MELLÉKLET

(Mutatványok a Tragédia főszövegéből, szövegváltozataiból és a vázlatlap leírásából)

 

MADÁCH IMRE

 

Az ember tragédiája

 

DRÁMAI KÖLTEMÉNY

 

ELSŐ SZÍN

 

(A mennyekben. Az Úr dicstől környezetten trónján. Angyalok serege tér­den. A négy főangyal a trón mellett áll. Nagy fényesség.)

 

    ANGYALOK KARA

       Dicsőség a magasban Istenünknek,

       Dicsérje őt a föld és a nagy ég,

       Ki egy szavával híva létre mindent,

       S pillantásától függ ismét a vég.

   5      Ő az erő, tudás, gyönyör egésze,

       Részünk csak az árny, mellyet ránk vetett,

       Imádjuk őt a végtelen kegyért, hogy

       Fényében illy osztályrészt engedett.

       Megtestesült az örökös nagy eszme,

 10      Im, a teremtés béfejezve már,

       S az Úr mindentől, mit lehelni enged,

       Méltó adót szent zsámolyára vár.

    AZ ÚR

       Be van fejezve a nagy mű, igen.

       A gép forog, az alkotó pihen.

 15      Évmilliókig eljár tengelyén,

       Mig egy kerékfogát ujítni kell.

       Fel hát, világim véd-nemtői, fel,

       Kezdjétek végtelen pályátokat.

       Gyönyörködjem még egyszer bennetek,

 20      Amint elzúgtok lábaim alatt.

(A csillagok védszellemei különböző nagyságú, színű, egyes, kettes csil­laggömböket, üstökösöket és ködcsillagokat görgetve rohannak el a trón előtt. Szférák zenéje halkan.)

    ANGYALOK KARA

       Milyen büszke láng-golyó jő

 

* * *

 

NEGYEDIK SZÍN

 

    ÁDÁM

                  Jobb mester valál te,

       Mert megtanítál a jajt hallanom. –

       Ne halljam többé. – Ím, legyen szabad

       A szolganép. Mit is ér a dicsőség,

  695   Mit egy személyben ér utól az ember

       Milljók vesztével és milljók jajával,

       Kikben szintén az az ember lehel;

       Milljószor érzem a kínt, egyszer a kéjt.

    LUCIFER

       Ah, fáraó, rajongsz; hisz a tömeg

  700   A végzet arra ítélt állata,

       Mely minden rendnek malmán húzni fog,

       Mert arra van teremtve. Már ma mentsd fel:

       Amit te eldobsz, ő meg nem nyeri,

       És új urat keres holnap magának.

  705   Vagy azt hiszed, hogy ülhetnél nyakán,

       Ha a gazdának szükségét nem érzi?

       Ha kebelében öntudat lakik?

    ÁDÁM

       Miért jajgat hát, mintha fájna néki

       A szolgaság?

    LUCIFER

                      Fáj, bár nem tudja, mi.

  710   Mert minden ember uralomra vágy,

       Ez érzet az, s nem a testvériség,

       Mi a szabadság zászlajához űzi

       A nagy tömeget – ámbár öntudattá

       Nem ébred benne, és csak sejtelemkint

  715   Zaklatja minden olyasért, mi új,

       S mi tagadása a már meglevőnek;

       Abban remélvén testesülve látni

       A boldogságról képzett álmait.

       Pedig mély tenger a nép: bármi napfény

  720   Sem hatja át tömét; sötét leend az,

       Csak a hullám ragyog, mit színe fölvet,

       És mely hullám esetleg épp te vagy.

    ÁDÁM

       S mért éppen én?

    LUCIFER

                          Vagy más, veled rokon,

       Kiben tudattá vált a népi ösztön,

  725   S ki a szabadság bámult bajnokául

       Fényes helyedre tolakodni mer.

       Mig a tömeg, nem nyerve semmit is,

       Nevet cserél, a gazda megmarad.

 

* * *


MADÁCH IMRE

 

Az ember tragédiája

 

Szövegváltozatok

 

Rövidítések:

 

K    kézirat. Fakszimile kiadása: Akadémiai Kiadó, Bp. 1973.  Gon­dozta: Horváth Károly.

1861  Az ember tragédiája első kiadásának szövege. (Pest, kiadta a Kis­faludy Társaság, Emich Gusztáv akadémiai nyomdász, MDCCCLXI.)

1863 Az ember tragédiája második kiadásának szövege. (2., te­te­me­sen jav. kiadás. Pest, Emich Gusztáv. MDCCCLXIII.)

M jav.   Madách Imre javítása a kéziraton.

A jav.    Arany János javítása. A rövidítéssel csak a K-on is nyomon kö­vethető Arany-javításokat jelöljük.

A        Arany János megjegyzései 1861. okt. 21-i levelének mellék­le­tén.

M       Madách válasza Arany megjegyzéseire, 1861. nov. 2-ai le­ve­lé­ből.

Sz      Szász Károly 1862. okt. 6-i leveléhez mellékelt megjegyzései  alap­ján tett javítások.

T        1924    Az ember tragédiája első kritikai szövegkiadása. Sajtó alá  rendezte Tolnai Vilmos. 2., jav. és bővített kiadás. Budapest, 1924.

KF 1989   Madách Imre válogatott művei c. „kritikai igényű” kia­dá­sának Tragédia-szövege. A szöveget gondozta, a jegyzeteket ösz­sze­állította Kerényi Ferenc. (A többi Madách-mű gondozója Horváth Ká­roly volt.) - Bp. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1989.

sh       sajtóhiba.

áth. áthúzva.

<Ádám>    Ha a kéziratban a szerző áthúzott, vagy átírt szövege olvasható, a szavakat dőlt betűvel ékzárójelben közöljük.

 

87


<....>    Az olvashatatlan áthúzást, átírást pontokkal jelöljük.

[    ]      A szövegváltozatok gondozójának megjegyzése.

 

[A szövegváltozatokat, variánsokat dőlt betűvel közöljük. Nem tün­tet­jük fel  azon helyesírási javításokat, melyek nem változtattak a szö­ve­gen, és verstani értelemben is közömbösek (Pl. cz helyett c, az apo­sztrófok a névelőnél, pl. a', a vonatkozó névmások egybeírását: a ki helyett aki, a K-ban ki nem javított különírt igekötős igéket, össze­tett szavakat, amelyeket 1861-től jó helyesírással közölnek a kia­dá­sok, végül a kettős mássalhangzók hosszú – hoszszú – alakjának négy­betűs formáját.) Szövegváltozatnak számít viszont a verselést fel­borító helyesírási változtatás, pl. ílyen vagy illyen helyett az ilyen stb.]

 

    * * *

 

A főszöveg változatai,

 

a K, az 1861. és 1863. évi, M életében megjelenő kiadások, valamint Tolnai 1924. évi és Kerényi Ferenc 1989. évi kiadásának figyelembe vételével

 

 

[Címlap:]  K: Az ember trag<oe>édiája.

           Drámai költemény.

           [T 1924 elhagyja a műfajmegjelölést.]

           <1860>

 

 

ELSŐ SZÍN

 

K: Első <I> [majd áth. szintén:] <1> szín.

[1861-ben, 1863-ban, T 1924-ben marad a színek jelölése betűvel, vé­gén ponttal, a későbbi kiadások a címekre érvényes helyesírást al­kal­mazzák, mint fsz-ünk.]

 

   1      K, 1861: istenemnek,        

       A:  Ez em nagyon személyes, erőlteti a hangot: s a mérték mi­att látszik betoldva lenni.           

       Sz: istenemnek helyett jobb volna: istenünknek: mert az an­gya­lok kara énekli.

       1863, T 1924: istenünknek,

       KF 1989: Istenünknek,

   5

   6      A: „Részünk csak az árny” s alább: „Fényében ily osztály részt...” Ellentmondásnak látszik, hacsak úgy nem vesszük, hogy az árny része a fénynek. Lehet talán így is.

   7      A:  ez a hogy kivált  (fontos végen) lyrában, sorvégen rosz. Nem lehetne segítni rajta?

   8 K, KF 1989: illy   

       1861, 1863, T 1924: Fényében íly

   9      K, KF 1989: Megtestesűlt    

       1861, 1863, T 1924: Megtestesült 

       [Ha a verselést nem módosítja, KF 1989 felfogásával szemben a mai helyesírású változatot vettük fel fsz-ünkbe. A jambus hosszú szó­tagja nemcsak hosszú magánhangzóval, de a szótagot záró két más­salhangzóval (zárt szótag) is létrejöhet. A sor utolsó szótagja pót­ló­nyúlást kap, az ilyen esetekben is mindig a mai helyesírású alak mel­lett döntöttünk. Ezek a korszerűsítések, különösen az -ul, -ül ige­kép­ző és határozórag esetében, igen gyakoriak, KF 1989 szövegéhez ké­pest több mint 250 sor változik fsz-ünkben.]

  10 K és 1861:  béfejezve áll,  

       Sz: jobb volna: - már; a rímért.    

       1863-tól: béfejezve már,

  11 K: úr      

       1861-től: Úr

  13 1863  sh: Be van befejezve

  14 K: <S úgy összevág minden, hogy azt hiszem>       

       A jav.:  A gép forog, az alkotó pihen.

  15 K: Év-milliókig <szépen elforog>   

       A jav.: Év-milliókig eljár tengelyén

  14–

  15 A: E sorokban az azt hiszem.. kissé furcsa: de az egész négy sor mesteremberes önelégültsége is komikai színben tűnik fel. Any­nyi­val inkább, mert a darab elején van, s első szava istennek. Nem le­hetne majesteticusabb hangúval cserélni föl? Rám oly hatást tett elő­ször, hogy félretettem a művet s csak Jámbor Pali sürgetésére vet­tem újra elő.     [Majesteticus: fenséges.]

  16 K:  újítni      

       1861-től: ujítni

  17     Sz: világim szokatlan, jobb: világom. [M nem változtatott.]

  20 után utasítás K: csillaggömbök-<kel>        

       M jav.: csillaggömböket   

       K: S<v>érák    

       A: „Svérák” (több helyen). Szférák, vagy sphaerák.  

       A jav.: Szférák

  21 K: Millyen, 1861: Mílyen,

       1863, T 1924, KF 1989:  Milyen.

 

* * *

 

A NEGYEDIK SZÍN-ből:

 

692 [A K 25. oldalát, a 692–725. sort, a sok áth., tintapaca, va­ka­rás miatt A újraírta, így a K 26. oldalán is ugyanezek a sorok sze­re­pel­nek, természetesen A kézírásával, tisztázatban, számos helyen ja­vít­va, megváltoztatva M  eredeti megfogalmazását.]

 693    K: [A sor a K-ban nehezen olvasható a tintapacák miatt, kü­lö­nö­sen a két mondat határán és a sor végén.]

 694    K: [A K-ban nehezen olvasható a tintapacák miatt a sor vége.]

 695

 696    K: Miljók vesztével és miljók     

       1861-től: Milljók vesztével és milljók

 697    K: <.....>  … <........>,      

       M jav.: Kikben.......   lehel,       

       [M a két szót vakarás után átírta, az eredetit nem tudtuk kiol­vas­ni.]

 698    K: Miljószor      

       1861-től: Milljószor

 699    K: Ah pháraó rajongsz, hisz          

       KF 1989: Ah, fáraó, rajongsz; hisz

 700    A: „A végezet elítélt állata” - Nehéz hang. Talán: „A végzés, a végzet arra ítélt állata” (a mit t.i. Ádám elmondott).              

       [Ettől a sortól a 725. sorig három szövegváltozat különíthető el markánsan. Van egy A-változat, az ősszöveg, többnyire vastagon át­húzva, egy B-változat, M javítása, s a külön lapra írt A jav., a C-vál­tozat. Ennek a 25 sornak a K-szövegváltozatait A, B, és C-sorként kü­lön feltüntetjük.]

       K, A-sor:  <Igába termett állat, már ma mentsd fel.>

       B-sor, M jav.: A végezet el ítélt állata, 

       C-sor, A jav.: A végzet arra ítélt állata,

 701    K, A-sor: <Amit te el vetsz, ő meg nem nyeri,>

       B-sor, M jav.: Melly bár mi rendnek malmán húzni fog  

       C-sor, A jav.: Mely minden rendnek

 702    K, A-sor: <És új urat keres holnap magának>.

       B-sor, M jav.: Mert arra van teremtve, márma menstd fel,

       C-sor, A jav.: teremtve. Már ma mentsd fel:

 703    K, A-sor: <Hogy is lehettél vólna te urává>

       B-sor, M jav.: Amit te el vetsz, ő meg nem nyeri

       C-sor, A jav.: A mit te eldobsz, ő meg nem nyeri,

       [KF 1989 mai helyesírás: Amit]

 704    K, A-sor: <Ha kebelében öntudat lakik,>

       B-sor, M jav.: És új urat keres holnap magának.

       [Ez a C-sor, A-jav. is.]

 705    K, A-sor: Vagy azt hiszed, hogy ülhetnél nyakán, 

       [Itt nincs M jav., s A jav.-a, tisztázata is ez lett.]

 706    K, A-sor: <És a> a gazdának szükségét nem érzi? -

       B-sor, M jav.: Ha a gazdának szükségét nem érzi? - 

       C-sor, A jav. [ugyanez, kötőjel nélkül]: érzi?

 707    K, A-sor:   [Először:] <Mély tenger a nép, már mit tégy vele>

       [Majd:] <Sohsem lesz fényes, a hullám csupán>

       [Majd:] <Mit színe fel vet s e hullám te vagy.>

       [A három kihúzott sor fölé írta M javítását:]       

       B-sor, M jav.: Ha kebelében öntudat lakik.

       [A C-sor, A jav. csak a mondatzáró kérdőjellel és kötőjellel tér el ettől:]     lakik? -

 708    K, A-sor: Miért jajgat hát, mint <hogy> ha fájna néki 

       [Ez a B-sor, M jav., s a C-sor is. ]

 709    K, A-sor: A szolgaság? / <Ép az ha nem jajongana>

       B-sor, M jav.: A szolgaság? /

                                 Fáj, bár nem tudja mi. 

       [C-sor, A jav.: a tudja szó után vessző.]

 710    K, A-sor: <Mutatná, hogy fel kell őt menteni.>

       B-sor, M jav.: Mert minden ember úralomra vágyik, 

       C-sor, A jav.: <ú>ralomra vágy,

       [Az ékezet áth. A jó jambus kedvéért vissza lehetne állítani a hosszú ú-val írt alakot, ám a maitól eltérő helyesírás egy kiadásba sem került be, így maradtunk a megszokott szóalaknál. ]                  

       Sz [710–718. sorról]: Mert minden... álmait, jobban helyén vol­na a következő színben, Miltiádész kísérleteivel szemben. 

       [M nem reagált a bírálatra.]

711 K, A-sor: <De így a végezés elítélt állata> 

       B-sor, M jav.: Ez érzet az, s nem testvériség,

       [C-sor, A jav.: a testvériség,]

 712    K, A-sor: <Melly minden rendnek malmán húzni fog. ->

       B-sor, M jav.: Mi a szabadság zászlajához üzi      

       C-sor, A jav.: űzi

 713    K, A-sor: <Mindenkiben van vágy uralomra>

       B-sor, M jav.: <De mert nem ébred tiszta öntudatra>  

       [Majd:]  M jav.: A nagy tömeget, ámbár öntudatra 

       C-sor, A jav.: A nagy tömeget -- ámbár öntudattá

 714    K, A-sor:  <Szabadságért is. Ez ami sovárog>

       B-sor, M jav.: <Soha a nagy tömegért sejtelemként>  

       [Majd:]  M jav.: Nem ébred benne, és csak sejtelemként

       C-sor, A jav.:  sejtelemkint

 715    K, A-sor: <A rabszolgában. Ám de a tömegben>

       B-sor, M jav.: Zaklatja azt mindenféle mi uj  

       C-sor, A jav.: Zaklatja minden olyasért, mi új,

 716    K, A-sor: <Határozott tudatra soha sem jő>

       B-sor, M jav.: S mi tagadása a már meglevőnek

       C-sor, A jav.:  meglevőnek;

 717    K, A-sor: <Csak űzi azt, minden felé mi új>

       B-sor, M jav.: Abban reménylvén testesülve látni 

       C-sor, A jav.: Abban remélvén testesűlve látni      

       K, 1861, 1863, T 1924, KF 1989:  testesűlve    

       [fsz]: testesülve   

       [Helyesírási korszerűsítés – magyarázatát ld. a 9. sor jegyze­té­nél!]

 718    K, A-sor: <S mi tagadása a már meglévőnek>

       B-sor, M jav.: A boldogságról képzett álmait.

       [Ez a C-sor, A jav. is.]

 719    K, A-sor: <Abban reménylve szép sejtelmeit>

       B-sor, M jav.: Pedig mély tenger a nép, bár mi napfény

       C-sor, A jav.:  nép: bármi

 720    K, A-sor: <A bóldogságról testesűlve látni, - >

       B-sor, M jav.: Nem hatja át tömét, sötét leend az, 

       C-sor, A jav.: Sem hatja át  <z>tömét; sötét leend az,

       [A a zömét szóalakot írta le először, majd a z-t átírta t-re.]

 721    K, A-sor: <De egynehány, ki lelkeddel rokon>

       B-sor, M jav.: Csak a hullám fényes, mit színe fel vet

       C-sor, A jav.:  Csak a hullám ragyog, mit színe fölvet,

 722    K, A-sor: <Élére áll határozott tudattal,>

       B-sor, M jav.: És melly hullám esetleg épp te vagy.

       C-sor, A jav.: És mely hullám

 723    K, A-sor:  <Mint a szabadság bámult bajnoka

                  Ezek lehetnek csak veszélyesek.>

       [M a két sort kihúzva egy fél sort írt csak a javításba:]

       B-sor, M jav.:  S mért épen én?

                          vagy más veled rokon

       [A tulajdonképp a 723. sor második felét képező Lucifer-válasz a K-ban a 724. áth. sor alá van javítva. Ez a  C-sor, A jav. is. KF 1989 mai helyesírással: éppen. Majd:]

       Vagy más, veled rokon,

 724    K, A-sor: <Reád, helyedre tolakodva bátran>

       B-sor, M jav.: <... . ...> Kiben tudattá <...> vált a népi ösztön,   

       [Olvashatatlan átírások, áthúzások.]

       C-sor, A jav.:  Kiben tudattá vált a népi ösztön,

 725    K, A-sor: S <...> a szabadság bámúlt bajnokáúl 

       [Ez a B-sor, M jav. is.]

       C-sor, A jav., 1861, 1863, T 1924, KF 1989:  S ki a szabadság bámult bajnokáúl    

        [Fsz]: bajnokául     

       [Helyesírási korszerűsítés - magyarázatát ld. a 9. sor jegyze­té­nél!]

 726    K: tolakod<va bátran>     

       A jav.: tolakodni mer.

 728    Sz: A gazda nem marad meg, hanem a szolgaság vagy azon ál­­lapot, mely szerint a gazda van. [M nem változtatott.]

 

 

Az ember tragédiájának

a kéziraton kívül fennmaradt egyetlen vázlatlapjáról

(részletek)

 

 

Az ember tragédiája kéziratán kívül fennmaradt egy vázlatlap, me­lyet fakszimilében is kiadott és bemutatott Kerényi Ferenc: Madách Im­re: „..írtam egy költeményt...” c. kiadványában. Az adott kézirat­lap nyomtatott változatát mi is közöljük, a szövegváltozatok jel­zése­i­nek segítségével, mint az egyetlen külön megtalált szövegváltozatot. (A Tragédia kéziratának szövegváltozataitól megkülönböztetendő, er­ről a vázlatlapról, mint kéziratlapról vagy K-lap-ról beszélünk ez­után.)

     A K-lap elő- és hátlapján több hasábban szerepel a szöveg, a ha­sá­bokat római számokkal jelöljük. Mivel M az adott jegyzetet való-
színűleg a dráma elkészültekor, s Szontagh Pálnak tartott fel­ol­va­sása előtt készítette (ld. a szövegben a szereplők közt a Guadet és az An­ge­lo Mihály nevet!), a dráma kézirata még ezután alakult át ab­ba a for­mába, amelyben majd Arany kezébe jut.  A K-lapon annyi szám van, hogy az általunk adott sorszámozást meg kell ettől kü­lön­böz­tet­nünk. Ezeket a számokat  [ ]-ben  közöljük: [1], [2], [3] stb. A K-lap ol­vasata véleményünk szerint a következő:

 

B.  Az előlapon, a „fejléc” alatt,  a színek felsorolása után négy hasá­bon a szereplők névsora:

 

  

[11] Személyek szereplők  <Égiek> <szereplők>        <Karok>             Néma személyek

[12] Egy agg eretnek               Az úr                         <Angyalok kara>    A csillagok véd

[13] Egy csontváz                   Gábor főangyal             <A>                    szellemei

[14] Helene Izaura komornája     Mihály----            Angyalok kara

[15]                                    Ráfáel ----                                                     Nymphák

[16] Rudolf császár               Lucifer                                                       Egyptusi rabszolgák

[17] 1-2-3-4ik udvaroncz        Ádám                                                   felügyelőik ---

[18]          ----                        Eva                                                        Phár kisérete

[19] Robespierre Guadet         Egy Cherub              Munkások                Luczia szolgálói

[20] Egy fiatal Marquis            A föld szelleme              rendőrök             Athénei nép

[21] Egy tiszt                       Egy egyptusi rab                 kéjhölgyek  ----       fegyveres

[22] Egy senqulotte            Kimon szolga                 <P>Zenészek           A <chárisok>

[23]  ----                           <Lucia> Milkiades        <Polgárok>        <A halál nemtője>

[24] Kepler egy tanítványa      <Kimon fia> fia             <Egy elitélt>            Gladiátorok római

[25]                                     1} Egy                                 phanster              fuvolások

[26] Egy bábjátékos                 2} athénei <polgár>           beliek            Tánczosnők

[27]                                     3} népből                                             Római rabszolgák

[28] Egy ibolyaárus kis lány         Crispus szabados -- 34                   Temetési kiséret

[29] Egy anya 50                     Tersites                                           Barbár harczosok

[30] Másik anya                       S<everus> polgár                              Lovagok

[31] Egy <polgár> leány           1ő demagóg                                      Keresztes vitézek

[32] 1ő Polgár lány                 2ik demagóg                                    Konstantinaplolyi nép

[33] 2ik detto                          1 Polgár                                               detto katonák

[34] Egy ékszerárus                 2ik Polgár                                        20 Eretnekek

[35] Egy korcsmáros               A halál nemtője                                   Barátok

[36]                                     Eros                                                Boszorkányok

[37]                                     A Charisok 23                                      <sértetek>

[38] 1-2-3ik munkás                Catulus kéjencz                                   Udvaronczok

[39] Egy kéjhölgy               Hippia}                                           Udvar hölgyek

[40] Egy katona                  Cluvia} kéjhölgyek                              Francia nép

[41] 1ő } mesterlegény           Péter apostol                                       Senquolottok

[42] 2ik} <Polgár>   11       Konstantinap. polgár                                 Ujonczok

[43] 1 koldús                        2ik detto  3ik  4ik                                           Convent tagok

[44] 2 koldús  64                 1ő <Egy>barát  2ik barát                           Londoni nép

[45]                                <...>Patriárcha   34

 

[Megjegyzések a fent közölt szöveghez:]

 

[11]        [A négy hasábban felsorolt szereplők csak első elképzelés­ként osztattak fel négy csoportba, az áthuzások utána az I., II. és III. osz­lopban a személyek (szereplők) felsorolása, a IV. oszlopban a né­ma személyek felsorolása van.]

 

III. [12] és [13] [Az áthúzás a szereplői csoport, a Karok kiiktatása mi­att.]

 

IV. [16] Egyptusi: [egyiptomi. Ugyanígy: II. 21. sor.]

 

I. [17] [M sajátos helyesírása a sorszámneveknél: 1ő, 2ik stb. A K-ban ezek az alakok mindenütt kihúzva. A K-lapon nagyon sok he­lyen így szerepel.]

I. [19] Guadet: [A girondei Guadet nevét M később Saint Just-re vál­­toztatta. Magyarázatát ld. a Párizsi szín 2364. sor szö­veg­vál­to­za­ta­inál!]

I. [22] és IV. [42] senqulotte: [A sans-culotte hibás helyesírása.]

 

II. [23] Milkiades: [Miltiádesz.]

 

III. [25] és [26] Egy phanster beliek: [Elírás: falanszterbeliekről van szó.]

 

II. [28] és [29] Crispus és Tersites:  [A latinosan írt görög nevek ma már Kriszposz és Therszitész alakban szerepelnek a kiadásokban.]

II. [30] Severus: [E név kimaradt a végső szövegből. A K-lap írásfor­má­ja bizonyítja, hogy Tersites neve került Severus helyére.]

 

IV. [32] Konstantinaplolyi: [Elírás. Konstantinápolyi.]

I. [33] és II. [43] detto: [Ugyanaz, vagyis 2. polgárlány, ill. 2., 3., 4. kon­­stantinápolyi polgár.]

IV. [43] Convent tagok: [A párizsi forradalmi nemzetgyűlés tag­jai.]

           

[A K-lapon a szereplők neve mellett álló számok bizonyítják, hogy a Tra­gédia soraihoz hasonlóan M igyekezett műve szereplőit is lajst­rom­ba venni és megszámolni. A számtani művelet sajátos sorrendje a következő: Kezdte a néma személyekkel, ez az Eretnekek sor előtt ál­ló 20-as számig 20 csoport - csak a csillagok védszellemei van két sor­ban egy csoport, az áthúzottakat pedig seholsem számolta be Ma­dách. A Barátoktól III. hasáb közepéig, a phalansterbeliekig foly­tat­va 14-gyel nő a néma személyek száma, ezt összegzi alatta a 34-es szám. A számolást az I. oszlopban folytatta, itt az Egy anyá-ig 17 sze­replő van, de valószínűleg M elszámolta magát: Robespierre és Gua­det nevét egymás mellett esetleg egynek látta. Ezért írja az anya ne­ve mellé az 50-es számot. 34+16=50. Az I. hasáb innen még 14 sze­replő, mint a 2. koldus neve mellett áll: 64 név eddig. A hát­ol­da­lon ez még 21 névvel gyarapodik, ezért olvasható az Egy eskimó ne­ve mellett a 85-ös szám. Külön számolandó a II. oszlop névsora: a Cha­risokig 23, az utolsó Patriarcháig 34 név, mint azt M a szereplők ne­ve mellé írta. Madách számításai szerint tehát művének 85+34= 119 szereplője, ill. néma szereplőcsoportja volt. Mint meg­ál­la­pí­tot­tuk: eggyel valószínűleg elszámolta magát, s nem vette figyelembe Ádám, Éva és Lucifer alakváltozatait, álombeli szerepeit sem külön.]

 

 

 Vissza