1973-ban szereztem magyar–orosz szakos tanári diplomát Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen. Többek között Horváth Károly, Kovács Sándor Iván, Csetri Lajos, Nyíri Antal, Szőke György, H. Tóth Imre tanítványa vagyok.
 Az egyetem után egy évig Szegeden tanítottam, 1974 óta Nagykőrösön élek, ahol 1994-ig (egy kitérőt leszámítva) az Arany János Gimnázium tanára voltam. Tanítványaim mindkét tárgyból szép, köztük országos eredményeket értek el különböző versenyeken (OKTV, Arany János Irodalmi Verseny, stb.). Közben részese lehettem Nagykőrösön a városi Pedagógiai Füzetek sorozat és egy városi folyóirat létrehozásának, egy darabig szerkesztettem mindkettőt.
 1994 ősze óta a ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban tanítok magyart. Munkaközösség-vezetőként, megyei szaktanácsadóként is tevékenykedtem. A nyolcosztályos tagozat keretében a gimnazista korosztály mellett módom volt a 10-14 éves korosztályt is tanítani. Sikerült országos döntőkig, első-második helyezésekig juttatni néhány ceglédi tanítványomat is (OKTV, Verseghy-verseny, Édes anyanyelvünk verseny, Kazinczy-verseny, versmondó versenyek). 1995 előtt ritkábban, azóta rendszeresen kapok érettségi elnöki megbízásokat.
 1998 óta félállásban 2002 óta főállásban tanítok a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Karán, irodalomelméletet, irodalmat.
 A tanítás mellett írással, fordítással is próbálkoztam. Folyóiratok mellett néhány orosz könyv (regény és szakmunka) fordítója voltam. Egy novellám országos novellapályázat győztese lett. 1996-ban nyelvi-irodalmi paródiákkal megnyertem az Anyanyelvápolók Szövetségének anyanyelvi reklámpályázatát. Irodalomtörténeti paródiáim közül néhány folyóiratokban, általános iskolai tankönyvben, illetve kis önálló kötetben is napvilágot látott.
 Egy kis könyvkiadói vállalkozásom is van 1990 óta. Ennek keretében általában évente egy-két verseskötetet szerkesztettem, többek közt Arany, Petőfi, Vörösmarty, Ady, József Attila, Radnóti Miklós verseiből.
 1982-ben doktoráltam irodalomtörténetből Szegeden. Disszertációmat Madách Imre Az ember tragédiája című művéről írtam. Azóta is foglalkozom irodalomtörténettel, elsősorban Madách-kutatással. Tagja vagyok a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak és a Madách Irodalmi Társaságnak. 1994-ben díjat nyertem a balassagyarmati Madách-pályázaton, 1995-ben pedig a Miskolci Akadémiai Bizottság különdíját kaptam Madách-tanulmányomra. Voltam előadója a csesztvei Madách-ünnepségnek, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Békés illetve Bács-Kiskun Megyei Tagozata ülésének; 1998. júniusában Balassagyarmaton a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Tanári Tagozatának ülésén, 2000 ősze óta a Madách Irodalmi Társaság szimpóziumain, országos magyartanári továbbképzésen, és másutt (Kecskeméten, Salgótarjánban) tartottam előadást Az ember tragédiája problematikájáról. E téren végzett munkámról elismerően írtak illetve nyilatkoztak Németh G. Béla, Kovács Sándor Iván és Szili József professzorok is. Tanulmányaim, cikkeim jelentek meg különböző szakfolyóiratokban, majd a Madách Irodalmi Társaság jóvoltából eddigi Madách-kutatásaim eredményei 2001-ben önálló kötetben is megjelentek.
 

Nagykőrös, 2003. szeptember 21.

Publikációk:

 Önálló kötet
 

1. Így irtok ti… én (Irodalomtörténeti paródiák), Dóra Kiadó, Nagykőrös, 1997.

2. Szabadon bűn és erény közt (Az ember tragédiája értelmezési kísérlete), Madách Irodalmi Társaság, Budapest, 2001.

3. Meztelen iro-dalom, Bába és Társai Kiadó, Szeged, 2004.

Cikkek, tanulmányok
 

1. Ady Endre: Áldásadás a vonaton (Elemzési kísérlet), Módszertani Lapok. Magyar, 1994. 1/1-2. 3-9. o.

2. Akik az időnek dolgoznak, (Erdélyi Erzsébet–Nobel Iván Várnak a kapuk című könyvéről), Magyartanítás, 1998. január, 34-35. o.

3. Arany és Az ember tragédiája, In: Az Arany János Társaság Évkönyve XX., Nagykőrös, 1986/87. 99-111. o.

4. Arany és Madách (Madách-tanításunk kudarcának okairól), In: A műértel-mezés helye az irodalomtudományban, Studia Poetica, Szeged, 1990. 266-275. o.

5. Arany és Madách, Studia Comitatensia 19. Szerk: Farkas Péter, Szentendre, 1989. 355-379. o.

6. Arany "Iduna emléke" című sírversének ismeretlen változatáról, Irodalomismeret, Budapest, 1993. IV/3.57-59. o.

7. Arany "Károlyi Sámuel sírkövére" című versének eredeti (?) változatáról, (Bárdos Dórával együtt ), Irodalomismeret, Budapest, 1996. VII/1-2. 76-80. o.

8. Az irodalmi idézet mint téma az irodalomban (Szakonyi Károly Teátrum című novellája), Módszertani Lapok, Magyar, Budapest, 1997. 3/3. 1-11. o.

9. Csinszka és Júlia (A költőnő Csinszkáról), Irodalomismeret, 1999. 3-4. 142-151. o.

10. Egy nagyon fontos új könyvről (könyvrecenzió, Kecskés – Vilcsek: Magyar verstani szöveggyűjtemény), Módszertani Lapok, Magyar, 2000. 7/2. 31-34. o.

11. Figurae literaris ( Két irodalomtörténeti paródia), Napút, II. 2000. február, 14-15. o.

12. Hamisítsunk irodalmat! (A stilisztika tanításáról), Módszertani Lapok, 2000. 6/4. 11-20. o.

13. Három irodalmi paródia, Módszertani Lapok, 1998. 4/3. 10-12. o.

14. Hét kérdés Madáchról és Az ember tragédiájáról, Irodalomtörténet, Budapest, 1989/3. 469-483. o.

15. Így irtok… én (Irodalomtörténeti paródiák), Irodalomismeret, 1998/3-4. 167-170. o.

16. Így irtok… én (Irodalomtörténeti paródiák), Irodalomismeret, 1999/1-2. 238-243. o.

17. Így irtok… én (Irodalomtörténeti paródiák), Irodalomismeret, 2000/1. 110-113. o.

18. Így irtok… én (Irodalomtörténeti paródiák), Irodalomismeret, 2000/2-3. 129-134. o.

19. Így irtok… én (Irodalomtörténeti paródiák), Irodalomismeret, 2000/4. 128-131. o.

20. Így irtok… én (Irodalomtörténeti paródiák), Irodalomismeret, 2001/1-2. 78-81. o.

21. Így irtok… én (Irodalomtörténeti paródiák), Irodalomismeret, 2001/2-3. 146-148. o.

22. József Attila: Ülni, állni, ölni, halni (Elemzési kísérlet), Módszertani Lapok, Magyar, Budapest, 1995. 2/1. 1-8. o.

23. Kezdet és vég (Az ember tragédiája szerkezetéről), Iskolakultúra, Budapest, 1992. II/19. 30-46. o.

24. Legenda és valóság (Apró melléfogások a Madách-irodalomból), Módszertani Lapok, Magyar, Budapest, 1995. 1/3. 1-11. o.

25. Megközelítési kísérletek Petőfi Sándor János vitéz című művéhez, Módszertani Lapok, Magyar, Budapest, 1996. 2/4. 1-8. o.

26. Mester és famulus (Az ember tragédiája születésének titkaiból), In: VIII. Madách Szimpózium, MIT, Budapest–Balassagyarmat, 2001. 83-97. o.

27. Radnóti Miklós: Federico García Lorca (Elemzési kísérlet), Módszertani Lapok, Magyar, Budapest, 1996. 3/2. 1-8. o.

28. Rendezni végre közös dolgainkat… (Gondolatok Móricz Légy jó mindhalálig című regényének tanításáról), Módszertani Lapok, Magyar, 1999. 6/1. 1-11. o.

29. Tanítsuk Idunát!, Iskolakultúra, Budapest, 1994. IV/3. 15-22. o.