Szabó Zsuzsanna

Madách Imre horoszkópja

Madách Imre horoszkópjával a "Kis magyar irodalomtörténet - ho­rosz­kóp­pal" című tervezett könyvem elkészítése során kezdtem el fog­lal­koz­ni. Addigra József Attiláéval és Ady Endréével már el­ké­szül­tem, ezek megjelentek az "Asztrolap" című újság 2005. 4. és 6. szá­má­ban.

                Az asztrológia szempontjából a leglényegesebb kérdés a pontos szü­letési időpont. Amikor egy ilyen horoszkópelemzéshez hoz­zá­kez­dek, alaposan tájékozódnom kell a rendelkezésre álló életrajzi ada­tok­ban, életrajzokban, műelemzésekben és irodalomtörténeti emlékek­ben. Madách Imrével kapcsolatban a születésnapja körül is bizonyta­lan­sággal találkoztam, mert a tankönyvekben szinte mindenhol 1823. ja­nuár 21-e szerepelt. Még dr Czeizel Endre: Költők, gének titkok cí­mű könyvében is január 21-e van, pedig Ő nagyon precízen fog­lal­ko­zik Madách életével, életművével, családfájával. Az interneten buk­kan­tam a Madách Irodalmi Társaság honlapjára, ahol a január 20-a van megadva, ezen kívül a Nemzeti Színház honlapján szerepelt még ez a dátum. Ez irodalomtörténeti szempontból lehet, hogy nem nagyon lé­nyeges, de egy asztrológiai elemzés elkészítésénél kiemelkedő je­len­tő­sége van. Nagy dilemma elé kerültem. Most mit tegyek? Még a szü­le­tésnap sem biztos.

                A Madách Irodalmi Társaság honlapján van e-mail küldési le­he­tő­ség, és én éltem a lehetőséggel, azaz megkérdeztem, hogy mi az igaz­ság a születésnapi bizonytalanság körül? Sokáig nem kaptam választ, mint később kiderült, Andor Csaba, a társaság szíve-lelke, akkoriban hó­napokig beteg volt. Közben nem volt sok időm várni, mert a Ma­dách horoszkópjáról írott cikket el kellett készítenem a megadott ha­tár­időre. (A sors fintora, hogy a cikk mégsem jelent meg, mert a lap hir­telen megszűnt.) Akkor úgy döntöttem, hogy a január 20-i idő­pon­tot fogadom el, mert azt gondoltam, hogy az lehet a pontosabb idő­pont, amit ott olvasok, ahol Madách élete a legpontosabban ismert és nyo­mon követett.

                A cikk megírása után Andor Csabától a következő fel­vi­lá­go­sí­tá­so­kat kaptam a születésnapra vonatkozóan:

-      Madách Imre születésének idején még nem létezett hivatalos szü­le­tési anyakönyv. Az anyakönyvezést csak 1895-ben kezdték el.

-      A keresztény családokban a keresztelés időpontja sokkal lé­nye­ge­sebb volt, mint a születésé, siettek vele, mert ameddig nem volt va­laki megkeresztelve pogánynak számított, és nem jegyezték be egyik felekezet anyakönyvébe sem.

-      Madách Imrénél a keresztelés időpontja volt január 21. A ke­resz­te­lés idejére kiállítottak egy anyakönyvet, emiatt terjedt el a téves szü­letési időpont. Ezt az eredeti anyakönyvet ma Besztercebányán őr­zik, megtekinthető.

-      Madách írt egy levelet 1863. január 20-án Szontagh Pálnak, egy jó barátjának, miszerint aznap lett 40 éves. Nem lehet szó a dátum el­írásáról, mert hozzáteszi, hogy Fábián és Sebestyén védőszentek nap­ja van akkor, és ez valóban január 20-a. (Január 21-e Ágnes nap­ja)

-      Madách nővére több évvel korábban egy január 20-i levelében szin­tén arról tesz említést, hogy aznap van Imre születésnapja.

-      Madách életében minden megjelent forrásban január 20-a sze­re­pelt, a nekrológokban is, Arany János nekrológjában is.

                Az 1 napos eltérés sok szempontból más személyiséget állít elénk, mint az irodalomtörténetben ismert, illetve a tananyagokban szerepel. A fentiek ismerete nélkül is úgy döntöttem, hogy a ragaszkodom ah­hoz, ami ezek alapján a 20-i horoszkópból kiderül, bármilyen adat sze­repeljen máshol.

                A legnagyobb változás a Hold állásában következik be. Egy nap alatt a Hold általában 12°-ot tesz meg, ebben az esetben 14°-ot tett meg 24 óra alatt. A Hold állásából, fényszög-kapcsolataiból minden ho­roszkópban - többek között - az anyához fűződő viszonyra lehet kö­vetkeztetni, később pedig a saját otthonhoz, családhoz és gye­re­kek­hez fűződő tendenciákra. Ebben az esetben a január 20-i Hold szo­ro­san együtt áll a Szaturnusszal, ami azt jelenti, hogy Madách Imrének az édesanyjával igen szoros, nagyon nehezen lazítható kapcsolata le­he­tett. Arra is lehet következtetni, hogy az anyja szigorú, nagyon kö­vet­kezetes asszony volt, aki nehezen, vagy egyáltalán nem engedte a fi­át önállósodni, házasságába, felnőtt életébe is nagyon komoly be­fo­ly­ása volt, szinte egész életében felügyelte a fiát. Madách Imre ne­vel­te­tése és alapbeállítottsága miatt is tekintélytisztelő és konvenciókhoz ra­gaszkodó ember volt - a horoszkóp egyéb jeleit is figyelembe véve, mint például a Nap a bak és a vízöntő jegy határán állva kiemelt je­len­tő­sé­get ad a már említett Szaturnusznak, és a Nap nagyon jelentős, és egyál­talán nem könnyű fényszög-kapcsolatban van vele és a Holddal. (90º)

                Édesanyjának nem tetszett Fráter Erzsébet, akit Madách 22 éves ko­rában feleségül vett. A lány református volt, Madách katolikus, ez már akkoriban önmagában is komoly nézeteltérésekre adott okot, de nem tetszett a lány szenvedélyes, dacos, valószínűleg a konvenciókkal egyál­talán nem törődő természete sem. Annál inkább tetszett Ma­dách­nak, akinek a vízöntőben állt a Vénusza és a Marsa is, ami a két sze­rel­mi kapcsolatokra, elvárásokra és magatartásra utaló bolygó, ezek se­gítségével időszakonként sikerült önállósítania magát. Házassága ide­jén Csesztvén élt, távolabb az anyjától, de nem elég távol. Amikor csa­ládi okok miatt vissza kellett költöznie Alsósztregovára, végleg meg­romlott a házassága.

                A Vénusz, a női belső ideál jelölője a Szaturnusszal, a korlátozó, aka­dályokat mutató bolygóval sok küzdelmet jelentő fényszög-kap­cso­latban van (90°), a IV. házban. A IV. ház mutatja gyermekkorban a szü­lők által teremtett otthont, és ennek belső összefüggéseit, felnőtt kor­ban pedig a saját maga által kialakított otthont. Ennek csúcspontján áll a mamát jelölő Hold, a már említett komoly korlátozást hozó Sza­tur­nusz, amit a sors bolygójának is szokás nevezni. Tehát a mama Ma­dách felnőtt korában is benne van a saját maga által kialakított ott­hon­ban is. Ez a házasság talán csak akkor lehetett volna boldog, ha az anyós­tól messze kerültek volna, de ez akkoriban nehezen volt el­kép­zel­hető, különösen vagyonos családokban. Madách tekintélytisztelete, kon­venciókhoz is ragaszkodó alapbeállítottsága - szintén szaturnikus ha­tás - még jobban megnehezítette az anyjáról való leválást. Az anyjá­nak komoly érdemei is voltak, taníttatta a fiát. Akkoriban egyáltalán nem volt divatos a válás, mégis amikor Madách kiszabadult a bör­tön­ből, elváltak, pedig kisgyerekeik voltak. A válás egyiküknek sem tett jót, mindketten boldogtalanok maradtak, igazi új társra egyikük sem ta­lált, sőt Fráter Erzsébet megőrült. Az anya-fiú szoros lelki kö­zös­ség­re utal még az is, hogy amikor úgy nézett ki, hogy a volt há­zas­tár­sak esetleg kibékülhetnek, Madách végül az anyja hatására vissza­u­ta­sí­totta a békülő szándékkal érkező feleségét.

                Madách Imrének voltak kapcsolatai a házassága után, és talán még egy lánya született, de az igazi nő a felesége volt a számára. Mindez ver­seiből egyértelműen kiderül.

                Ha január 21-én született volna, akkor a Hold sokkal kedvezőbb hely­zetbe kerül, a horoszkópban elfoglalt helyzete miatt egyáltalán nem ilyen anya-gyerek kapcsolatot mutatott volna.

                Asztrológiai szempontból - ha a születésnap már megvan - a kö­vet­kező nagy kérdés az ascendens tengelyének beállítása. Az ascen­dens határozza meg az egész horoszkóp szerkezetét, a házállásokat és azt, hogy az egyes bolygók mely házakban fognak állni. Az ascendens ál­talában a születési óra és perc ismeretében számítható ki, de ez eb­ben az esetben erre vonatkozó adat nem maradt fenn. Ennek a kezdő ten­gelynek a megtalálása nagyon nehéz - mert egy napon 360 variáció le­hetséges -, de feltétlenül szükséges. Egy horoszkópban az in­for­má­ci­ó­kat az ascendens, a 12 háznak nevezett egység, a benne lévő, vagy nem lévő bolygók, és a bolygók közötti összefüggések (fényszög-kap­cso­latok) léte vagy nem léte fogja hordozni. Tehát fontos információ le­het valamely asztrológiai kapcsolat nem-léte is. Az ascendens és a kül­ső megjelenés között nagyon szoros összefüggés állapítható meg. A rendelkezésre álló fénykép is erős szaturnikus vonásokat mutat: rit­ka haj, de mégsem kopaszodik, határozott, markáns bajuszviselet, ke­mény vonások, szikár testfelépítés. A vízöntőre jellemző testi tu­laj­don­ságok is megjelennek: szőke haj, szögletes, magas homlok, élénk te­kintet.

                1. ábra. Madách Imre egész alakos fényképe

                A születési óra-perc ismeretének hiányában asztrológiai körökben hasz­nálatos egy olyan ascendens beállítási lehetőség, amikor az as­cendens­re állítandó a Nap, és Vehlow-féle házrendszert* alkalmazunk. Ek­kor kapjuk a mellékelt horoszkóp ábrát.

                2. ábra. Madách Imre horoszkópja

                Ennek a horoszkóp házrendszernek az alkalmazását az a gya­kor­lat­ban igazolt gondolat is lehetővé teszi, miszerint a költők, írók saját in­tim életüket nagyon komoly személyes áldozatok révén is beleviszik az írói életművükbe. A Napnak, mint az egyéniség másik fontos meg­ha­tározójának (az ascendens után) az átlagosnál sokkal nagyobb sze­rep jut. Vagyis a Nap által jelölt tulajdonságok mindenképpen, a leg­gyak­rabban átütő erővel megjelennek az életben és az életműben.

                Tehát az elemzésemben a következő adatokból indultam ki:

                Madách Imre 1823. január 20-án született Alsósztregován, Nógrád vár­megyében (ma: Dolná Strehová, Szlovákia, Nagykürtösi járás), és 1864. október 5-én halt meg, szintén Alsósztregován.

                Ebben a horoszkópban a legtöbb bolygó az ascendens által meg­ha­tá­rozott tengely alá kerül, ez zárkózott, otthon ülő egyéniségre utal, és va­lóban: ritkán hagyta el szülőföldjét. Az 1848-49-es szabadságharc­ban Nógrád vármegyében komoly szerepet játszott a katonák to­bor­zá­sá­ban, majd még 1852-ben is próbálkozott szabadcsapatok meg­szer­ve­zésével, a Habsburg elnyomás ellen, amiért börtönbüntetést kapott. Ez­zel együtt élete inkább zárkózottnak tekinthető, hiszen csak 3 évet töl­tött Pesten, a többit a családi birtokain.

                *Vehlow-féle házrendszer: Az asztrológiában többféle házrendszer használata ter­jedt el. Az egyik egyenlő házas módszer Vehlow berlini asztrológus elméletén alapszik. A csillagászati számolások bizonytalansága, illetve nem állandó volta miatt azt gon­dol­ta, hogy egyenlő, azaz 30°-os házakat kell rajzolni. Ebben az esetben csak az ascendens és az MC tengely van a földrajzi hely szerint meghatározva. Az ascendenstől jobbra és bal­ra 15-15 fokot mérünk, ekkor kerül az ascendens az I. ház közepére. Az I. ház vé­gé­től pedig 30 fokonként határozhatók meg a többi házak. Ebben az esetben az MC ten­gely csak ritkán a X. ház csúcsa, esetleg a 9. 10. vagy a 11. házba is kerülhet, mint ahogy az IC tengely a 3. 4. vagy 5. házban is állhat. A Placidus nevű, Magyarországon ál­talánosan ismert és használt horoszkóp készítő programban is beállítható: Opciók, Ház­rendszer, Vehlow.

                Egészségi állapotára is a Szaturnusz által jelölt betegségek lesznek jel­lemzők (mert a Szaturnusz támadja legjobban a Napot): asztma, dep­resszió, öngyilkossági gondolatok, ez így is volt.

                A horoszkóp ascendense és a Nap együtt állnak, az I-es ház kö­ze­pén, a bak és a vízöntő határán. A bak és a vízöntő jegy ura a Sza­tur­nusz és az Uránusz. De nem csak ez a két bolygó játszik fontos sze­re­pet az egyéniségének kialakulásában, hanem az I-es házban, a víz­ön­tő­ben álló Vénusz, felszálló holdcsomópont, Merkúr és Mars is. Ezek alap­ján azt lehet elmondani, hogy Madách Imre gondolkodásában na­gyon különleges egységet alkot az, hogy újszerűen, összefoglalóan, még­is rendszerbe foglaltan alakítson ki egy világképet, amibe minden ál­tala ismert információ beilleszthető. Ilyen széleskörű és alapos, va­la­mint naprakész tudás általában a költőkre nem jellemző, inkább csak a tu­dománnyal foglalkozó emberekre.

                A vízöntő határán álló Nap nagyon érdekes egyéniséget mutat, mert a bak tulajdonságok: rendszeretet, önfegyelem, szorgalom, fel­a­da­tai iránti elkötelezettség ugyanúgy jellemzik, mint az újat akarás, a for­radalmi gondolkodás, a filozófia, történelem és a tudományok irán­ti érdeklődés, sokoldalúság. Ezek egyébként nehezen egyeztethetők össze, viszonylag ellentétes tulajdonságok. A magyar költőkre abban az időben nem volt jellemző, hogy eljutottak volna a felsőfokú ta­nul­má­nyokig, általában a családi körülmények miatt sem. Madách ese­té­ben a családi háttér és az anyagi helyzet is lehetővé tette, hogy Ma­dách tanulhasson. Kiváló tanuló volt, szorgalmas és jó felfogású, több osz­tályt is elvégzett egyszerre, így történt, hogy 20 éves korára már meg­szerezte az ügyvédi oklevelet. A Nap és a Jupiter igen kedvező ál­lá­sa (120°) szerint a jogi pálya jó választás. Ennek ellenére jogi pá­lyán nem sokat tevékenykedett, anyagi helyzete lehetővé tette, hogy drá­maköltő lehessen. Rendkívüli képességeire jellemző, hogy 8 nyel­ven írt, olvasott és beszélt: magyar, német, szlovák és francia, ezeket gyer­mekkorában tanulta meg, később pedig a latin, a görög, az olasz és angol nyelvet is elsajátította.

                A családi könyvtár rendkívüli gazdagsága tette lehetővé számára, hogy a saját korában ismerhető szinte összes tudás birtokosa lehessen, nem­csak a világirodalomban. Az akkor ismeretes filozófiai rend­sze­repket, tudományos kutatások irányvonalait is ismerte, és eredetiben ol­vas­ta. Valóságos polihisztor volt, a jogi egyetem elvégzése után ön­kép­zés­sel: mindezeket a vízöntőben álló sok bolygójának is kö­szön­he­ti.

                A Neptun együttállt az Uránusszal, a vízöntő bolygójával, ez oldja kis­sé a Szaturnusz által jelzett keménységet, és a nehéz sorsot, és vele együtt az ihletett és újszerű gondolkodást mutatja. Amikor az al­ko­tás­hoz magányra és csendre volt szüksége elvonult, amikor pedig tár­sa­ság­ra, akkor bálokra járt, ezt sok hosszú levele bizonyítja. Sok vízöntő tu­laj­donsággal jó emberismerőnek is kellett lennie, mert különben nem lett volna képes ilyen sokféleképen megírni Ádám, Éva és a többi sze­replő finoman árnyalt, sokféle ábrázolását, amiket színről színre kö­vethetünk a műben. Erre utaló asztrológiai jel még a Plútó, kedvező fény­szög-kapcsolatai első sorban a Nappal, Vénusszal, Jupiterrel, Hold­dal, Szaturnusszal. A Plútóhoz tartozik a tudatalattiból felszínre ke­rülő gondolatok, a mélyebb összefüggések megtalálása, az addig meg nem fogalmazott mély összefüggések felismerése. Madách gon­dol­kodását alapvetően meghatározza az asztrológiára is olyan nagyon jel­lemző analógiák ismerete, alkalmazása és nagyszerű megfogal­ma­zá­sa. Ezért lehet az olvasónak színről színre az az érzése, hogy "aha tény­leg így van".

                Legfontosabb műve "Az ember tragédiája" nagyszerűen példázza és összefoglalja, hogy egy vízöntő és bak személyiségű ember hogyan mu­tathatja meg magát és gondolatait. Egészen más megvilágításba he­lyez­te az emberiség történetét, az egész remekmű nagyon "vízöntős" jel­legű.

                Asztrológiai szempontból ma élünk a vízöntő korszakban. Ez azt je­lenti, hogy a XIX. század végén és a XX. század elején kialakult szi­lárd­nak tűnő társadalmi rend alapvetően megváltozott, a konvenciós sza­bályok pillanatok alatt - néhány gyors forradalom után teljesen át­a­lakultak. A vízöntő korban terjedt el az általános választójog és a szé­lesebb körben is gyakorolható, társadalmi méretű demokrácia, de ide tartozik az írás-olvasás, a tudás iránti vágy és lehetőség elterjedése is. A kommunizmustól akkoriban sokan féltek, első társadalmi meg­je­le­nései valóban nagyon szélsőségesnek bizonyultak. A falanszter je­le­net­ben ábrázolt új világ tényleg félelmetes: Michelangelo széklábat fa­rag, és az egyéniségeknek megőrizni önmagukat emberfeletti fel­a­dat­tá vált. Madách horoszkópjában minden bolygó vagy a vízöntőben van, vagy az asztrológia szabályai szerint arra vezethető vissza, ezért en­nek a korszaknak jövőjére, nehézségeire nagyszerűen ráérezhetett. A magyar nyelv nagyon csodálatos és gazdag, szókincsét, dallamát, ki­fejezési lehetőségeit tekintve, de nagyon kevesen beszélik, és iro­dal­mi kincsei nagyon nehezen fordíthatók le más nyelvekre. Költőinek, író­inak sajátos képi világa, témaválasztása, érzelmi gazdagsága is ne­he­zíti azt, hogy a világirodalmon belül is közismert lehessen. Ez alól "Az ember tragédiája" kivétel, ezt mutatja, hogy készül spanyol for­dí­tá­sa, és olykor felbukkan a világ színpadain is.

                Az idő múlása és a beszélt és írott nyelv gyors átalakulása miatt a mű a mai kor embere számára nehezen olvasható. Szerencsére szám­ta­lan egyéb irodalmi vagy más művészeti alkotás ihletőjévé lett, és bi­zo­nyá­ra lesz még. Manapság könnyebben érthetővé válik, ha ismerjük Ka­rinthy Frigyes: Emberke tragédiája, vagy Hegedűs Géza: Kettesben a Tragédiával című műveket, amiket ihletett.

                Ha ma valaki tovább írná "Az ember tragédiáját", szinte csak olyan fejezeteket írhatna bele, ami által az olvasó most is re­mény­te­len­nek láthatná az emberi történelem alakulását, a végére pedig most sem írhatna mást, mint ami az élet értelme: "Mondottam ember: küzdj, és bízva bízzál."

 Vissza