Árpás Károly

 

Hogyan tanítjuk Az ember tragédiáját egy

hatosztályos tantervi programban Szegeden, a Deák Ferenc Gimnázium és Iskolaszövetségben?

 

 

Mottó: „[123. o.] 1913. II. 21. [után] Új irány a népies nemzeti irodalom korában. Madách Im­re és a dráma... [124. o.] jan. 21. ... Herkules és De­ra­nieira Deianeira... [125. o.] Arany meg­kö­szö­ni a dicsőséget, melyet e mű irodalmunkra derí­te­ni hivatva van... az öngyilkosságtól... okt. 2. 5. 4?. 1913. II. 24. ... 1861 ... III. szín [{] ma­gán­tu­laj­don család... a szerető édes anya és a hűtlen fe­le­ség emlékéből fakadnak a mű nő alakjai... [126. o.] Lucifer: Amíg csokolódtok... Fel hát csa­táz­ni... [128. o.] Madách képzelő ereje nem áll arány­ban eszmei erejével, az Ember tragédiájában a költő nem éri utól a bölcsészt. A műben az em­be­riség műltja, jelene és jövője tárul föl előttünk s Ádám is mint ifjú, mint meglett férfi s mint agg sze­repel... Plato, Cassius, Michel Angelo, Luther [}] a XII. színben szereplő történelmi alakok... [128. o.] német (Dietre), szerb (Jovanovity) hol­land Wallis és orosz... 1913. II. 26.¹

 

Ismeretlen kollégám ennyi megjegyzéssel látta el tankönyvében azt a ta­nítandó anyagot, amelyre 2–5 nap juthatott. Az előadásomban az Is­ko­laszövetség² programját és tantervét, annak kialakítását mutatom be, s azt, hogy milyen képet alkothat Madáchról iskolánk negyedikes ta­nu­ló­ja.

Előzmények és háttér

 

Madáchot az utóbbi harminc-negyven évben nemcsak másként ta­ní­tot­ták, hanem máskor is. Ennek rövid számbavétele azért szükséges, mert fel­fogásunk szerint az is döntő lehet, hogy melyik évfolyam is­mer­ke­dik meg a Tragédiával. A tanított ismeret értékelésére (noha az igazi ki­hívást ez jelentette) nem térhetek ki.

     Az 1966 előtti tanterv éppen úgy a III. osztályban taníttatta Ma­dá­chot, mint az 1966-ban bevezetett.³ Az 1978-as reform⁴ a II. osztály vé­gére hozta előre. Az anyagot az 1988-as módosítás⁵ újra a III-ra tol­ta. (Mindez a négyosztályos képzésre vonatkozott.) Ám ekkor már ja­vá­ban dolgoztak a kísérleti programokon.

     A Kelemen Péter által kidolgozott és a Bánréti Zoltán-féle prog­ram­ba beágyazott irodalomtanítás⁶ ugyanúgy a II. évfolyam korosz­tá­lyát választja, mint a Németh László Gimnázium Munkaközössége ál­tal kimunkált tervezet.⁷ Mindkettő nyolcosztályos képzésben gon­dol­ko­dik.

     A négyosztályos koncepciót választók – Madocsai László,⁸ Ke­le­csé­nyi László⁹ és a Petőfi Sándor Gimnázium Munkaközössége¹⁰ – ak­kor is megmaradtak a III. osztályban tanítás mellett, ha ezt sikerült hu­mán-blokká formálni (lásd az aszódiakét). Az Elte Btk Mód­szer­ta­ni csoportjai által kínált 12 éves oktatási terv szintén a III. év­fo­lyam­nak megfelelő korosztályt tartja kellően érettnek a Tragédia be­fo­ga­dá­sá­ra.¹¹

 

 

Utam Madáchhoz

 

A négyosztályos képzésben 1982 óta veszek részt.¹² A tantervi elő­í­rá­sok­nak megfelelően dolgoztam ki az új iskolai programokat,¹³ még­pe­dig azon az alapon, hogy Madáchot a IV. osztályban kell is, lehet is ta­ní­tani. Nem ismerek ugyanis olyan pedagógiai és/vagy pszichológiai ér­vet, amely bizonyítaná, hogy a diákok májustól szeptemberig éret­teb­bekké válhatnának. A Tragédia a magyar romantika szerves kor­sza­kát zárja le, sőt lét- és társadalomfelfogásával egy olyan időszakot, amely Batsányitól Madáchig terjed. 1849-et meghatározó kor­szak­ha­tár­nak tekinteni már a legújabb történelmi korszakolások szerint is túl­zás. Az időbeosztás is mellettünk szól: ha a barokkot meg tudom ta­ní­ta­ni az I., Madáchot a II. és az avantgárdot a III. osztályban, akkor több idő jut a mai magyar irodalom tárgyalására!¹⁴ Ha csupán az előírt törzs­anyagot tanítom, akkor nemcsak a diákok túlterhelése csök­kent­he­tő, hanem a tömbösítés alkalmazásával és az ütemtervek diákkézbe adá­sával¹⁵ elérhetem, hogy a tananyag és a tanrend a diák számára is ter­vezhetővé válhat.

 

 

A Tragédia a hatosztályos programban

 

A hatosztályos program engedélyezett, kimunkált;¹⁶ beosztása nem­csak az érettségire, felvételire való felkészítést teszi lehetővé, hanem azok­nak is támasz, akik vagy más területen kívánnak tanulni vagy csak érett­ségizni akarnak. Madách tanítását azért helyeztük a IV. (10.) osz­tály­ba, mert elképzelésünk szerint¹⁷ az iskola utáni önképzés meg­ala­po­zásához szükséges időt csak így tudjuk biztosítani.

     A kötelező olvasmány „olvasottsági foka” a csökkentett kötelezők szá­ma miatt is javul – s jut idő „szövegközeli” olvasásra is. A tan­a­nyag és a követelmény egyezik, a ráfordítható óraszám sem kevesebb. Az egységes és megbontatlan romantika-kép nemcsak maradandóbb, de a megtakarított idő hatékonyabb felhasználását is eredményezi.

     A romantikára szánt 37 órából Madáchra és művére 4 jut. Az élet­rajz otthoni feladat. Az 1. órán érintjük a keletkezési körülményeket, majd a műfaji jellemzők számbavételével rátérünk a szerkezet tag­la­lá­sá­ra. Itt vesszük a keretszíneket is. A 2. órán az álomszínek közül a tör­téneti színeket kísérjük végig Párizsig. A 3. órán befejezzük az álom­színeket és értelmezzük a befejező szín jelentéseit. A 4. órán sort ke­rítünk azokra a kérdésekre, amelyek nem kerültek szóba a mű ér­tel­me­zése során, illetve utalunk a kiemelkedőbb magyarázatokra, va­la­mint Madách más műveire. (Mivel 36 tényleges tanítási héttel szá­mol­tam, ezért a tanév hosszabbodásával és a magyar órákat szerencsésen ki­kerülő tanítási szünetekkel nyerhető órákat itt is föl lehet használni bő­vítésre.)

     A következőkben szeretném bemutatni a tankönyvpótló jegyzet meg­felelő részét. Captatio benevolentiaként csupán a műfaj sajátos­sá­ga­ira és kötöttségeire hívom föl a figyelmet! Melléklet: részlet a tan­könyv­pótló jegyzetből.¹⁸

     Madách- és Tragédia-képünk nem teljes – nem is lehet másmilyen. A cél az, hogy érdeklődést keltsünk; s ez a kíváncsiság a teljesebb meg­ismerésre fogja sarkallni a tanulót. Gondunk, hogy nem tudjuk: ho­gyan lesz mindez beilleszthető a majdan zsinórmértékül szolgáló NAT anyagába.

 

 

Jegyzetek

 

1.                     In. Prónai Antal dr. kegyesrendi tanár: A magyar irodalom tör­té­nete. Olvasókönyvvel II. rész. A középiskolák VIII. osztálya számára. Bp., Szent-István-Társulat, 1911.; az első rész előlapján azonos kéz­írás­sal ceruzával: Révffy [?]; (a kiemelések tőlem – Á. K.)  Vissza a szöveghez

2.                     Az iskolaszövetségről bővebben: Árpás Károly: Magyartanítás a hatosztályos általános képzési tervű gimnáziumban. I. szegedi hat­osz­tályos konferencia, Szeged, DFG. 1994. 03. 05.; u. ő.: A hat­osz­tá­lyos általános képzési tervű gimnázium tantervi programja. Magyar iro­dalom tantárgy. (Deék F. G. és Iskolaszövetség – műhely) 1994. 04. 11. és Árpás Károly – Varga Magdolna: Egy iskolatípus és tantervi prog­ramjai – a szegedi Deák Ferenc Gimnázium és Iskolaszövetség I-III. (Kézirat, 1995.)

3.                     Lásd a Magyartanítás 1966-os számainak és Molnár János: Ta­nári kézikönyv a magyar irodalomm tanításához a gimnáziumok és a szak­középiskolák III. osztály számára. Bp., 1970. című munkájának vo­natkozó részeit.

4.                     A gimnáziumi nevelés és oktatás terve. Bp., 1978. Az irodalom ta­nítása körüli vitákat összefoglalja: Pála Károly (szerk.): Irányított iro­dalom. Tankönyvháború. Bp., 1991.

5.                     A  gimnáziumi nevelés és oktatás terve. Magyar irodalom. Az 1979-ben bevezetett tanterv korrekciója. Bp., 1988.

6.                     Kelemen Péter: Képességfejlesztő irodalomtanítás a 10–18 éves korosztály számára. In. Sipos Lajos (szerk.): Tantervek, prog­ra­mok a magyar nyelv és irodalom tanításához. Bp., 1991. 88. l.

7.                     Németh László Gimnázium Munkaközössége (Bp.): Anya­nyel­vi-művelődési-irodalmi program a nyolcosztályos gimnázium tanuló­i­nak. In. Sipos Lajos (szerk.): i. m. 142. l.  Vissza a szöveghez

8.                     Madocsai László: Irodalmi tanterv 10–18 éves tanulók szá­má­ra. In. Sipos Lajos (szerk.): i. m. 112. l.

9.                     Kelecsényi László: Emelt szintű magyar nyelv- és iroda­lom­ta­ní­tás – tanterv a 14–18 éves korosztály számára. In. Sipos Lajos (szerk.): i. m. 334. l.

10.                   Petőfi Sándor Gimnázium Munkaközössége (Aszód): Kísérleti tan­menet a humán tárgyak tantárgycsoportos oktatásához. In. Sipos La­jos (szerk.): i. m. 272. l.

11.                   Elte Btk [Módszertani szakcsoport]: Tanterv és program a ma­gyar nyelv és irodalom tanításához a 6–18 éves korosztály számára. In. Si­pos Lajos (szerk.): i. m. 492. l.

12.                   Madách tanítására vonatkozó elképzeléseimet több módon is össze­geztem: Egy lehetséges olvasat. Gondolatok Madách tanítása köz­ben. (Az 1987-es Madách pályázatra benyújtott dolgozat – kézirat) és A magyar irodalom tanítása a gimnázium II. osztályában. Óra­váz­la­tok és előadásjegyzetek (kézirat). Szeged, 1991.  Vissza a szöveghez

13.                   Árpás Károly: Az emelt szintű műszaki középiskola négyéves ta­ní­tási programja, tanmenete és ütemterve magyar irodalomból (kézirat – Vedres műhely). VIÉ Szki., Szeged, 1987.; u. ő.: A Deák Ferenc négy­osztályos általános képzési tervű és kéttannyelvű gimnázium mó­do­sított tantervi programja és ütemterve. Magyar rodalom (kézirat DFG Műhely). Szeged, 1990.

14.                   Árpás Károly – Varga Magdolna: Mire taníthat az irodalom? In. Studia Poetica 9. Szeged, 1990.

15.                   Árpás Károly: Egy tanítási módszer kísérleti tapasztalatai. In. u. ő.: Segédkönyv a hatosztályos általános képzési tervű gimnázium ma­gyar nyelv és irodalom tantárgyának tanításához. Tankönyvpótló jegy­zet, Szeged, DFG, 1994. 77–101. l.

16.                   A tanári segédkönyv mellett irodalomból taankönyvpótló jegy­zet készült I–V. osztályig (kiegészítő szöveggyűjteményekkel) – a  VI-os anyagot a Madocsai-könyvből tanulják majd –, nyelvtanból pedig az I., II., IV. a diákok kezében van, a többi egyelőre kéziratban.

17.                   Árpás Károly: Gondolatok a magyar nyelvtan tanításáról. (Elő­adás a Magyartanárok III. Országos  Konferenciáján.) In. Iro­da­lom­is­me­ret 1993. 3 sz.; u. ő.: Segédkönyv... Szeged, DFG, 1994. és Árpás Ká­roly – Varga Magdolna: Egy iskolatípus és tantervi programjai – a sze­gedi Deák Ferenc Gimnázium és Iskolaszövetség I–III. (Kézirat, 1995.)

18.                    Árpás Károly – Varga Magdolna: Irodalom IV. Tankönyvpótló jegy­zet a hatosztályos gimnázium negyedik osztályosainak. Szeged, DFG, 1995. 51–55. l.  Vissza a szöveghez

 

(Köszönöm a szegedi Deák Alapítvány segítségét!)

 

Melléklet

 

Árpás Károly – Varga Magdolna: Irodalom IV. Tankönyvpótló jegy­zet a hatosztályos gimnázium negyedik osztályosainak. Szeged, DFG, 1995. 51–55. l.

 

Madách Imre

 

(Alsó-Sztregova, 1823. január 21. – Alsó-Sztregova, 1864. október 5.)

 

*! Készíts részletes életrajzot! (A Horváth Károly,  Palágyi Menyhért, Ra­dó György és Riedl Frigyes monográfiák mellett a Matúra kiadás, a Ma­gyar Irodalmi Lexikon, az Új Magyar Irodalmi Lexikon adatait is hasz­náld!)

 

     Érdemes elgondolkozni azon, hogy az átlagosnál műveltebb mű­vész mikor és miért ír drámai költeményt. A „mikor” kutatása ugyan nem ad választ a „miért”-re, de kiindulási alapot igen. A romantika ked­velt műfajában a szerző a filozófiai, ideológiai, eszmetörténeti prob­lémákat vázolja föl, a többé-kevésbé mindenkit érdeklő és érintő nagy emberi kérdések egy bizonyos válaszát fogalmazza meg. <*Ke­ress példákat drámai költeményekre! Próbáld ezeket a keretjáték alap­ján tipologizálni!>

     Nem a kérdés és a válasz jellege művészi, hanem a kompozíció módja, az előforduló gondolatokat megszólaltató szereplők szerves szintézise és a befogadók megértést megkönnyítő, azokat meggyőző nyelvezet. Hogy az adott mű előadható-e, az nem fontos (bár mert mint átmeneti műfaj, ilyen kihívást is jelent: a Tragédiát 1883-ban mu­tat­ták be először).

     A „darabidő” – mert eszmékkel foglalkozik – fölveti a történelmi fej­lődés elvének problémáját. A műben legalább három nagy felfogás ke­veredik, alig megkülönböztethetően. Az első a keretjátékban (és az ún. keretszínekben: 1–3., 15.) a katolikus Madáchhoz kapcsolódik, a zsi­dó-keresztény történelemfelfogás teleologikus megfogalmazása: te­rem­tés – az ún. történeti színek (4–12.) –, amelyben legalább akkora sze­repe van Hegel filozófiájának, mint Kölcsey eszményi erkölcs­ta­ná­nak – ez pedig mintha Ádám felfogásához közeledne. A háromból ket­tő abban hasonlít, hogy a történelem mozgását valamiféle értelemben az eszmékből vezeti – de az egyik az isteni gondviselést, a másik az em­beri gondolkodást tekinti mozgatóerőnek. A harmadik viszont az anya­gi lét függvényeként határozza meg a társadalmi létet – le­egy­sze­rű­sítve ugyan, de ez alkalmas arra, hogy létrehozza a drámai köl­te­mény „gondolatmenetének dinamizmusát”. A történelemszemléletek össze­ütközése és összefonódása arra irányul, hogy bemutassa a nagy kér­dést és a válasz igazolását: van-e emberi fejlődés – amíg a földi vi­lá­gban lehet –, ez mennyiben függ az emberek gondolkodásától, s mennyi­ben azoktól az eszméktől, melyek őket cselekvésre késztetik. <*Ol­vasd el Sőtér István tanulmányát: Álom a történelemről! Hogyan kap­csolódik ez nézeteinkhez?>

     A mű problémaköre és értelmezésének lehetősége meghaladja a kö­zép­iskolás kereteket – lásd még szakirodalom –, ezért a vizs­gá­ló­dá­sun­kat le fogjuk szűkíteni (s amennyire lehet, a problémákat is egysze­rű­sít­jük).

 

 

A keretszínek I.

 

     A keretjátékban a vallásos világképbe helyeződik a kérdés: lehet-e bol­dog a bűnbeesés kísértésének ellentállni nem tudó ember, össze le­het-e egyeztetni a tudást a boldogság megvalósíthatóságával? Meg­je­gyez­zük, hogy a boldog szó a felvilágosodás kora óta szimbolikus je­len­tésű: a magánélet és a közélet harmonikus egységét jelenti – akár a val­lás háttérbe szorításával, akár annak kirekesztésével (Rousseau-tól He­gelig). Még egyszerűbben: az emberi tudás helyettesítheti-e az is­te­ni gondviselést (a reneszánsz óta élő filozófiai probléma). A keret­tör­té­net­re azért is szükség van, mert Lucifer szembefordulása és az em­ber­pár bűnbeesése nélkül nem „indul be” az emberi történelem. <*Keresd ki az indító keretszínekből, hogy Madách hol tér el a Bibliától! (Vé­le­mé­nyed szerint mi lehet ennek az oka?)> Nem szabad megfeledkezni ar­ról, hogy a darabban következő történelmi eseményekhez szükséges tu­dást és hitet („remény”) Lucifer adja, hogy a történelmet majd Lu­ci­fer mutatja be, s hogy Ádám tapasztalati gyarapodása a Lucifer nyúj­tot­ta ismeretekre épül! Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagy­ni, hogy a történeti színek eseményei „kísértetiesen” hasonlítanak az emberiség történelméhez, a mi történelmünkhöz: tehát a történelmi tu­dás és fejlődés mégiscsak valóság és nem álom!

 

 

Az álomszínek I.: a történeti színek

 

     A következőkben csak jelezzük, hogy milyen kérdéseket fogalmaz meg Madách. Minden színnél feladat, hogy idézetekkel támasszuk alá a jegyzet állításait! Ezek közül meg kell tanulni kívülről a tanár által ki­jelölt részeket!

4. (Egyiptom) a despotikus abszolutizmus żŞ a szabadság fo­gal­má­nak jelentkezése Ş megvalósításának vágya

5. (Athén) az ókori demokrácia egyik változata żŞ az anyagi lét kö­rül­ményeinek meghatározó szerepe Ş elfordulás a tömegektől az él­ve­zetekbe

6. (Róma) az ókori demokrácia másik változata żŞ új közösség-ér­zet, a kereszténység [a testvériség fogalma] Ş megvalósítani – ameny­nyi­re lehet – Isten országát

7. (Konstantinápoly) bizantinizmus és eretnekség [társadalmi jobbító szán­dék]: a hatalom determinálja a lelki életet żŞ a lelkiismeret sza­bad­sága Ş a gondolkodás szabadsága

8. (Prága 1.) az önmagát túlélt feudális abszolutizmus mindent meg­ron­tó hatalma żŞ új társadalom Ş akár gyors változással is (a ré­szeg­ség mámoros álma)

9. (Párizs) a polgári forradalmi („Egyenlőség, Szabadság, Test­vé­ri­ség”) diktatúra hatalmi torzulásai żŞ a magánélet és közélet har­mó­ni­ája (ébredés a részegség mámoros álmából)

10. (Prága 2.) a túlélt társadalom elbontandó (tehát nincs kiáb­rán­du­lás!!!) żŞ a lassú fejlődés elvének megfogalmazása (a francia gyors vál­tozás helyett az angol fokozatosság, párhuzamosan a fel­vi­lá­go­so­dás­sal) Ş mi lesz a következmény?

11. (London) a szabadversenyes kapitalizmus tőkealapon megvalósuló egyé­niségnyomorítása żŞ a polgári társadalom eszménye (a fel­vi­lá­go­sodás polgári utópiái és a kortárs kapitalizmus-kritikák) Ş meg kell vál­tozni, mert ebben a társadalomban egyedül az ifjúság és az érzések tisz­tasága lehet a kiindulási alap (lásd még: haláltánc-jelenet)

<*Hogyan változik a történeti színekben Ádám? És Éva? Miért pont azo­kat a történelmi szerepeket jelenítik meg? *Történelmi ismereteid és szakkönyvek alapján próbáld meg minél pontosabban meghatározni a színek időpontját! Hogyan használja föl Madách a történelmi ada­to­kat; mikor, mennyiben tér el tőlük? (Véleményed szerint mi lehet en­nek az eltérésnek a magyarázata?)>

 

 

Az álomszínek II.: a feltételezett jövő képei

 

     A lehetséges jövő fölvázolása (prognosztika) mindig a ren­del­ke­zés­re álló adatok függvénye. Fölösleges tehát és a m,egismerést defor­mál­ja, ha a következő színeket, vagy azok bármelyikét a „megismert meg­va­lósult jövővel” (az 1860-tól napjainkig tartó eseményekkel) vetjük össze. Itt inkább a kompozíció lehet a segítségünkre.

12. (a „falanszter”) a tudomány irányította társadalom végső válasz a ter­mészeti körülmények megváltozására – egyben bebizonyosul az em­be­ri tudomány végessége (ellentétben a Prága 1., 2-vel) żŞ az egész em­beri lényeg (London optimista vége) elvesztése Ş a fejlődés elvi tisz­tázása

13. (az „űr”) a nézetek földi determinációja żŞ a földi fejlődés le­het­sé­ges Ş szembefordulás a természeti meghatározottsággal

14. (az „eszkimó”) a természeti deformáció ugyanúgy lealacsonyít, mint a társadalmi Ş fel kell ébredni!

 

 

A keretszínek II.: 15. szín

 

     A fejlődési ív lezárult, az elkezdődött álom véget ért: ismét a har­ma­dik színben vagyunk. Két kérdésnek kell eldőlnie: sikerült-e Lucifer

ter­ve, és mit kezd az ember a történelemmel. A végső megrontás – az ön­gyilkosság (kilépés a történelemből) – nem sikerül: Éva anyasága az er­kölcsi felelősségérzetet állítja előtérbe a tudás helyett, és a meg­vál­tás ígéretét az ördögi kiábrándulás, reményvesztettség állapotában. Az Úr szavai filozófiai szinten (ezért a konkrétumok hiánya) fogalmazzák meg az emberi történelem esélyeit, amelyhez az emberpár elnyeri a jó tu­dásának esélyét is, és megkapja az isteni reményt. Az emberpár csak együtt képes a jóra, de nem kapja kézhez, hanem küzdenie kell érte – a vá­lasztások (itt van Lucifer útja is) labirintusában.

     Madách visszafogja önmagát, nem erősíti érvelését az Úr szavaival, de a Trafgédia kicsengése optimista: a jövő társadalom érdekében min­dig próbálkozni kell meglelni a helyes utat, és küzdeni kell annak meg­va­lósításáért.

 

 

A Tragédia kérdéseiről

 

     Csak föltesszük a kérdéseket – neked kell idézeteket találnod rájuk vá­laszként: a történelmi fejlődés kérdése; az egyén és a történelem vi­szo­nya; az egyén és a hatalom viszonya; a tömeg és a nép különbsége; a nagy ember és a tömeg/a nép viszonya; a férfi és a nő kapcsolata; a fér­fi felelősségérzete; a nő felelőssége; az élet és a halál értéke; az er­köl­csi értékek és a történelem viszonya; a lét természeti meg­ha­tá­ro­zott­sága; a lét társadalmi meghatározottsága; a szabad akarat kérdése; a jog kérdései; a vallás és az egyház kérdései; az államhatalom kér­dé­sei; a tudomány és a lét viszonya; az emberi lét kérdései. (*Magad is te­hetsz fel kérdéseket – vitasd meg azokat is, illetve a fenti kérdésekre adott válaszaidat is!)

     Már a bemutatkozásnál az a vád érte a szerzőt, hogy Goethe-epi­gon, illetve hogy a jövőt elfogultan festi (Erdélyi János és mások vé­le­mé­nye). Ám a napjainkig tartó és most is folyó Madách-kutatás Arany vé­leményét igazolja: „Az »Ember Tragoediája« úgy conceptioban, mint compositioban igen jeles mű. Csak itt-ott a verselésben – meg a nyelv­ben találok némi nehézkességet, különösen a lyrai részek nem elég zengők. De így is, a mint van, egy kevés külsimítással irodalmunk leg­jelesb termékei közt foglalhat helyet...” ([kiemelés tőlünk – sz.] Arany János Madách Imrének 1861. szept. 12-i leveléből).

 

 

Az „egykönyvű” író

 

     A köztudat úgy tartja, hogy Madách a Tragédia szerzője – és leg­föl­jebb tud arról, hogy írt egy Mózes című tragédiát is, amelyben újabb ol­dalról közelíti meg korának kérdéseit. (Madách ezért nem sikeres drá­maíró, bár számos darabot írt: soha nem a színpadi hatást vette ala­pul.) A drámai munkák közül meg kell említenünk A civilizátort, me­lyet a Tragédiával egyidőben írt – Arisztophanész modorában – és a nagy ígéretként töredékben maradt Tündérálom drámai költeményét. Ver­sei, elbeszélései mellett esszéi is jelentősek – a kíváncsi olvasó mind­ezt megtalálhatja a Halász Gábor gondozta Összes művekben, egy részét pedig a Magyar Remekírók sorozat válogatásában. <*Ol­vass más Madách-műveket, és keress olyan motívumokat, amelyek meg­fogalmazódnak a Tragédiában!>