Előszó
2004. okt. 1-jén új helyszínen, Csesztvén kezdődött a XII. Madách Szimpózium délelőtti ülésszaka, majd délután Balassagyarmaton, a Szalézi Kollégiumban folytatódott. Mivel Alsósztregován (a korábbi elképzelést az utolsó pillanatban megváltoztatva) ugyancsak okt. 1-jén volt egy egész napos megemlékezés, ezért másnap ismét Csesztvére utaztak a szimpózium résztvevői, ahol a Madách Irodalmi Nap rendezvényein vettek részt. 2-án délután és 3-án Csesztvén, majd Alsósztregován és Kékkőben a Váci Madách-kör rendezvényeivel folytatódott, ill. ért véget a program.
Bevezetés
Hölgyeim és uraim, kedves kolleginák és kollégák. Az előző év szomorú eseménnyel ért véget: elhunyt társaságunk alapító tagja, Győrffy Miklós, aki az elsők között támogatta az I. Madách Szimpózium megrendezését.
Tevékenységünkben változatlanul a könyvkiadás játszotta a főszerepet: előbb két zsebkönyvet jelentettünk meg, majd eddigi legnagyobb sikerünket könyvelhettük el L. Kiss Ibolya: Erzsi tekintetetes asszony c. regényének megjelentetésével. Ezzel bizonyítást nyert az a tézis, amely szerint Madách második főműve valójában a házassága volt. Valóban: a Tragédia után ez az, ami az emberek fantáziáját a leginkább megmozgatja. Következő kiadványunk, Becker Hugó: Madách Imre életrajza, csak kevesek érdeklődését keltette fel.
Az év elején kiadott zsebkönyvek mellett két további sorozaton kívüli könyvünk is volt: Györe Balázs életműsorozatának harmadik kötete, valamint Tomschey Ottó kétnyelvű versantológiája.
A legnagyobb eseménynek mégis azt tartom, hogy végre megkezdhettük Madách műveinek kiadását. Igaz, egyelőre csak az első kötet készült el, Bene Kálmánnak köszönhetően. Remélhetőleg a folytatásra sem kell sokáig várnunk.
Idén Csesztvén tartjuk délelőtti ülésszakunkat, s ha az újítás beválik, akkor az elkövetkezendő években is itt kezdenénk. Az előadók és érdeklődők évről évre növekvő száma, amilyen örvendetes, épp annyi gondot is jelent. Mostantól tehát, úgy érzem, szükségtelen bármiféle reklám; a rendelkezésünkre álló előadótermeket nem tudjuk növelni, az éjszakai szálláshelyek száma is korlátozott.
Jövőre a XIII. Madách Szimpóziumnak lesz egy tavaszi ülésszaka Szegeden; már most kérem, hogy aki csak teheti, tartsa meg ott a jövőre tervezett előadását, mivel ősszel elviselhetetlenül nagy az előadások száma. Egyúttal mindenkinek azt javaslom, hogy mielőbb adja meg jövő évi előadásának címét. Az őszi ülésszak pénteki napjára csak az első 12 jelentkezést fogadjuk el, a többiek tavasszal vagy a következő évben tarthatják meg az előadásukat, esetleg szombaton délelőtt.
Remélem, hogy a tavaszi ülésszakon is elegendő számban leszünk, s előadókban sem lesz hiány. A szegedi ülésszak tervezett időpontja 2005. május 27. (péntek), vagyis egynapos rendezvény lesz, amelynek előadásai természetesen ugyanabban a kötetben jelennek majd meg, mint az őszi előadások.
Remélem, hogy ezek a változtatások beválnak, s legalább néhány évig ebben a rendszerben folytathatjuk tevékenységünket.
Végül köszönetet mondok idei rendezvényünk támogatóinak: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának, a Balassagyarmati Önkormányzatnak és a General Consulting Rt.-nek, valamint rendezvényünk fővédnökének, a Szalézi Kollégiumnak.
Külön köszönet illeti az adójuk 1%-át felajánlókat, továbbá azokat is, akik felkutatásukban, meggyőzésükben közreműködtek.