Életrajz
Neve: Asztalos Lajos.
Született: 1936. január 31-én, Párizsban (Franciaorsz.).
Lakhelye: Kolozsvár, Románia.
1942 és 1952 között elemi és középiskola.
1952-ben (X. osztályosként) részt vesz egy, a kommunista rémuralom
elleni szervezetben. Letartóztatják, három év börtönre ítélik.
1954-ben szabadul.
1955-ben érettségi, utána, „politikai múltja” miatt, sikertelen felvételi
a marosvásárhelyi orvosin.
1956-ban bejut a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Földrajz-Természetrajz
Karára.
1958 őszén „politikai múltja” miatt eltávolítják az egyetemről (az
egyetemnek az 1959 februárjában, a román egyetemmel való ún. egyestése
előkészítése során).
1959 -- munkaszolgálatos (földmunka, iszaplapátolás).
1960-tól kötöttárugyári munkás.
1962-től nyomdai gépszedő.
Minden, az egyetemre való visszavételét illető kérését elutasítják.
1962-ben megjelenik első írása. Napi- és hetilapokban közöl. Spanyolul,
majd portugálul tanul.
1970-től a kolozsvári irodalmi hetilap, az Utunk rendszeresen közli
főleg spanyol és portugál vers- és elbeszélés-fordításait. Más, köztük
magyarországi lapok is.
1972-ben lefordítja Pierre Boulle A majmok bolygója című regényét.
A bukaresti Előre napilap folytatásokban közli.
1973-tól megjelennek népmesefordításai is.
1974-ben a Kriterion Könyvkiadó új igazgatója, miután az előző elfogadta,
arra való hivatkozással, hogy Magyarországon nem tudná értékesíteni, visszautasítja
eszperantóból fordított, bevezető tanulmánnyal, jegyzetekkel ellátott izlandi
saga- és edda-kötetét.
1974-1975-ben spanyol nyelvismereteinek bővítése végett, barátai meghívására
alkalma van Spanyolországba utazni. „Politikai múltja” miatt ezt megakadályozzák.
1976-tól galego versfordításokat is közöl.
1977-ben napvilágot lát európai és latin-amerikai népek meséiből és
mondáiból fordított válogatása.
1978-ban a bukaresti A Hét terjedelmes írását közli a katalán kérdésről.
1978 és 1984 között népmesét és helytörténeti mondát gyűjt a kalotaszegi
falvakban.
1978-tól kolozsvári helytörténeti anyagot gyűjt (régi feliratok, emléktáblák
szövege, évszázados utcanevek, ezek eredete).
Helytörténeti írásait, magyar vonatkozásai miatt, egyetlen lap sem
közli.
A baszk kérdésről készült írását, az ún. áthallások, vagyis a romániai
magyarság és a spanyolországi baszkok helyzetének hasonlósága miatt, A
Hét nem közli.
1983-ban napvilágot lát A teknősbéka tilinkója című, a mesék eredetének
ismertetésével kiegészített népmese és -monda kötete (kalotaszegi mesék,
helytörténeti mondák mellett spanyol, katalán, brazíliai indián stb. mesék
és mondák).
1987-től Kinek szól a kakukk? című galego, baszk, portugál népmese-válogatásának
megjelentetését a kiadó különböző okokra hivatkozva, halogatja. Amint 1990-ben
kiderült, a kötetben lévő népmeséknek a magyar népmesékkel való hasonlóságát
elemző fejezet miatt.
1990-ben való megalakulásától tagja a kolozsvári székhelyű Kelemen
Lajos Műemlékvédő Társaságnak. 1991-től titkára.
1990 és 1994 között a kolozsvári Szabadság című napilapban sorozatban
közli helytörténeti írásait, a régi utcaneveket, ezek eredetét.
1993-ban, 1994-ben és 1998-ban részt vesz a spanyolországi Galiciában
lévő Santiago de Compostela egyeteme által rendezett Galego nyelv és műveltség
című nyári egyetemen.
1994-ben az asztúriai Gijónban rendezett nyári egyetemen előadást tart
a romániai politikai, gazdasági helyzetről, a romániai magyarság helyzetéről.
1994-ben a Santiago de Compostela-i Egyetem filológiai évkönyve, a
Verba, közli a spanyol coche [kocse] magyar eredetét bizonyító írását.
1996-ban megjelenik a Kőbe írt Kolozsvár címen, Lőwy Dániellel és Demeter
Jánossal együtt írt helytörténeti kötet (feliratok, emléktáblák, címerek).
1996-tól dolgozataival jelen van a Madách Társaság szimpóziumain.
1998-ban a Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemle közli a galegókról
írt tanulmányát, valamint a spanyol alkotmánynak a területi önkormányzatokról
szóló fejezete, a galego önkormányzati törvény, a galego nyelvtörvény stb.
általa magyarított változatát.
1998-ban napvilágot lát Kinek szól a kakukk? című galego, baszk, portugál
népmesefordítás kötete. Galego és baszk mesék magyarul e kötetben jelennek
meg első ízben. A portugál az eddigi legterjedelmesebb magyar nyelvű válogatás.
1998-ban a szegedi Móra Ferenc Kollégiumban előadást tart a spanyolországi
nemzeti kisebbségek helyzetéről, e kisebbségek területi önkormányzatáról.
1999-ben befejezi Az ember tragédiája A traxedia do home című galego
változatát. A Madách Társaság kiadásában a Tragédia tizenkilenc más fordításával
együtt kompakt lemezen bemutatják a Frankfurti Nemzetközi Könyvkiállításon.
2000-től a Madách Társaság tagja.
2001-ben az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége az erdélyi magyar nyelv
ápolásában, az anyanyelvi műveltség terjesztésében és a nyelvhasználat
bátorításában szerzett érdemeiért a Nyelvőrzés Díjában részesíti.
2001-ben Lakodalom az égben címmel napvilágot lát a galego népmesék
bővített kötete.
2002-ben az Oviedói Egyetem Történelem Karán előadást tart a romániai
magyarság történetéről.
2002-ben a Madách Irodalmi Társaság kiadja Az ember tragédiája Gonzalo
Navaza Blanco galego költővel együtt átdolgozott új galego változatát.