A Férfi és nő kézirata az OSzK kézirattárában található, jelzete: Quart. Hung. 44 levél. Idegen kéz másolata. Címlapján a szövegben idézett címen és jelmondaton kívül a következő feljegyzést találjuk: „Drámai pályamunka 1843-ra. 1ső szám.” Továbbá: „Vess. martius 18. 1843.” (Ezen a napon érkezett be az akadémiai pályázatra.) A darab a Csák végnapjaival együtt pályázott, de a másik tragédiával szemben, ezt a művet meg sem említették.

 A Férfi és nő eső kiadása a Madách Imre Összes Művei (I-III. k., Bp., Athenaeum 1888, új lenyomat 1895, sajtó alá rendezte: Gyulai Pál) II. kötetének 1-84. lapján található. Ennek alapján került a Halász Gábor szerkesztette Madách Imre összes művei (I-II. k., Bp. Révai , 1942) első kötetébe (23-93. l.), amely nyomján jelenlegi CD-szövegünk is készült.

 Jelen CD-kiadásunkban modernizáltuk a dráma helyesírását, természetesen csak azokon a helyeken, ahol a változtatás nem rontotta el a darab jambikus verselését. Tehát nem változtattuk meg a rövid mássalhangzós (pl. boszú, könyek, virad), vagy a gyakori, a ma helyestől eltérő hosszúságú magánhangzós (pl. indúl, borit stb.) szóalakok hibás helyesírását, ha a verselési helyzet úgy kívánta. (A helyesírási elvek részletesebb indoklását ld. a METINF – Az ember tragédiája információs dokumentumában!) Nem változtattuk meg a latinosan írt görög szereplőneveket sem, hiszen ha csak a főhős nevének többfajta ejtését (Heraklesz, Héraklesz, Héraklész) nézzük, a görög nevek egyértelműsített helyesírásával számos helyen tönkretennénk a jambikus ritmust. Nem változtattunk természetesen Madách régies, vagy nyelvjárási szavain, egyéni szóalkotásain (mint pl. ajándok, őszkükürcs, megígesz, híves – = hűvös –, rimányl, reményvirág, bűvsugár, bűvvillany, csábinger stb.), a régies ragozáson (mint pl. hervadand, őszülék, teremtvék, jőj, leszesz, hivém stb.) és a ma már nem használt szóalakok tekintetében (csókoltalan, akartalan, nemesb, sebesb, zsugorg, görg, mosolyg, semműl, semmít stb.)