Árpás Károly

 

A megváltó tanítása

 

1. A vers problematikája

 

Bárdos József hívta fel a figyelmem erre a költeményre - a szak­i­ro­da­lom olvasója valóban többször is találkozik erre a versre való hi­vat­ko­zás­sal, a témája is vissza-visszatér Madách drámaírói és lírai mun­kás­sá­gában, sőt bizonyos szempontból nem választható el Az ember tra­gé­diája problémakörétől sem. Vajon mivel érdemelte ki ez a Ma­dách­nál ritkán előforduló rövid vers ezt a nagy érdeklődést?

 

 

1.1. Vallásos költemény?

 

Ha pusztán a címből és a költemény szókincséből indulunk ki, akkor - And­rás László nyomdokában járva - föltehetnénk a kérdést: Madách mű­ve a magyar vallásos költészet témakörébe sorolható-e? Megvizs­gál­va a mű szókincsét - összesen 136 szóalakból áll a címmel együtt - azt találjuk, hogy ebből legfeljebb 15 tartozik a kifejezetten vallásos ér­telműek közé (a címmel együtt). Ez alig több 10%-nál, azaz nem do­mi­náns előfordulás. De ha a statisztikától eltekintünk, akkor sem ál­lít­hat­juk, hogy Madách vallásos ihletettségű alkotással rukkolt volna elő.

 

1.1.1. Madách vallásossága

Madách édesanyja a bigottságig hívő volt. A gyermeket otthon római ka­tolikus szellemben nevelték, alsó- és középiskolai tanulmányait egy­házi iskolákban abszolválta. Mint nagybirtokos az alsósztregovai temp­lom főkegyura volt, egyházi esküvővel kapcsolta magához Fráter Er­zsébetet, sőt a különválás is az egyházjog kereteit figyelembe véve tör­tént. Jó barátságban volt a helyi plébánossal, sőt halála előtt meg­gyónt, fölvette az utolsó kenetet. Mindez azonban a konkrét vers ese­té­ben nem elegendő a minősítő állításhoz.

 

1.1.2. A kor vallásossága

A magyar reformkor második évtizede (1837-1847) nem a vallási prob­lémák előtérbe állításáról volt nevezetes. A zsidóemancipáció, az or­todox vallás bevétele, az ún. vegyesházasságok kérdése már leg­fel­jebb pótlólagosan került napirendre.1 A vallásosság egyre inkább ki­szo­rult a kor közvéleményének színteréről; az egyházszervezeti és egy­házpolitikai viták már elveszítették nemcsak országos, hanem re­gi­o­nális jelentőségüket is. Semmi szükség nem volt arra, hogy egy vi­lá­gi személy szépirodalmi eszközökkel a tömegkommunikáció színterére emel­je ezt a témakört - a korábbi vallásos irodalom is lehanyatlott.

 

1.2.3. A fentiek alapján állítom: Madách költeménye nem vallásos meg­határozottságú.

 

 

1.2. Politikai allegória?

 

Lehetne politikai allegória - a magyar irodalomban a 17. század óta nem ismeretlen az ilyen nézőpontú megközelítés. (Talán egyik oka le­het a befogadás nehézségének, hogy állandóan lábjegyzetet kell ren­del­ni a szöveghez.)

 

1.2.1. Analógia alapján?

A magyar irodalomban és a magyar politikai kultúrában nem hagyott nyo­mot a késő-reneszánsz, illetve a manierizmus idején jelentkező ne­o­platonista, valamint gnosztikus alapokra épülő misztikus irodalom.2 A rózsakereszteseknek éppen úgy nincs kortárs magyar nyelvű re­cep­ci­ója, mint az alkimista és hermetikus világképnek. Nincs tehát va­ló­szí­nűsége, hogy Madách ilyen gyökerekhez nyúlt volna vissza.

                Hasonlóképpen elképzelhetetlen, hogy a 18. századi különböző val­lási szektákhoz kapcsolódna a szakrális szavakat felvonultató köl­te­mény. Sem Madách, sem közvetlen környezetében nem találkozunk ha­sonló témájú szövegekkel.

                Igaz, hogy világirodalmi érdeklődét érinthette a német misztikus ro­mantika,3 de ez éppen úgy nem volt számottevő, mint Swedenborg ha­tása.4 Mindezek alapján úgy gondolom, nem vallásfilozófiai és/ vagy korai teozófiai alkotásról van szó.

 

1.2.2. Nemesi-feudális szabadságjogok hirdetése?

A 18. században, Mária Terézia uralkodásának utolsó másfél év­ti­ze­dé­ben, illetve II. József és II. Lipót uralkodása alatt (1780-1792) meg­sza­porodtak a politikai allegóriák, amelyek többsége a nemesi-rendi sza­badságjogokat világították meg, illetve kérték számon az ab­szo­lu­tis­ta kormányzaton. Ám ezek az eszmék nem jelenthettek meg val­lá­sos köntösben, mert akkor számításba kellett volna venni az ugyan­e­zen vallásban hívő nem-nemeseket is. Madách művének jelentését nem erre kell keresnünk.

 

1.2.3. Liberális tanítások?

Ha a vallásosságtól eltávolodunk, akkor a polgári utópiák jelenlétét ke­reshetjük. Az optimális és/vagy ideális polgári társadalom leírása a 17-18. század fordulójától divatos téma. Bár I. Newton éppen úgy, mint később Bolyai János kísérletet tett az emberi világ rendezésére és rend­szerezésére, nem tartjuk valószínűnek a költemény ter­mé­szet­tu­do­mányos és/vagy matematikai alapú megközelítését.

                Az illuminátusok és szabadkőműves eszmék nyomozása érdekes le­hetne - azonban Berényi Zsuzsa kutatásai alapján tudjuk: ha Ma­dách ismerte is ezeket a 18. századi felvilágosodáshoz kapcsolódó, azt meg­határozó eszméket, nem vállalt, nem vállalhatott közösséget ve­lük.5 A részletező vizsgálatnál érinteni fogjuk az eszméket, de ez a vers nem tekinthető ilyen értelemben allegóriának.

 

1.2.4. Korai szocialista jelentésű lenne?

A 20. század utolsó negyedében, az uralkodó marxista tár­sa­da­lom­tu­do­mány ellenében és szellemében megjelent egy olyan szakkifejezés - ko­rai szocialista -, amelynek jelentését kitágították az ún. utópikus szo­cialistákon túl mindenkire, aki (és nézete) nem volt az ún. marxi tu­dományos szocializmus fogalmába besorolható. Ezekkel az ér­tel­me­zők­kel vitázott Pándi Pál, amikor nagyszabású monográfiájában6 olyan eszmék kortárs megjelenésének is teret adott, amelyek valóban nem il­let­tek a hivatalos marxista irodalom-, történelem- és tár­sa­da­lom­tu­do­mány panteonjába.

                A vers szempontjából - bibliai indíttatása miatt - két szerző élet­mű­ve és működése jöhet számításba. Az egyik Claude Henri Saint-Si­mon7 és vallásos szerveződésű hatása. Bár direkt nyomokra nem akad­tam a versben, de elgondolkodtató, hogy Madách ismerhette en­nek a polgári-szociális ihletettségű nézetrendszernek elemeit és kö­zös­ségi következményeit.8 A másik nagy hatású gondolkodó Felicite Ro­bert de Lamennais.9 Az őskeresztény kommunisztikus, illetve sze­ku­ra­lizálódó világi messianisztikus gondolkodása nemcsak Ma­gyar­or­szá­gon kapott hangot,10 hanem a kortárs anarchizmusba is be­le­játsz­ha­tott.11

                Mindezek figyelembe vételével sem állítható, hogy a korai szo­ci­a­lis­ta eszmék szócsöve lenne a költemény.

 

 

1.3. Programvers?

 

Bizonyos csak az, hogy A megváltó programversnek született - akkor is, ha nem lett hatással a nagyközönségre (a Nemzeti dal egyszeri le­he­tőség volt.)

 

1.3.1. Mi hiányzik belőle?

A műben nincs jelen az a számon kérhető, kortársak által világos je­len­tésekkel fölruházott fogalmi bázis, amely mindenki számára egy­ér­tel­művé tenné: mit akar a költő.

 

1.3.2. Mi van/lehet benne?

Olyan nézet- és gondolkodási rendszer nyoma, amely akár a "nagy" szép­irodalmi alkotásokhoz kapcsolódhat, akár Madách filozófiai és po­litikai világnézetének megvilágítását teszi lehetővé.

 

 

2. A szöveg tartalmi vizsgálata

 

A költemény értelmezését nem a hagyományos alapon közelítjük meg. A hermeneutikai vizsgálatot ötvözzük a hagyományossal és a struk­tu­ra­lizmus elemeivel.

 

 

2.1. Jelentésértelmezés

 

Az első stáció a szöveg jelentését kívánja körbejárni.

 

2.1.1. A szavak holdudvara

A közönséges konnotációs jelentésekkel nem sokra mehetünk: Ma­dách versének szókincse póriasan-puritánul egyszerű, már-már hét­köz­napi.

                A denotatív jelentések felfedéséhez sem kell különösebb erő­fe­szí­tés: az újszövetségi szövegutalások, a(z ebben az időben) kezdődő evan­géliumkritika eredményei ma már mindenki számára ismeretesek.

                A motiváció viszont csupán a szinkronitásból érthető meg: Ma­dách korbeli nézeteiből, illetve a kortársak korabeli gondolkodásából. Itt vannak hiányosságok.

 

2.1.2. Szavak és jelentések

Kövessük akkor a vers szavait, mondatait!

Cím:   A megváltó: kis betűvel deszakralizált jelentést hordoz.

1/3.:    "szent szavát": a népnek ez a szent szó.

2/3.:    "A nép közé": nem egyértelműen a zsidóságra utal (a nép, a plebs, a démosz a magyar jogászi műveltségben jogilag meg­ha­tá­rozható társadalmi csoport).

2/4.:    "minden kint": jogfosztottság és szociális helyzet

3/1.:    "egy világ": a kiválasztott nép minden tagja egyenlő Isten előtt.

3/2.:    "ki zárt belőle ki?": a kizártság társasági elkülönülést jelöl.

3/3.:    "Az ég helyettesül meg nem bizott": egyházról van itt szó, az írás­tudókról (farizeusok, szadduceusok, rabbik stb.).

4/2.:    "Minden pánt": zárt etnikumú vallás

4/3.:    "koldusúl": annyi mint koldusként (a koldússá válás fo­lya­ma­tá­ra utaló igei jelentéstől most eltekinthetünk).

4/4.:    "a nép istenét": a nép érdekében szóló férfit.

5/1.:    "szent tanát": a szakralitásba emelt tanítást

5/2.:    "istenember": szabadkőműves és/vagy gnosztikus esetleg ma­ni­cheus eretnekség

6/3.:    "Közöttünk csak a véres kereszt maradt": a véres kereszt a ha­ta­lommal kiegyező egyház

A fentiekből kiderül: a versnek különleges szerepet szánt a költő.

 

 

2.2. Megérintett eszmék

 

Érdemes a vers eszmeiségét is végiggondolni! Ha körüljárjuk a szavak esz­metörténeti evokációját, akkor még érdekesebb eredményt kap­ha­tunk. Lássuk a leltárszerű listát:

                A "megváltó": kis betűvel deszakralizált jelentés; akár azt is mond­hatnánk a század végén, a 20. század elején megjelenő politikai mes­sianizmus is fölidéződik.

1/1.:    "szabadságunk tanát": ez a liberális világkép egyik alap­osz­lo­pa.

1/2.:    "testvér-szeretetet": az evangéliumi felebaráti szeretet mellett itt érhető tetten a közösségi szolidaritás gondolata, illetve Rous­seau Társadalmi szerződésének alapvetése.

1/4.:    "bitorlott nagyság": a rousseau-i államfelfogás jelenléte [« kul­túrában közös emberek]; ugyanakkor ne feledjük, hogy a ko­rai szocialisták és a későbbi anarchisták államelmélete ezen a ponton kapcsolódik a felvilágosodáshoz.

2/3.:    "A nép közé, melyen nagy átok űlt": a zsidóság kikerülése a na­cionalista gondolat fölé (de már nem kozmopolita alapon) emel­kedés esélye.

2/4.:    "minden kint": jogfosztottság és szociális helyzet egyszerre!

3/1.:    "Néked egy világ jutott": az egy világ nemcsak arra utal, hogy a kiválasztott nép minden tagja egyenlő Isten előtt, hanem a jo­gi értelemben vett egyenlőségre is. Ebbe a fo­ga­lom­ba/ka­te­gó­ri­á­ba beletartozik a szolidaritás.

3/2.:    "ki zárt belőle ki?": társasági elkülönülés, társadalmi ré­teg­ző­dés.

4/3.:    "Az Isten nem jár lázadt koldusúl.": a szociális kérdések elő­tér­be helyezése [pl. az irgalmas szamaritánus].

5/3.:    "Az úr csak úr, a rab csak rab maradt": ez társadalmi el­kü­lö­nü­lés, jogi értelemben is; ellentéte a törvény előtti egyenlőség (annyi mint testvériség és szabadság).

5/4.:    "S a régiért új szenvedést cserélt.": Az új szenvedés a szociális kü­lönbségből származhat. [?]

6/1.:    "Ha éhesen kivánja szent jogát,": a nyomor említése már a szo­ci­ális létre való utalás

6/4.:    "Ijeszteni a jogkövetelőt.": a liberális eszmék kiterjesztésére utal(hat).

Álláspontom szerint olyan liberális-demokrata eszmék tárháza a köl­te­mény, amilyenek elsősorban az 1840-es években kavarogtak a kü­lön­bö­ző pártállású, életkorú, programú magyar politizálók fejében (értve alat­ta a konzervatívokat és ellenfeleiket egyaránt12).

 

 

2.3. A költői hatás eszközeiről

 

Érdemes odafigyelni arra, hogy Madách mennyire alárendeli a je­len­tés­nek a költeményt.

 

2.3.1. Ritmika

Aki megvizsgálja a jambikus lejtésű keresztrímes szöveg zenei esz­köz­rendszerét, az kénytelen elismerni, hogy mennyire egyszerű meg­ol­dásokat választ a költő. A ritmika monoton, helyenként hibás. A rí­mek gyenge asszonáncok, sehol nem találkoztam különleges hatással. A hangutánzó és hangulatfestő szavak hiánya is arra utal: a költő szin­te félt attól, hogy a ritmus bravúrjaival tévútra terelheti a hall­ga­tó­ját/ol­vasóját.

 

2.3.2. Stilisztika

Nincs meghatározó stilisztikai jegye a műnek. A szerző nem alkalmaz evo­kációt az alapvető újszövetségi utaláson kívül, nem használja fel a szó­kincs arányaiban rejlő lehetőséget. Nem tulajdonít különleges je­len­tést a figuráknak vagy a trópusoknak. Az áttételes jelentésektől el­te­kintve nem használ különleges fogásokat.

 

2.3.3. Retorika

Furcsa, hogy a szónoklatban jártas Madách mennyire elhanyagolja re­to­rikai fogásokat. A szövegben nem lehet felismerni a szónoki be­széd­nek szinte egyetlen elemét sem (vagy ha igen, annak nincs több­let­jelentést hordozó szerepe). Nagyon ritka az életműben ez a féle meg­közelítés.

 

 

2.4. A műfaj kérdése

 

A poétikai megközelítés segít tisztázni a mű jelentését.

 

2.4.1. A kompozíció szerepe

Szeretném felhívni a figyelmet a szerkesztésbeli szabályosságra! Nem­csak az idő- és térsíkok kezelésére utalok ezzel, hanem a sze­mé­lyek­hez való viszonyra is.

                A cím magába foglalja a hat versszakot, de az 5-6. jellegzetesen el­különül a többitől. Az első négyen belül szintén tetten érhető egy ce­zú­ra: az 1-2. általánosító visszautalás és összefoglalással szemben áll a 3-4. majdnem hogy jelenkori megelevenítése.

 

Cím: {([1+2.] [3+4.]) : (5+6.)} ˜ <(2:2) : 2>

 

A szerkezetet a beszédmódok váltogatásával erősíti a szerző. Ez a meg­szerkesztettség arra enged következtetni, hogy Madách fontosnak ítél­te mennyit mondjon, milyen szavakkal fogalmazza meg mon­dan­dó­ját. Álláspontomat alátámasztja a kézirat13 is.

 

2.4.2. A filozófiai dal felé

Madách versének műfaja nehezen határozható meg. Történetiségének el­lenére nem életkép, nem elbeszélő költemény, nem románc. Kí­sér­le­te az "egyszerű érzelmek fölkeltésére" sem teszi lehetővé, hogy pusz­tán a dalformához kapcsoljuk. Műve nem elégia és nem óda, de nem te­kinthető epigrammának vagy episztolának sem. Úgy vélem, a fo­gal­mi szint és az érzelmi alapállás hangsúlyozása miatt a magyar iro­da­lom első filozófiai dalainak egyike lehet.

 

 

3. Filológiai kérdések

 

A vers körüljárását azonban nem hagyhatjuk itt abba: hogy mások szá­mára is megközelíthető legyen, érdemes a filológiai kérdésekkel is fog­lalkozni.

 

 

3.1. A kézirat tanúsága

 

A kézirat tanulmányozása nyugodtan összekapcsolható a Halász Gá­bor-féle kiadással. Egyetlen vitás pont lehet a cím: Madáchnál a "meg­váltó" kisbetűvel szerepel, a szakirodalom mérvadó sze­mé­lye­i­nek egy részénél azonban "Megváltó"-ként.14

 

3.1.1. A ciklusba sorolás

A költő - ki nem fejtett indokok, célok és évek alapján - korábban szü­letett alkotásait ciklusokba rendezte. A megváltó című vers Köl­te­mé­nyek Második Rész 2. Jellemzések egységben található.15

 

3.1.2. Az áthúzás kérdése

Az áthúzott utolsó két versszak a végső költeménygyűjtemény kéz­i­rat­lap­ján arra enged következtetni, hogy Madách legkésőbb 1864-ben vál­toztatott a mű szövegén. Mivel a költemény a költő halála után már eb­ben a változatban jelent meg,16 ezért ténynek tekinthető, hogy a Ma­dách-szakirodalom az utolsó változatot tartja a mű végleges és ere­de­tinek tekinthető formájának. Ez a közmegegyezés azonban el­lent­mond egy másik filológiai állításnak.

 

 

3.2. A datálás kétségbe vonása

 

A látszólag jelentéktelen kérdés a mű értelmezését kérdőjelezheti meg, illetve Madách gondolati fejlődésének rajzát térítheti el.

 

3.2.1. A datálási megállapodás

A Madách-tudomány keveset foglalkozik a versekkel - ehhez képest A megváltóra sok jut. Morvay Győző, Palágyi Menyhért, Voinovich Gé­za, Alexander Bernát, Barta János, Sőtér István és Mezey József nem térnek ki a költemény keletkezésére és/vagy hatására.

                A szakirodalomban Balogh Károly az első említő. Részben a csa­lá­di emlékekre is támaszkodva ezt írja: "1844 elejére kell tennünk az Életünk korai s A gyermekgyilkos keletkezését is. Ezek­hez csatlakoznak világfájdalmas, pesszimisztikus, egyben meg­le­he­tő­sen radikális hangú Karácsonykor, Élet és halál és A Meg­váltó (! - Á. K.) című költeményei."17 Később visszatér: A Meg­váltó két sorát (Köztünk csak… / … jogkövetelőt) kapcsolja össze a VI. szín Lucifer szavaival (A glória ha lassan elveszett, / Még meg­marad a vérengző kereszt.")18

                Horváth Károly monográfiájában hosszabban ír róla, 1844. de­cem­ber 11. után tárgyalja.19 Balog Károlyhoz hasonlóan20 a Csak tréfa cí­mű darabjához kapcsolja.21

                Legújabban Andor Csaba és Radó György álláspontja is ez: "1844. 03. 31. előtt Alsósztregova Madách Imre megírja Életünk ko­rai, A gyermekgyilkos, Karácsonykor, Élet és halál és A Megváltó (!) c. verseit."22 (Ezt erősíti meg Andor azzal, hogy szerinte "1844 eleje. Be­fejezi a »Csak tréfa« c. drámát."23)

                Nagyon nehéz a filológus helyzete, hiszen Madách nem datálta kéz­iratait; a vízjelek ugyan azonosíthatóak, de pusztán csak "ennél ko­rábban nem írhatta" megközelítéssel.

 

3.2.2. Stílussajátosságok

A keletkezés kérdése azért is fontos, mert stílussajátossági kö­vet­kez­te­té­seket is le lehet vonni belőlük (ti. a megfelelő időpontokban ke­let­ke­zett, s a kortárs hatások összefüggéseiben vizsgált művekből).

                Voinovich Géza a versek alapján a következőket állítja: "Vi­lág­gyű­löletének hevét mutatja, hogy az ember és társadalom e sötét raj­za­it, az élet e torzképeit Jellemzések gyűjtőnév alá foglalja. Másfelől e ké­pekbe kristályosuló elmélkedések távoli rokonai Az ember tra­gé­di­á­ja színeinek. Azokra emlékeztet maga a szembeállítás módja is, hogy az egymás mellé állított képek egymást világítják meg."24 A probléma csu­pán az, hogy a "Jellemzések" cím 1864-es, az ide sorolt köl­te­mé­nyek keletkezési ideje többé-kevésbé megállapíthatatlan, tehát a som­más megállapításnak jelentéstartalma nem felel meg a valóságnak. Azt ál­lítani ugyanis, hogy Madách világgyűlölete általános, nemcsak a szer­ző félreértése, hanem biztosan tévútra vezeti az értelmezőt is. (Hát még aki követi.)

                Horváth Károly amikor viszonylag hosszan értelmezi a művet, ak­kor Rousseau szavojai vikáriusának és Lamennais Egy hívő szavaira hi­vatkozva liberális romantikáról szól. "A "megváltás" szó így nála nem teológiai, hanem szociális értelemben szerepel."25 Horváth ál­lás­pont­ja világosabb - de ugyanakkor elnagyolt: milyen is ez a liberális ro­mantika? Mert másképpen értelmezte ezt Barta János, Eisemann György, Sőtér István, Szegedy-Maszák Mihály vagy Wéber Antal - az új kutatókat nem is említve.

 

 

3.3. Egy új álláspont

 

Amikor elfogadjuk a kéziratos hagyományra vonatkozó megállapítást, ti. Madách 1864 februárjától kezdett a Költemények című kötet össze­ál­lításába,26 akkor azt is el kell fogadnunk, hogy a ciklusokat csak kész versek alapján hozhatta létre. Az áthúzott utolsó két versszakot a szer­ző végleges döntéseként felfogva azt kell mondanunk, hogy ezzel a verssel valószínűleg még ebben az évben végeznie kellett. A leg­vég­ső időpont tehát 1864! Elvileg a költemény nem lehet az elsők egyike, vagy ha mégis, akkor a legkorábbi időpont: 1838 vége - ekkor mu­tat­ta meg verseit Bérczy Károly barátjának.27 Az ekképpen létrejött in­ter­vallum túl tág: 1838-1864, huszonhét esztendő.

                Ismeretes, hogy Madách még a rendezés során is fe­lül­vizs­gál­ta/al­kot­ta opusait - lásd Bene Kálmán dolgozatát a Csak tréfa szövegéből lét­rehozott versciklus keletkezéséről.28 Föltehető a kérdés: vajon mi­ko­ri lelki/létállapot rögzítése a nyolc/hat versszakos költemény? A szű­kítés első lehetősége a vers tartalmi vizsgálata: a "megváltó" ki­fe­je­zés mögöttes jelentése a Megváltó, a Messiás, a Szótér; a "nép" a zsi­dó nép. De mert Madách óvakodik a nemzeti sajátosságok hang­sú­lyo­zásától (lásd még több a szövegértelmezésnél), igen valószínű, hogy a reformkori politikai gondolkodás elemeire utal. Márpedig 1848 márciusa-áprilisa után már nem lehetett sem írni, sem gon­dol­kod­ni a nemzeti/nemzetiségi sajátosságoktól figyelembe vétele nélkül. Te­hát az eredeti mű nem lehet ennél későbbi!29

                A következőkhöz felhasználom a Madách-irodalom meg­ál­la­po­dá­sát: a vers szövegkörnyezete, szókincse, jelentéshálózata a Csak tréfa cí­mű darabhoz köti. Csakhogy e drámájában az ún. világfájdalom (der Welt­schmerz, Spleen) szólal meg. S itt hívom segítségül Lukácsi Sán­dort, aki a Felhők című Petőfi-kötet értelmezésekor30 egy Vasvári Pál-értelmezésre hivatkozik. A világfájdalom a világ rosszasága miatt ki­alakult érzelem; de a tenni akaró fiatal nem hagyhatja a világ ál­la­po­tát ennyiben. Nem elég a rosszon bánkódni - meg kell találni a rossz­nak az okát, megnevezni a bajt, sőt el kell követni mindent, hogy ezt a hely­zetet megváltoztassuk. Következésképpen a dráma keletkezése nem datálja a költeményt, inkább csak szűkíti a keletkezés le­he­tő­sé­gét, legkorábbi időpontja tehát 1844 eleje. Ezzel nagyjából négy évre csök­kent a lehetséges keletkezési idő.

                Most hívjuk segítségül az analógiát! Bár Madách gyakorlott po­li­ti­kus, de úgy gondolom, hogy a kortárs Petőfit felhasználhatjuk. Nem­csak a költői életműről van szó, hanem a magát önképzéssel fejlesztő ra­dikális demokrata gondolkodóról, aki az 1840-es évek első har­ma­dá­tól újságíróként a jelen közvéleményének ütőerén tartotta az ujját.31 Pe­tőfi hasonló témájú, sőt szókincsű verseket írt - "Fakereszt illet, meg­váltók, titeket!";32 "Legyen bár tettemért a díj egy / Uj Golgotán egy új kereszt! // Meghalni az emberiség javáért! / Mily boldog, mi­lyen szép halál!… //… s én elkészítem / Saját kezemmel azon ke­reszt­fát, / Amelyre fölfeszíttetem."33 -, melyeket Madách (anélkül hogy epi­gon lenne) a sajtóból és/vagy könyvekből ismerhetett. Mindezek alap­ján azt hiszem, hogy a vers nem lehet korábbi 1846. áprilisánál, má­jusánál. Az intervallum szűkebb: 1846. 04-05. - 1848. 04-06., az­az huszonnégy, huszonöt hónap.

                Van-e lehetőség a pontosításra? Vizsgáljuk meg az életrajzi kró­nikát!

                1844. 06-1846. 01. A Pesti Hírlap levelezője - a magyar nemzeti re­form­mozgalomhoz kapcsolódik.

                1846. 01. Jelenkor - centralista cikke: a magyar reformmozgalom egyik szárnyának álláspontját ismerteti.

                1846. 07. Nógrád megye katonai főbiztosa - a magyar nemesi vár­me­gye keretei között tevékenykedik.

                1846. 12. 21.: a megyegyűlésen nagy beszédet tart a köznép mel­lett. (A rossz termés nyomán éhínség fenyeget - ez ellen a nemesi adó­mentesség megszüntetésével lehetne tartalékalapot képezni). A be­széd­nek nincs nyoma a jegyzőkönyvben,34 csak Harsányi regényében, vi­szont a szociális helyzetre vonatkozik.

                1847. 01. Szontagh Pállal belép az Ellenzéki körbe - a magyar ne­me­si reformmozgalom kérdésköréhez tartozik.

                1848. 03. 25. Madách a Nógrád megyei választmány (12 tagú vég­re­hajtó testület) ülésén részt vesz a csitári35 zavargások36 rendezésére ki­küldendő bizottság megválasztásában. Feladata az úrbéri viszony ér­tel­mezése, szükség esetén büntetés.

                1848. 03. 31.: megbetegszik, 04. 07. lemondása miatt mással he­lyet­tesítik a választmányban. Mindezek alapján két nagy élményre szű­kítem a keletkezést: A megváltó című versét Madách 1846 de­cem­be­re és 1848 áprilisa között írhatta.

 

 

4. A nyomtatható szöveg

 

Bár a Madách-összes készül, mégis érdemesnek tartom ismertetni a pub­likussá váló változatra vonatkozó álláspontomat.

 

 

4.1. A kézirat

 

A kézirat figyelmen kívül hagyható - a cím írásmódjának kivételével. Eh­hez azonban (értelmezésem alapján) ragaszkodom.

 

 

4.2. A közlések

 

Úgy gondolom, nem kell alapul venni sem a Figyelő változatát, sem Gyu­lai Pál vagy Halász Gábor kiadását. Egyrészt korábbi helyesírási gya­korlathoz kapcsolódik, másrészt őrzi Madách következetlen írás­ké­pét - ez utóbbiról a beszédelemzésemben37 már szóltam.

                Igaz, az 1954-es Kritikai kiadási szabályzat ajánlata már nem kí­ván­ja a következetességet, de az általam ismert gyakorlat alapján a kö­vetkező megjegyzéseket kívánom tenni:

Cím:   A megváltó - maradjon a kisbetű!

2/1.:    "megistenűlt" helyett megistenült - így is jó a jambikus zárlat.

2/2.:    "jőnie" maradjon, mert csak így lesz elfogadható a rím.

2/3.:    "űlt" helyett ült - így is jó a jambikus zárlat

2/4.:    "kint" helyett kínt - így sem változik a szótag hosszúsága.

3/3.:    "bizott" alaknak maradnia kell; a jambikus lejtés megköveteli a jam­bus-zárlatot.

4/1.:    "válaszúl" helyett válaszul - így is jó a jambikus zárlat.

4/3.:    "koldusúl" helyett koldusul - így is jó a jambikus zárlat

6/1.:    "kivánja" alaknak maradnia kell a jambikus ritmika miatt.

 

 

4.3. Végleges javaslatom

 

A megváltó

 

Ki hirdeté szabadságunk tanát?

Ki hirdetett testvér-szeretetet,

Hogy a nép hallá zengni szent szavát

És a bitorlott nagyság reszketett?

 

Ha ember volt, ah úgy megistenült,

Ha Isten volt, le kellett jőnie

A nép közé, melyen nagy átok ült,

Hogy átszenvedjen minden kínt vele.

 

És szóla: "Néked egy világ jutott

Osztályba nép; ki zárt belőle ki?

Az ég helyettesül meg nem bizott

Nagyok, népem bitorló isteni."

 

De a nagyok azt mondák válaszul:

"Minden pánt hulljon-e hát szerteszét?

Az Isten nem jár lázadt koldusul."

S keresztre vonták a nép istenét.

 

Szél hordta el földünkről szent tanát,

Az istenember mennybe visszatért;

Az úr csak úr, a rab csak rab maradt

S a régiért új szenvedést cserélt.

 

Ha éhesen kivánja szent jogát,

Megváltójához küldik menten őt,

Közöttünk csak a véres kereszt maradt

Ijeszteni a jogkövetelőt.

 

  

Jegyzetek

 

 

1.    Lásd még: Horváth Mihály összefoglalásának - Huszonöt év Ma­gyarország történelméből 1823-tól 1848-ig, Ráth Mór Pest, 1868. - vonatkozó részeit! vissza

2.    Madáchra is vonatkoztató újabb kutatásokkal Bíró Béla jelent­ke­zett. Ide kapcsolható Bíró Béla: Kísérlet egy kéziratlap meg­fej­té­sé­re. XIII. Madách Szimpózium. Szerkesztette: Bene Kálmán. Ma­dách Irodalmi Társaság. Szeged-Budapest, 2006. 209-216.: a gnosz­tikus filozófiáról; Bíró Béla: Madách és az egyezményes fi­lo­zófia in XII. Madách Szimpózium Szerkesztette: Bene Kálmán. Ma­dách Irodalmi Társaság. Budapest-Balassagyarmat, 2005. 13-33.: Az ember tragédiáját vizsgálja.; Bíró Béla: Álmok és tra­gé­di­ák. Liget 2004/1. 60-70.: Az ember tragédiáját vizsgálja; Bíró Bé­la: Álom és Filozófia. Egyenlítő 2003/12. 17-28.: Az ember tra­gédiáját vizsgálja. vissza

3.    Elsősorban a magyar olvasók körében is ismert németek - Tieck, Uhland, Wieland - szépirodalmi műveiben jelentkező misz­ti­ciz­mus­ra gondolok. vissza

4.   Emanuel Swedenborg (1688. 01. 29-1772. 03. 29.) deista ter­mé­szettudósként válik híressé - 1734. Lipcse: Opera phi­lo­so­phi­ca et mineralia -; később a fiziológia útján haladva eljut az élő­lé­nyek rendszerezéséhez - 1744. Hága: Regnum animale. Ezután a ne­oplatonizmus jelenik meg gondolkodásában 1744-45: De cultu et amore Dei. 1745 áprilisában megvilágosodása támadt - H. Bal­zac Seraphita című kisregénye erről szól -, ezután minden ide­jét új vallásának kidolgozására fordította. (A Világirodalmi lexi­kon alapján) Még Fónagy Iván: A mágia és a titkos tu­do­má­nyok története. h. n. (Bp.) 1989. vissza

5.   Berényi Zsuzsanna Ágnes: Madách és a szabadkőművesség. In V. Madách Szimpózium. Szerkesztette Tarjányi Eszter és An­dor Csaba Madách Irodalmi Társaság Budapest-Balassagyarmat, 1998. 136-146.: Madách nem volt szabadkőműves; 137.: "A köl­tő diákévei során találkozott a szabadkőművesség eszméivel." [Té­telesen nem tárgyalja.] vissza

6.    Pándi Pál: "Kísértetjárás" Magyarországon. Az utópista szo­ci­a­lis­ta és a kommunista eszmék jelentkezése a reformkorban I-II. Magvető, Bp., 1972. vissza

7.    Claude Henri Saint-Simon gróf (1760. 10.17.-1825. 05. 19.) 1779-ben harcolt az amerikai függetlenségi háborúban; a for­ra­dal­mi időkben minden vagyonát elvesztette. 1802-1811 között ala­kí­tot­ta ki nézeteit: a vagyon igazságosabb elosztását és a termelés ál­lami irányítását követelte. Titkára volt A. Comte. 1825-ben je­len­tette meg a Le nouveau christianisme 'Az új kereszténység' cí­mű művét. Egy évtizedes működése alatt szektaszerű csoport tá­madt híveiből - halála után hatása elenyészett. (A Világirodalmi lexi­kon alapján) vissza

8.    Pándi i. m. I/49-50.: Magyar Kurir 1830. 11. 05.: a Saint Si­mo­ni­a­na vallásról. Illetve nem kizárt, hogy az angliai chartizmusba is be­lejátszott [I/118.: 1838. - a Londoni Dolgozók Szövetségének prok­lamációja (People's Charter)]. vissza

9.    Felicite Robert de Lamennais (1782. 06. 19.-1854. 02. 27.) Rous­seau-ista nevelés után szemináriumi képzés nélkül 1819-ben szen­telték pappá. 1828-ban szembefordul a konzervatívnak tartott pá­pával és a gallikán szellemű francia egyházzal egyaránt, meg­a­la­pítja a Congragation Saint-Pierre szövetséget. Elveinek kö­zép­pont­jában a szabadság, a népek egysége és az egyetemes bol­dog­ság áll. Nézeteit a Paroles d'un croyant ('Egy hívő szavai') című ver­ses röpiratában (1833) fejtette ki - ez már 1848-ban megjelent ma­gyarul István P. fordításában (Egy számkivetettnek titkos lá­tá­sai). Különösen az 1832-36-os országgyűlés fiataljaira gyakorolt nagy hatást, több kéziratos fordítása is ismert. [Elveszett Arany Já­nosé, de fordította Kazinczy Gábor és Táncsics Mihály is.] Lé­nye­ge: elítéli a papi és nem papi népelnyomást; igazságot követel a szegények és elnyomottak számára. 1837-benaz államhatalmat tá­madja (Le livre du people - 'A nép könyve'), 1840-ben a mun­ká­sok kizsákmányolása ellen emel szót (Le pays et le gou­ver­ne­ment - 'Az ország és a kormány'). 1848-ban képviselő is lett, de el­szigetelődött. 1851-től visszavonult a politikától. vissza

10.  Pándi i. m. I/54-56.: Erdélyi Hiradó 1829.03.14.: Lamennais köny­véről; I/82-: Bölöni Farkas Sándor 1834-ben megjelent köny­véről (Utazás Északamerikában - Dacia, Kolzsvár-Napoca 1975.), és ennek hatásáról; I/416-: Lamennais hatása Vajda Pé­ter­re, Bozzai Pálra, Czakó Zsigmondra; II/53-: Petőfi Felhők ciklusára tett hatások. vissza

11.  Pándi i. m.: I/118.: 1839. május Évszakok Társaságának felkelése Blanqui és Barbès vezetésével. vissza

12.  Lásd még A polgári Magyarország születése című CD-ROM anya­gomat (in MOZAWEB 1.0), illetve w3.mozaik.hu internetes anyag vonatkozó részei! vissza

13.  "A vers további két szakaszát a kéziratban áthúzta Madách. Pedig fon­tosnak tarthatta, mert két el nem készült drámavázlatában is hi­vat­kozik rá: S a megváltó örök üdvében még / Siratja, hogy kö­zénk egykor leszállt, / S minden szív, melyben egy szikrája ég / A szent ügynek, vele könyörg halált. // Hogy látniuk ne kelljen sor­su­kat, / Melyben részes minden kivált kebel, / Miként vérázott bib­liájukat / A bűn átokká magyarázza el…" Horváth Károly: Ma­dách Imre. Gondolat, Bp., 1984. 70. vissza

14.  Például Balogh Károly: Madách az ember és a költő, dr. Vajna György és társa Bp., é. n. (1934/1935); Radó György-Andor Csa­ba: Madách Imre Életrajzi krónika. Madách Irodalmi Tár­sa­ság Bp., 2006. vissza

15.  MÖM-II/247.; ugyanígy in w3.mek.hu [2006. 08. 01.] vissza

16.  A vers megjelent a Figyelő 1871. 25. számában. vissza

17.  Balogh i. m. 45. vissza

18.  Balogh i.m. 267. vissza

19.  Horváth Károly: Madách Imre. Gondolat, Bp., 1984. 69. vissza

20.  "A Csak tréfa keserű hangja csendül ki mindezekből." Ba­logh i. m. 46. vissza

21.  A Tankréd-jelenet mellett a Csak tréfa Zordy Lóránjának szö­ve­gé­re hivatkozik, aki "A megváltó kihúzott utolsó két vers­sza­ká­nak értelmében kiált fel: Így értnek! oh magasztos szellemek / Ki­ket törvény s jogosság ihletett, / Könyörögjetek díjúl örök halált; / Mert visszanézve szűtök megreped: / Így értve látni szótok bib­li­á­ját." Horváth i. m. 71. vissza

22.  Radó György-Andor Csaba i. m. 184. vissza

23.  Andor Csaba: A siker éve: 1861. Madách élete. Fekete Sas, Bp., 2000. 204. vissza

24.  Voinovich Géza: Madách Imre és Az ember tragédiája. Franklin Társulat, Bp., 1914. 102. vissza

25.  Horváth i. m. 69. vissza

26.  Radó György-Andor Csaba i. m. 620. vissza

27.  Radó György-Andor Csaba i. m. 78-79. vissza

28.  Bene Kálmán: Öt Madách-vers első megjelenéséről. In VI. Ma­dách Szimpózium. Bp.-Balassagyarmat, 1999. 58-63. vissza

29.  Hogy Madách mennyire otthon volt ebben a témakörben, ezt nem­csak a nővére halálához való viszonya bizonyította vagy A ci­vi­lizátor című komédiája, hanem későbbi (fiókban maradt) nem­ze­tiségi beszéde is! vissza

30.  Lukácsi Sándor: A Felhők-ről tartott előadása Szeged, 1977. 05. 10. (kéziratban) vissza

31.  Jusson eszünkbe a márciusi ifjak találkozóhelye, a Pilvax kávéház "köz­vélemény" asztala! vissza

32.  Kereszt 1846. március 10. előtt. vissza

33.  Sors, nyiss nekem tért… 1846. 04. vissza

34.  Az első kötet 207. (Radó György-Andor Csaba i. m. 229.) vissza

35. Csitár település Balassagyarmat és Szécsény között fekszik. Zó­lyo­mi József: Csitár története. Csitár, 1999. In w3.mek.oszk.hu - 2006. 08. 20. című művében magyar faluról beszél. A w3.vjrktf.hu/carus/honisme/Ho990207.htm honlap is Csitár 477 la­kosának 96,5%-át találta magyarnak. Ha még ehhez megnézzük a w3.csitar.freeweb.hu-t, akkor nemzetiségi zavargásról nem lehet szó! vissza

36.  A paraszti mozgalmakról magamnak is van két korai írásom. Ár­pás Károly: Az 1848. évi parasztmozgalmak Magyarországon (1977); Erdélyi parasztmozgalmak 1848-49-ben (1979). vissza

37.  Egy Madách-beszéd elemzése. Madách szűzbeszédének ha­tás­vizs­gá­lata. Madách Könyvtár - Új folyam 36. Madách Irodalmi Tár­sa­ság, Szeged-Budapest, 2004. vissza

 

 

 Vissza