Madách Imre a Csák végnapjainak első változatát az Akadémia 1843. évi drámapályázatára adta be a Férfi és nő c. drámájával együtt. Mivel a végső szövegtől igen jelentős mértékben eltért, ezért a dráma „ősszövegét” külön is közöltük. Az átdolgozott szöveg két példánya, mindkettő Madách saját kézírásában, az OSzK Kézirattárában található, az első 1398 Fol. Hung. jelzettel. 23 levél., a második kézirat 1539 Quart Hung. 40 levél. Az első kézirat a Madách hagyatékból került be a könyvtárba, az átdolgozás első fogalmazásának látszik, sűrű javításokkal és betoldásokkal. A második, tisztázottabb kézirat, melyből Gyulai kiadása készült, Arany Lászlótól került Gyulaihoz, majd özvegyétől az OSzK-ba. A két kézirat közötti különbségeket, szövegváltozatokat még nem dolgoztuk fel.
A Csák végnapjai első kiadása a Madách Imre Összes Művei (I-III. k., Bp., Athenaeum 1880, új lenyomat 1895, sajtó alá rendezte: Gyulai Pál) III. kötetének 143-261. lapján található. Ennek alapján került a Halász Gábor szerkesztette Madách Imre összes művei (I-II. k., Bp. Révai , 1942) első kötetébe (365-462. l.), amelynek alapján jelen szövegünk is készült.
 Jelen CD-kiadásunkban modernizáltuk a dráma helyesírását, természetesen csak azokon a helyeken, ahol a változtatás nem rontotta el a darab jambikus verselését. Tehát nem változtattuk meg a rövid mássalhangzós (pl. boszú, könyű, viradtkor), vagy a gyakori, a ma helyestől eltérő hosszúságú magánhangzós (pl. rabúl, űli, csábitás stb.) szóalakok hibás helyesírását, ha a verselési helyzet úgy kívánta. (A helyesírási elvek részletesebb indoklását ld. A METINF – Az ember tragédiája információs dokumentumában!) Nem változtattunk természetesen Madách régies, vagy nyelvjárási szavain, egyéni szóalkotásain (mint pl. sütköződik, üldöd, zajghatnék stb.), a régies ragozáson (mint pl. hagyandák, tartandja, leírvák, lészesz stb.) és a ma már nem használt szóalakok tekintetében (nemesb,biztosb, mosolyg, sergem stb.).