Jegyzetek
1. A szövegközléseket ld. II. Madách Szimpózium kötete, Salgótarján–Bp.
1996., 87–92. l., ill. VIII. Szimpózium kötete,
121–144. l. Vissza a szöveghez
2. Sík Sándor: Az ember tragédiájának értelme c. értekezése
a 71– 90. lapon, A Váci Múzeumegyesület évkönyve az 1911. esztendőről
c. kiadványban jelent meg. (Kiadó: Dercsényi Dezső
vállalata Pestvidéki Nyomda Vác, 1912. Szerkesztette Kisparti János titkár.)
Vissza
a szöveghez
3. Az eddig említettek mellett dr. Tragor
Ignác: Petőfi és Vác, valamint Mikszáth és Vác, továbbá dr. Gergely Mihály: Valami Petőfiről c. előadását közölte a könyv. Vissza a
szöveghez
4. Szerepel a kötetben Schandl Miklós
elnöki megnyitója, valamint a titkár beszámolója az 1911-es tevékenységről és
az egyesület zárszámadása is. A beszámoló közli az egyesület tagjainak
névsorát is, a váci tanárok, orvosok, kereskedők mellett jónéhány
budapesti név is van, de van tagja az egyesületnek Boszniából (!) is (Fucskó József bányaigazgató, Kissejlak).
Vissza
a szöveghez
A Madách Hírlelője címmel elhíresült felhívást (levelet?) tehát Szabó József mutatta be és jelentette meg másodszor az Irodalomtörténet 1975. 3. sz. 787–789. lapján. (Radó György életrajzi krónikájában téves adat áll a 154. oldalon: tévedésből az ugyanilyen című későbbi cikk, Rusvay Tibornak az It-ben 1979. 2. sz. 427– 432. lapján megjelent, a levél megtalált kéziratát és a váci évkönyvben megjelent szövegváltozatát összevető cikk adatai szerepelnek Szabó írásaként.) Véleményem szerint az írásnak helyet kellene találni a Madách-levelezést publikáló kiadványokban is. Vissza a szöveghez
6. A teljes Madách-műsor a két előadás mellett a következő volt: Záborszky Árpád Madách-verseket, Lexa
Károly Tragédia-részleteket mutatott be, s egy vonósnégyes előadta Bach: Air c. művét. Vissza a szöveghez
7. A tanulmányt ld. a 77–89. lapon. (V. Madách Szimpózium, Bp.– Balassagyarmat,
1998, Madách Könyvtár 11. kötet). Máté Zsuzsanna ebben az írásában a Sík Sándor-i életmű minden Madáchcsal foglalkozó írását
bemutatja és értékeli, az itt közölt tanulmány kivételével. Sík Sándornak ez
az ifjúkori munkája, a fiatal tanár Tragédia-képének első megfogalmazása
lényegesen nem változik később, legfeljebb elmélyül, s árnyaltabbá válik az
életmű további darabjaiban.