 1. cs.
13. „Testvéri szeretettel
üdvözöllek az előttünk szent számokban”
belső
használatú rövidítése.
14. „Törvényes és
tökéletes” páholy belső használatú rövidítése.
Azt
jelenti, hogy a szabadkőművesi előírásoknak megfelel a
páholy.
15. „érdemes testvérpáholy” belső használatú rövidítése.
16. „testvéreket” belső
használatú rövidítése, egyes számban „test-
vért”. A
szabadkőművesek egymást testvérnek tekintik, és így
is
szólítják.
17. Nemcsak az irodalmi,
de más összejövetelek, sőt az egész pá-
holyélet
szellemi irányító testülete a páholyon belül.
18. OL P 1118 „Madách” páholy 13. t. 2. l.
19. OL P 1118 „Madách” páholy 13. t. 22. l.
20. OL P 1118 „Madách” páholy 5. t. 11. cs. 9., 10. l.
21. OL P 1118 „Madách” páholy 5. t. 11. cs. 310., 311. l.
22. OL P 1118 „Madách” páholy 8. t. 11. cs. 125. l. Vissza a szöveghez
23. OL P 1118 „Madách” páholy 8. t. 11. cs. 154. l.
24. OL P 1118 „Madách” páholy 3. t. Jegyzőkönyvek.
25. „törvényes és
tökéletes” páholy belső használatú rövidítése.
26. A
szertartásos szabadkőművesi összejövetelek helye.
27. A szertartásos
összejövetelek után szokásos fehér asztal mellett
történő
összejövetelek belső használatú elnevezése.
28. OL P 1118 „Madách” páholy 8. t. 11. cs. 62. l.
29. OL P 1118 „Madách” páholy 8. t. 11. cs. 97. l.
30. „A
Világegyetem Nagy Építőmestere Dicsőségére” belső hasz-
nálatra
szolgáló rövidítése. Ez az állandósult kifejezés Isten
megjelölésére
szolgál.
31. Az évszámok jelölésére belső használatban ezt alkalmazzák.
32. OL P 1118 „Madách” páholy 8. t. 11. cs. 23. l.
33. OL P 1118 „Madách” páholy 8. t. 11. cs. 157. l.
34. OL P 1118 „Madách” páholy 8. t. 11. cs. 201. l.
35. OL P 1118 „Madách” páholy 8. t. 11. cs.
36. , OL P 1118 „Madách” páholy 8. t. 11. cs. 243. l.
37. OL P 1118 „Madách” páholy 8. t. 11. cs. 302. l.
38. „özvegypersely” belső használatú rövidítése, lásd: 7. jegyzet.
39. OL P 1118 „Madách” páholy 8. t. 1. cs. 906. l.
40. OL P 1118 „Madách” páholy 2. t. 11. cs. 1911. titkári jelentés.
41. OL P 1118 „Madách” páholy 1. t. 1. cs.
42. OL P 1118 „Madách” páholy 1. cs. 361. l. Vissza a szöveghez