A Mózes kézirata az OSzK kézirattárában található, jelzete: 2068 Quart. Hung. 48 levél. Másik kézirata idegen kéz másolata, az Akadémia kézirattárában a pályaművek között. Címlapján az 1860-as évszám. A címlapon belül egy ívlapon még egyszer ismétlődik, a személyek névsorával. Erre rávezetve: Kezdett 1860 jun 9 végzett 1861 nov 16. Ugyanitt a sorok összegezve:
1ő Felv. – 727
2ik  ’’    – 570
3ik  ’’   – 401
4ik   ’’   – 460
5ik   ’’   – 312
  össz.      2470   (A mintául vett kiadás sorszámozása szerint 2473 sor.)

Madách a drámával az Akadémia Karácsonyi-jutalmára pályázott (1861. dec.). Bérczy Károly írta meg a bírálóbizottság (Arany, Bérczy, Jókai, Kemény, Pompéry) jelentését, amely kedvezőtlen volt. „Dramatizált eposz”, állapították meg a darab legfőbb hibáját.

 A Mózes első kiadása a Madách Imre Összes Művei (I-III. k., Bp., Athenaeum 1880, új lenyomat 1895, sajtó alá rendezte: Gyulai Pál) III. kötetének 1-142. lapján található. Ennek alapján került a Halász Gábor szerkesztette Madách Imre összes művei (I-II. k., Bp. Révai , 1942) első kötetébe (701-815. l.), amelynek nyomán az 1989-es, kritikai igényű kiadás a Szépirodalmi Könyvkiadónál (Madách Imre válogatott művei, sajtó alá rendezte Kerényi Ferenc és Horváth Károly) létrejött,  s amelynek alapján készítette az Unikornis Kiadó is Madách Imre válogatott drámái c. kötetét (Mózes: 383-500. l., a kötetet az 1989-es kiadást javítva, korszerűsítve sajtó alá rendezte Sirató Ildikó). Jelenlegi CD-szövegünk ennek a legutóbbi szövegnek újra ellenőrzött, több helyen javított, kiigazított változata. Itt, információs dokumentumunkban közöljük –némileg javított, kiegészített változatban – Sirató Ildikó szövegmagyarázatait is.

 Jelen CD-kiadásunkban modernizáltuk a dráma helyesírását, természetesen csak azokon a helyeken, ahol a változtatás nem rontotta el a darab jambikus verselését. Tehát nem változtattuk meg a rövid mássalhangzós (pl. boszú, könyű, virad), vagy a gyakori, a ma helyestől eltérő hosszúságú magánhangzós (pl. indúl, testesűl, kábitó stb.) szóalakok hibás helyesírását, ha a verselési helyzet úgy kívánta. (A helyesírási elvek részletesebb indoklását ld. A METINF – Az ember tragédiája információs dokumentumában!) Nem változtattunk természetesen Madách régies, vagy nyelvjárási szavain, egyéni szóalkotásain (mint pl. hajkál, üld, sérveink = hajszol, üldöz, sérelmeink  stb.), a régies ragozáson (mint pl. elhervadand, hozand, álliték, jőj, teszesz stb.) és a ma már nem használt szóalakok tekintetében (erősb, fényesb, könyörg,  mosolyg, sergek, eszély,  stb.).

Szövegmagyarázatok a drámához

ELSŐ FELVONÁS

… fényes kíséret, a főpap, az országlár, Mózes, Jókhebéd sat.) – S a többi.

Szegény fiú, s még sajnosabb anya. – Sajnálatosabb.

Te második József, megáldjon Isten! – Utalás a bibliai Józsefre, aki megmentette az egyiptomiakat és a zsidókat az
  éhhaláltól, s akiknek utódai az egyiptomi Gósen tartományban telepedtek le.

Majd vízbe fojtál egy szak gyermeket, – Rengeteg, sok. Szakasznyi.

Mely Pithomot és Rahamsest emelte, – Pithom: rabszolgákkal építtetett város Felső-Egyiptomban; Rahamses: Ramses
   fáraó síremléke.

Tudd hát zsidó vagy – Lévi sátorából. – A leviták törzséből, akik a zsidók közt a papi méltóságot viselték nemzedékről
  nemzedékre.

A gyil lakott Nilus sötét vizében, – Krokodil (krokogyil).  – Elképzelhetőnek tartjuk azt is, hogy a szó gyilok, gyilkosság
          jelentésű itt.

S mesterséggel készíték kis tobozt, – Dobozt, kosárkát.
 

MÁSODIK FELVONÁS

Midianban. A Hóreb hegye tövénél forrás-kút... – A Sinai hegy másik elnevezése.

És kész-e a nép áldozatra, mondd, / Szabadságáért s Ábrahám uráért? – Jehováért, aki Ábrahámmal szövetséget kötött,
         megígérvén neki, hogy utódait nagy néppé teszi és bevezeti Kánaán földjére.

Szemök megígéz, mint a baziliszk. – Baziliszkusz, mitológiai koronás sárkánygyík, melynek pillantása halálos.
(görög-latin)

Most már kifosztnak végfilléreinkből, – Végső, utolsó filléreinkből.

Ez éjjel még eljő Aszasziel, / A rém-angyal, – Gonosz pusztai szellem a Bibliában.

HARMADIK FELVONÁS

Moabiták erős haddal közelgnek, – Észak-arábiai nép, mely a Holt-tengertől délkeletre élt.

(Mózes karjait gyámolítják.) – Tartják, támogatják.

NEGYEDIK FELVONÁS

Mózes sátorának belseje a zsidók táborában Kánaán határán. – Az ígéret földje, tejjel-mézzel folyó tartomány; a mai
         Palesztina bibliai elnevezése.

...új rabság toldja sérveink.  Sérelmeink.

A frigyszekrénynek fényes sátora / Közöttünk áll... – A tízparancsolat kőtábláit őrző szentségtartónak, mely a zsidóságnak
        Jehovával kötött szövetségét szimbolizálja.

Ha nem kiméled, szinte gátadul lész. – Szintén.

S termékennyé lett Sára egy szavamra, – Ábrahám felesége.

ÖTÖDIK FELVONÁS

Mely fú ugyan még, ámde már nem érez;  –  Lélegzik.

Hajkált és üldött, mint veszett kutya; – Hajszolt és üldözött.

NÉP (ének*) Szirt ő... Amit teszen, hibátlan az,... stb. – * Mindkét énekszakasz Mózes egykori énekéből van
           Gonda László fordítása szerint. [Madách jegyzete.]
           Gonda László (1831-1872) tanár, protestáns egyházi
            és pedagógiai író volt.