1977-ben végeztem a JATE BTK magyar-orosz szakán; szakdolgozatomat Ilia Mihálynál írtam Egy mítosz és egy utópia a 20. századból: Franz Kafka novellisztikája és Déry Tibor G. A. úr X.-ben címmel. Az egyetem elvégzése után a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnáziumba kerültem, ahol magyart és művészettörténetet tanítottam 8 esztendeig (utóbbi tárgyat önszorgalomból tanultam). 26 éves koromban doktoráltam Vajda György Mihálynál komparatisztikából (Camus; Sartre; Beckett; Dürrenmatt írásművészetének vonatkozási pontjai volt a témám). 1985 óta ismét az egyetemen vagyok, a Modern Magyar Tanszék adjunktusaként.
Feladataim a tanszéken háromirányúak. Egyrészt oktatom a 19-20. századfordulós és 20. századi magyar irodalmat 3-4. éveseknek, félévenként megújuló tematikában. A legutóbbi években érdeklődésem a modern magyar próza felé fordult, utolsó szemináriumaim témája is ehhez kapcsolódott (Kosztolányi – Csáth – Ottlik – Mándy – Mészöly – Nádas – Hajnóczy – Krasznahorkai – Garaczi – Tandori – Darvasi stb.). Készülő PhD-dolgozatom témája is ezzel az érdeklődéssel kapcsolatos: Hajnóczy Péter radikális továbblépési technikájáról, szövegeinek transzavantgárd érzékenységéről és szélsőséges eklektikájáról szeretnék írni.
Szemináriumaim másik csoportja képzőművészeti érdeklődésemmel kapcsolatos. Szeretném feltérképezni a modern irodalom és a képzőművészet határterületeit az impresszionizmustól-szimbolizmustól kezdődően a szecesszión, majd az avantgárdon és neoavantgárdon át a kortárs művészetig.
Óráim harmadik típusa Az irodalomtanítás módszertana című kollégium, amit 17. éve egyedül oktatok a szegedi bölcsészeknek. Óráimat gondolkodás-módszertani gyakorlatokká alakítottam át: a 4 középiskolai év anyagához kapcsolódó szövegelemzéseket végzünk, emellé képelemzésekkel is próbálkozunk; célom az önálló gondolkodásra nevelés, saját elemzési stratégiák kialakítása. Eddigi tapasztalataimat és a legjobban sikerült elemzési gyakorlatokat két kari jegyzetben foglaltam össze (Gondolatok az irodalom tanításáról és a műelemzés lehetőségeiről a középiskolában – 1991; újranyomva: 1998; Műelemzési- és gondolkodás-módszertani gyakorlatok az irodalom és a képzőművészet tárgyköréből – 2000); e jegyzetek megírásban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány elnyert támogatásai segítettek. Munkámat két további jegyzettel szeretném bővíteni, ezek témájával szintén pályázatot nyertem (munkacímek: A középiskolai kötelező olvasmányok problémaközpontú, az erkölcsi, ill. lélektani kérdésekre koncentráló áttekintése; Művészettörténeti kiegészítések a négy gimnáziumi év irodalmi anyagához).
Az elkövetkező években a fent vázolt nyomvonalakon szeretnék tovább dolgozni.

Kapcsolatom Madáchcsal és Az ember tragédiájával:

Mikor az egyetemre kerültem, eleinte a 19. század második felének irodalmát oktattam, s mivel régtől fogva mélyen érdekelt a Tragédia, ezt helyeztem kollégiumaim középpontjába. Éveken át vezettem szemináriumokat Madách művéről: a szorosan vett szövegelemzéstől indulva a motívumkeresésen át a biblikus vonásokig, a Faust-párhuzamig sok mindent érintettünk. A Tragédia azóta is érdeklődésem középpontjában áll; szelleme, gondolatvilága kortárs magyar szemináriumaim hátterét is kijelöli. Megtisztelő számomra, hogy a Madách Irodalmi Társaság tagjává fogadott, s hogy a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanárai meghívására részt vehetek a konferenciákon.

1. Halk, lankadatlan figyelem. (Gondolatok Mészöly Miklós új kötetéről). Tiszatáj, 1993.II.
2. Üstökös-ember – Mont Blanc-ember: Vajda János. A Tiszatáj Diák-melléklete, 1993. IV.
3. Kommentárok a Tragédia Űr-színéhez. Acta Historiae Litterarum Hungaricum, Szeged, 1994.
4. A „Napút” festője: Csontváry. Acta Historiae Litterarum Hungaricum, Szeged, 1995.
5. Gondolatok az irodalom tanításáról és a műelemzés lehetőségeiről a középiskolában. Egyetemi jegyzet. JATE Press, Szeged, 1998.
6. Megjegyzések a Tragédia űr-jelenetéhez (Kiindulás a szorosan vett szövegből). VII. Madách Szimpózium, Balassagyarmat, Bp. Madách Irodalmi Társaság, 2000.
7. Gondolkodás-módszertani gyakorlatok az irodalom és a képzőművészet területéről. Egyetemi jegyzet. JATE Press, Szeged, 2000.
8. Pókháló. A motívum lebegtetése a szöveg tükrén. (Hajnóczy és Akutagawa). Mihálynapi köszöntő. Írások Ilia Mihály születésnapjára. SZTE BTK, 2000.
9. Hajnóczy Péter prózájáról: Da capo al fine – novellaelemzés. A Tiszatáj Diák-melléklete. 2003. május
10. Hajnóczy Péter és az Idő sokfélesége. Krasznahorkai László „világvég-prózája”. A nemzeti önismeret új útjai az ezredvég fiatal nemzedékeinek művészetében. Az SZTE Modern Magyar Tanszék Debrecennel közös pályázatához készült résztanulmányok
11. Hajnóczy Péter: A szertartás; Samuel Beckett: Film – korrespondenciák. Forrás, 2003… (Megjelenés alatt)
12. Hajnóczy Péter és a Mozgó Világ (Írók és műhelyek);  JGYTF Komparatisztikai konferencia; megjelenik tanulmánykötetben
13. ugyanez a Szeged c. folyóiratnál, megjelenés alatt
14. Hány Prága-szín van a Tragédiában? 2002. Madách Szimpózium – előadás; 2003 – publikáció
15. Madách kéznyomai Krasznahorkai László Háború és háború című regényén – előadás és későbbi publikáció; Madách-szimpózium/2003
16.  Hajnóczy Péter: Hair – novellaelemzés (előkészületben).

Vissza