Bene Kálmán

Digitális Madách Archívum Szegeden

 

     

A Digitális Madách Archívum (a továbbiakban DMA) előzményei:

 

Madách Irodalmi Társaság (MIT),

Madách Szimpóziumok,

Madách Könyvtár,

Juhász Gyula Tanárképző Főiskola (Szeged) Madách Kutatócsoportja,

a MIT honlapja

 

A  DMA megalakulását közel két évtized munkája, Madách-kutatása előzte meg, e kutatás legfontosabb fóruma a Madách Irodalmi Társaság (továbbiakban: MIT) volt. A Madách Irodalmi Társaság nem sokkal a rendszerváltozás után, az 1990-es évek elején szerveződött Andor Csaba és Grosschmid Péter kezdeményezésére. A Társaság motorja, lelke megalakulása óta Andor Csaba, legnagyobb bázisa pedig Szeged, elsősorban a a hajdani Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Magyar Irodalom Tanszékén alakult Madách Kutatócsoport.

A Madách Irodalmi Társaság évente konferenciákat szervez, könyveket ad ki és számos területen ápolja Madách Imre kultuszát, igyekszik elmélyíteni Madáchcsal kapcsolatos műveltségünket. Első szimpóziumára 1993-ban Andor Csaba áldozatos munkája nyomán kerülhetett sor, amint az ő kezdeményezésére indította útjára a Társaság a Madách Könyvtárat is, amelyben 1995-től 2010 októberéig 68 kötete látott napvilágot (ld. www.madach.hu:  Kiadványaink rovat!). Madách Imre összes műveinek kritikai igényű kiadását szintén magára vállalta a civil szervezet, hiszen az 1940-es évek, Halász Gábor vállalkozása óta nem próbálkozott ezzel senki. (Ld. www.madach.hu: Kiadványaink, a Madách Könyvtár 37., 46. és 55. kötetét!) 

Az I. Madách Szimpóziumot évről évre újabbak követték, melyekre 2004-ig minden alkalommal kizárólag Madách szűkebb pátriájában, Nógrád megyében került sor, mindig szeptember végén, október elején, két egymást követő napon – és mindmáig ez a szimpóziumok legfőbb helyszíne és időpontja. Az évek során azonban mind több előadó, egyre színesebb dolgozattal jelentkezett a soros szimpóziumra, ezért volt szükség arra, hogy a Társaság egy nappal megtoldja szakmai tanácskozását. 2005 óta tavaszi ülésszakokkal bővült a szimpózium, ezeknek Szeged, Algyő és Kecskemét adott eddig helyet.

Ha megvizsgáljuk a Madách Könyvtár tartalomjegyzékét, egy igen sokoldalú, szerteágazó munkára következtethetünk belőle. A 68 kötetnek kisebb felében, 33 kötetben a Madách-életművet, életrajzot vizsgáló, feltáró értekezések, közlemények játszanak főszerepet. A tematika igen változatos volt: az életrajzi írásoktól a műelemzésekig, a recepciótörténettől a komparatisztikai jellegű tanulmányokig, a filológiai, szövegkritikai adalékok feltárásától a műfordítások, a Madách-illusztrációk elemzéséig, Madách-adaptációk vagy színháztörténeti események bemutatásától a teljes elemző monográfiákig nagyon sokféle írás jelent meg ezekben a kiadványokban.

A kötetek másik fele néhány egyéb, fontos, Madáchhoz kapcsolódó témakörbe sorolható: Madách-életrajzok, bibliográfiák, dokumentum-kötetek és műfordítások. Emellett igen fontos munkát végeznek a Társaság tagjai a szövegkritika, szövegkiadás terén is, hiszen nemcsak az életmű és írójának minél szélesebb körű megismertetése a célunk, de szeretnék, ha a Tragédia mellett más Madách-művek is könnyebben hozzáférhetőek lennének a nagyközönség számára. Ezért határoztuk el Madách műveinek megjelentetését, megfelelő szövegkritikai háttérrel, szövegmagyarázatokkal (Minderről részletesebben olvashatunk a Madách Könyvár 64. kötetében, Bene Kálmán: Néhány megjegyzés a www.madach.hu-ról c. írásában.) 

Tíz esztendeje a Társaság szobát bérel Balassagyarmaton, a volt megyeháza épületében, amely vendégszobaként és a Társaság anyagainak archívumaként egyaránt működik. Időközben a szoba kicsinek és kevésnek bizonyult, és sem Nógrádban, sem Budapesten nem sikerült újabb, nagyobb és jobb székhelyet találni, pályázatainkat elutasították, kéréseink a támogatás növelésére süket fülekre talált.

Ekkor fordult a Társaság Szeged felé, hiszen a MIT egyik legnagyobb részlege  a JGYTF egykori Magyar Irodalom Tanszékén volt. A tanszék oktatói közül 7 fő és más szegedi kollégák, tanítványok (14 fő) mintegy 170 tanulmánya jelent meg a Madách Könyvtár sorozatban.

 

Sajnos a Társaság szegedi „kutatóbázisa” is megszűnt – a főiskolai tanárképzést, s vele együtt az Irodalom Tanszéket letörölte a térképről az a reform, melyet egy olasz város nevével szokás összekötni. Bologna miatt tehát eltűnt a szegedi kutatócsoport háttérintézménye, a tagok szétszórattak a főiskolai kar és a BTK különböző intézményeibe.

Szerencsére – némi küzdés után – a jogutód intézmény, a szegedi egyetem JGYPK Tanítóképző Intézetének Magyar Szakcsoportja felkarolta a másfél évtizede itt folytatott Madách-kutatások ügyét, újra alakulhatott az Intézetben a kutatócsoport.

 

A névsor:  Dr. Andor Csaba (OSZK, a Madách Irodalmi Társaság tiszteletbeli elnöke), Dr. Árpás Károly (Deák Ferenc Gimnázium), Dr. Bárdos József (Kecskeméti Főiskola), Dr. Bene Kálmán (SZTE JGYPK), Bene Zoltán (a Madách Irodalmi Társaság elnöke), Dr. Cserjés Katalin (SZTE BTK), Dr. Kakuszi Péter (SZTE JGYPK), Dr. Kozma Dezső (Nagyváradi Partium Egyetem), Dr. Madácsy Piroska (SZTE JGYPK), Dr. Máté Zsuzsanna (SZTE JGYPK), Dr. Nagy Edit (SZTE JGYPK), Dr. Varga Emőke (SZTE JGYPK),  Varga Magdolna (Tömörkény István Gimnázium)

 

Ráadásul a csoport az egyik tanári szobát is megkapta 2010-ben bázisának. Itt alakult meg hivatalosan a Digitális Madách Archívum, 2010. április 22-én.

 

A DMA előtörténete:

 

Mit jelent a DMA?

Andor Csaba 2002-ben megfogalmazott koncepciójában fő célnak a Madách Imrével kapcsolatos információk teljes körű feldolgozását és megőrzését, folyamatos bővítését és közzétételét jelölte meg. A rendszer fő újdonságát a teljes körű feldolgozás jelentené, amelyben a tudományos, művészi és gyakorlati információk egyaránt helyet kapnának. Azaz

a tudományos információk gyűjtése, feldolgozása és közzététele terén

a) Madách élete és életműve,

b) A műveiről szóló tanulmányok,

c) Az ember tragédiája bemutatói,

d) Az ember tragédiája for­dításai;

          a művészi információk gyűjtése és közzététele tekintetében

a) Képzőművészeti alkotások,

b) Digitális hangarchívum,

c) Digitális mozgóképarchívum.

          s végül a gyakorlati információk esetében

a)   A Madách Imrével kapcsolatos emlékhelyek térképei és a kapcsolódó információk (megközelítési módok, menetrendi információk),

b)   A Madách emlékhelyek környezetében lévő más látnivalók, nevezetességek,

c)   Virtuális múzeumi vezetés,

d)   Kapcsolódó szolgáltatások (az egyes emlékhelyek, elérhetősége, étkezési és szállás lehetőségek, helyfoglalás stb.).

e)   Rendezvénynaptár (minden Madáchcsal kapcsolatos esemény: Az ember tragédiája előadásaitól kezdve a Nógrád megyei Madách ünnepségeken át konferenciákig, rádió- és tévéadásokig).

  

A Madách Irodalmi Társaság vezetője már első szimpóziumunkon, 1993-ban Save Madách c. előadásában előállt azzal az ötlettel, hogy használjuk ki a modern technika és az internet lehetőségeit a Madách-kutatásban (Ld. a Madách Könyvtár 1. kötetét, szövege a www.madach.hu-n!)   Ezután 1997-ben egy komplex tervet mutatott be, az általa elképzelt Madách Intézet koncepciója azonban nem valósulhatott meg az anyagi és erkölcsi támogatás hiányában. Ezért módosította, szűkítette elképzeléseit, s 2002-ben közzétette a DMA koncepcióját.

(A tervezeteket mellékeljük honlapunkon a DMA rovatban.)

 

     Út a szegedi DMA-ig

 

     Az utolsó elképzelés már nem maradt az ötlet szintjén, hiszen az Andor Csaba által  gyűjtött nagy mennyiségű Madách-anyagra alapozva Szegeden elkezdhettük a DMA rendszerének kialakítását, felépítését.

     Hogyan állt össze a szegedi DMA rendszere? A megalakulásra (2010 április 22-én) kialakítottam első szerkezetét. A feltöltöttsége a következő volt akkor: a Szövegtár 5 fő részéből állt, kb. 4,5 GB-nyi anyaggal (igaz, ebből csak a Madách Imre drámái  c. rész volt némileg feltöltve, mintegy 4 GB. Pontosabban mintegy 150 mappa, kb. 2300 fáj, közel 200 cím.)

     Jelenleg terjedelemben ennek mintegy hétszerese, címek, könyvtári egységek tekintetében öt-hatszorosa a feltöltött anyag. Kialakítottuk a Madách Szövegtár mellett a Képtár és a Hangtár kereteit is – bár változatlanul csak a szövegek gyűjtésére koncentrálunk. A feltöltöttség most a következő: 715 mappa, kb. 17600 fájl, közel 1100 cím, több, mint 30 GB-nyi terjedelem.

(A DMA rovatban olvashatóak a jelenlegi állapot mennyiségi adatai A DMA szerkezete címmel.)

 

     Ebből a közel 1100 egységnyi feldolgozott anyagból mintegy 450 a Madách Könyvtár dokumentumaiból való (ez nem értékítélet – csak annyit jelent, hogy a Madách Irodalmi Társaság eddigi munkájának dokumentációja már készen állt rendelkezésünkre, csupán a rendszerbe való beépítésükről, elhelyezésükről kellett dönteni. Kb. 300 cím a folyóiratokból származó Madách-tanulmány, kritika  (ebből 210 Itk, It, EphK, Nyugat), közel 200 egyéb könyvekből, tanulmánykötetekből lett bemásolva.

     A mennyiségi jellemzők után röviden néhány szót mondanék még a DMA tartalmáról. A három fő részből a Szövegtár, a Képtár és a Hangtár feltöltéséből egyenlőre csak az elsőre koncentrálunk.

 

A Szövegtár öt fő könyvtárának rendezési elve részben a Madách-életrajz, részben az életmű szempontjait követi: az első részben általános dokumentumok (pl. bibliográfiák, a teljes Madách-életműről szóló tanulmányok, monográfiák találhatók), a második rész fő témája Madách életrajza és kultusza, a 3, 4. és 5. könyvtárban az író prózája, versei és drámái találhatóak meg, s Madách szövegeinek kézirataihoz, illetve kiadásaihoz kapcsoltuk a hozzájuk tartozó szekunder irodalmat.

     A Képtár-ból csupán A Tragédia-illusztrációk gyűjtemény jelentős még: mintegy 600 képünk van a 4 mappában.

A  Hangtárba még, csak jelzésként egyetlen rövid rádióüzenet került: az űrből küldte ifjú magyar rádióamatőröknek Simonyi Károly fizikus – a Tragédiából idézve.

 

      A DMA jövőbeli működéséről és terveiről

 

Befejezésül röviden vázolnám elképzeléseinket az archívum fejlesztéséről, továbbépítéséről, jövőjéről.

 

2010 november végéig

 

    Egy DMA-rovat kerül fel az internetre, a honlapunkra.

 

     Itt szerepelni fog:

 

a DMA november 5-ei feltöltöttségének megfelelő tartalom,

 

a DMA-ról szóló első jelentés rövidített változata

 

és egy felhívás a MIT tagságához a DMA használatának feltételeivel kapcsolatban.

   

Megalakítjuk a MIT pártoló tagság feltételeit és kidolgozzuk a pártoló tagok

hozzáférésének lehetőségeit a DMA használatához.

 

2. 2011 év március végéig

 

a jelenleg DMA-ban található címek legalább 40 %-kal nőnek, tehát  legalább1500 cím (főleg szöveg) lesz rendszerben,

a 2011. évi szimpóziumunk tavaszi ülésszakán beszámolunk a DMA akkori állapotáról, majd egy hónapon belül felkerül a honlapra a második DMA-jelentés.

 

3. 2011. évi őszi szimpóziumunkon is

 

beszámolunk a DMA akkori állapotáról (feltöltési terv: minimum 1800 cím), majd egy hónapon belül felkerül a honlapra a harmadik DMA-jelentés.

 

4. 2012 évtől évente

 

kerül fel a honlapra egy-egy új jelentés,

 

a DMA-ba bekerült dokumentumok évente legalább 500 új címmel gyarapodnak,

 

kialakítjuk a dokumentumok gyorskeresésének feltételeit,

 

az évben a szövegtár mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a képtár és a hangtár fejlesztésére,

 

igyekszünk minél több Madách kutatót bevonni az archiválásba és

 

minél több társasági tagnak hozzáférést biztosítani a DMA használatához.